– avagy a hi-fidelity kereskedelmi oldala – Néhány évtizeddel ezelőtt egy baráttól vagy egy hirdetésből, egy hifi magazinból lehetett hallani/olvasni a „hifi csodáiról”. A lemezjátszó, erősítő vagy hangsugárzó vásárlása egykor az egyik leggazdagabb és legizgalmasabb élmény volt. A hűtőszekrényhez, a mosógéphez és a tévéhez hasonlóan a sztereó rendszereket is az emberek életének javítására tervezett mérnöki […]

Az élethű hangzás reprodukciója, vagyis a hi-fidelity egy csodálatos találmány. Mi, audiofilek hisszük, hogy ha megteremtjük a megfelelő feltételeket, az eredeti valóság tetszés szerint újra-alkotható. A ma hallható információkat, holnap érzékszerveink számára újra értelmezhetővé teremtjük. Végső soron az egyre jobb audio-eszközök fejlesztése előtt feszegetjük a határokat. A cél előmozdítására irányuló törekvések két tábor kialakulásához vezettek: […]

…”ezek a fura figurák nem a zenét hallgatják, csak a sztereó berendezésükkel szeretnek játszani”… – halljuk a kiállításokon, olvassuk a kommentekben. Egyesek állításaikhoz természetesen magyarázatot is mellékelnek, miszerint az audiofilek nem műszakiak és nem zenei beállítottságúak, elképzelhetetlenül ostoba dolgokat képzelnek el az audio-eszközökről. …”Az audiofileket szórakoztató nézni; ugyanúgy zavarban vannak abban, hogy hogyan is működnek […]

Nem ismerünk olyan algoritmust, amely képes lenne egy sor mérést integrálni olyan hallási jelenségek halmazába, mint a tónusegyensúly, a hangzáshűség, a hangtér stabilitása, az időzítési koherencia az élesség vagy az elmosódás, kivéve, ha túlzott egyszerűsítéssel történik. Gyakran felmerül a kérdés, hogy az egyes írott audio-kiadványok és a tesztelő csoportok hogyan használhatják fel idősebb hallgatók véleményét […]

A legtöbb felvételi újításhoz hasonlóan a klasszikus zene érezte először szükségességét a sztereó hangzásnak. A hangszerek térbeli távolsága egy koncertteremben nagy, és ezt szerették volna reprodukálni. Az ötlet már az 1880-as években is létezett, de Alan Blumein találmányához 1931-hez, az EMI-hoz nyúlik vissza. Leopold Stokowski brit születésű amerikai karmester már 1931-ben a Bell Laboratories technikusgárdájával már […]

A takarónk alatt, egy tranzisztoros rádiót hallgatva olyan volt, mintha sípok, sercegések és külföldi adók tengerével kellett volna megküzdenünk. 1925-ben, François Anen rádióberendezés-kereskedő, az otthoni rádiókészítés nagymestere, csillogó reménnyel a szemében és egy forrasztópákával a kezében Anen egy 100 Watt teljesítményű adókészüléket épített a nappalijában. Luxemburg kormánya rájött Anen varázslatára, megszületett a megállapodás, és hirtelen […]

– a tapasztalatokat is – Ha régi hanglemezeket, LP-ket keresel, olyan dolgokat veszel, amik lehetnek ötven- vagy akár hatvanévesek. A hanglemezen a hanghullámok fizikai, mechanikus lenyomata van a barázdákban. Hogyan fog szólni? A rövid válasz az, hogy ez mindig kockázatos. Miért kockázatos? Ha ránézünk a lemezre, és karcos, esély sincs. Ha kopott, és a felülete matt, […]