Miért kellenek nagy-tisztaságú alapanyagok? Néhány kábel esetében a hangzás egy idő után durvának és agresszívnek hat. A fémek, például a réz vagy az ezüst, érzékenyek a páratartalom és a szennyeződések által okozott kémiai aktivitásra. A szennyeződések kezdőpontjai a fém kémiai változásainak (vagyis a korróziónak). Ezért a kábelek gyártójának kerülnie kell a szennyeződéseket, a kábel felhasználójának kerülnie kell a páratartalmat.
Meg kell tartani a kábelek hűvös hőmérsékletét. Minél alacsonyabb a hőmérséklet, annál kisebb a kémiai aktivitás. Az összes kémiai aktivitás nehézségeket okoz az elektronok mozgásában. A fémvezetők nagyszámú, szerkezetileg elrendezett fém atomot tartalmaznak, amiket kristályoknak nevezünk. Különösen a fémkristályok határai vannak kitéve a kémiai tevékenységeknek, mivel a szerkezet ott gyengébb. Miután a kristály-határokat egy ideig kémiai aktivitásnak tették ki, az áthaladó alacsony sebességű elektronoknak nem lesz elegendő energiája az átlépéshez. Ezt a hatást hívjuk kereszt-kristály torzításnak (CCD). A hanghatás nagyjából megegyezik egy olyan erősítőjével, amely CrossOver torzítást (COD) mutat. Az erősítő esetével szemben az a különbség, hogy ez a CrossOver torzítás már abban a pillanatban meg van, amikor az erősítőt a kereskedőtől megvásároljuk. A rossz gyártású kábelek esetén azonban általában eltart egy ideig, amíg az ilyen torzulás észrevehetővé válik.
Egy komoly kábel-gyártó sok figyelmet fordít e kémiai hatások elkerülésére: termékei egy év után is ugyanolyan hangokat közvetít. Az olcsó és alacsony minőségű termékeket, alapvetően nem a hosszú élettartamra tervezték. Tehát, egy gyenge minőségű összeköttetésnek elsőre is durva hangja lesz. Amint a kémiai tevékenységek és az általuk indukált kereszt-kristály torzulás (CCD) fennáll a hang keménysége jelentkezik. A kábelekben a kémiai tevékenységek akkor is folytatódnak, ha nem hallgatjuk a zenét. Például egy hosszú nyaralás után, amelynek során az otthoni hőmérséklet magas volt, (kikapcsoltuk a légkondit, hogy ne fogyasszon) a hangrendszer hangzása agresszívabbá válik.
Mi hangzik jobban: a vastag vagy a vékonyabb kábel? Ez olyan kategorikus kérdés, minthogy melyik pizza íze jobb, a vastag vagy egy vékony? A kábelek vastag vezetőere sok extra fémet tartalmazhat, és/vagy több hely lehet a vezető és az árnyékoló-pajzs között. Ez utóbbi alacsonyabb parazita elektromos kapacitást biztosít. A vékony összeköttetések mindig nagyobb kapacitással rendelkeznek, ami, a jeltovábbítás szempontjából nem nagy előny. A legjobb megoldás kipróbálni mindkét mintát és rászánni az időt a komoly hallgatásra. A fülnek kell megmondani az igazat. Ha nincs különbség, vásárolja meg a legolcsóbb összeköttetést és használja fel a fennmaradó pénzt egy finom vastag pizzára.
Az alacsonyabb impedanciájú vezető jobban hangzik-e, mint a nagyobb? Ez elsősorban a hangszóró-kábelekre vonatkozik, de még itt is vannak kivételek. Például a Third® DC impedanciája 0,07 Ohm/méter. Ez egy viszonylag magas érték(!), de a hangzás szempontjából olyan kiváló termék, hogy a programban található sok hangszórókábel ellenére a Third® (3,5 millió egyénileg szigetelt Linear Structured Carbon® szálból áll) a kedvencem, és a következő az Inspiration Hybrid.
Az összekötő-kábelek esetében a válasz fentiektől kissé eltér, mert az összekötőt mindig nagyobb impedanciájú áramkörökben használják. Például: egy szokásos teljesítményerősítő bemeneti impedanciája 20 kOhm és 100 kOhm között mozog. Az ilyen áramkörökben az összekötőkábel által bevitt extra ellenállás, vagy kevesebb soros impedancia, nem fontos. Egyéb, más elektromos paraméterek mellett viszont itt számít a vezető kémiai és mechanikai stabilitása.
Javíthatom-e az új kábelek hangminőségét bizonyos technikai kezelésekkel? Igen. A frissen vásárolt kábelek egy idő után jobb hangzást szolgáltatnak. Ezt az időt „beégetésnek” nevezzük. A beégetés egy egyszerű folyamat. Ha a kábelen keresztül váltakozó áram halad, 100-150 óra elteltével a hangzás javul.
Bármely kábel vezetője sok kristályból, atom-csoportokba rendezve áll. Ezen kristályok közötti határok a kritikus zónák, ahol az elektron mozgások akadályozottak. Amikor a határok állapota rosszabbodik – ez a romlás amikor a hangszóró kábelét minden nap mozgatják és/vagy a kémiai aktivitásnak teszik ki – romlik a hangzás. Utóbbit fokozza a magasabb páratartalom, a megemelt hőmérséklet és a levegőszennyezés. A kábelszigetelés hiányosságai a vezetőképesség változását is kiválthatják.
A beégetés hatása, hogy az érintett kristályhatárok ellenére a hangminőség ismét javul, mivel az elektronok olyan áramló zónákon keresztül mozognak, mint az úgynevezett elektron-alagutak. A hangzásban nyert eredmény a nagyobb felbontás és a csökkenő torzítás. A bejáratás a vezetők kristályai között „elektron-hidak” létrehozását eredményezi. A művelet hátránya, hogy a kábel bármilyen mozgatása visszatérés az induláshoz. Szóval légy óvatos! Mert amikor egy kábelt ismét mozgatunk, ezek az alagutak “megtörnek”, és akkor újra el kell kezdeni a beégetési műveletet. Ha végül mégis kételkedsz az adott kábel minőségében, válts jobb típusra, és szerelj fel jobb csatlakozókat!
Mi a kábeljavító? A kábeljavító egy olyan jelforrás, amelynek javító jele CD-lemezről vagy zaj-generátortól származhat, célja a csatlakoztatott kábel fém-kristályainak összekapcsolása. Minden rózsaszín-zaj generátor jól fog működni a kompletten installált hangrendszerben, így egyidejűleg javítja az összeköttetéseket, a hangszóró-kábeleket és a hangszórókat. A művelet tetszés szerint 1 – 24 órát is igénybe vehet. Amikor úgy gondolja, hogy készen áll, ne mozgassa tovább a kábeleket, különben visszatérhet a probléma elejére és lehet mindent elölről kezdeni!
Egy barátom tett néhány kísérletet azzal, hogy a kábeleit egy ideig a hűtőszekrénybe helyezte. Azt állította, hogy ezt követően a hangminőség jelentősen javult. Lehet hinni neki?
Nos, a barát mélyhűtőjének rendkívül hidegnek kellett lennie, annak érdekében, hogy bármilyen komoly és pozitív hatást észleljünk. Az a helyzet, hogy a fémekben – ha elég hosszú ideig tartják valóban alacsony hőmérsékleten – akkor az atomcsoportok újra orientálódnak, ez egyfajta lassú átkristályosodás. Ahhoz, hogy ez megtörténjen, (-200 Celsius fok alatt) minimálisan 4 órának kell eltelni. A fémet ezután még legalább 24 órán át alacsony hőmérsékleten kell tartani. Miután az atomcsoportok újrarendeződtek, a szoba-hőmérsékletre történő felmelegítést szintén lassan (további 4 óra) kell végezni. Ezt a módszert kriogén kezelésnek nevezzük. A kriogén kezelés alatt és után nagyon óvatosan kell a kábeleket mozgatni. Kerülni az összes elfordítást és hajlítást, egyéb mechanikai igénybevételt vagy hirtelen hőmérsékleti sokkot, például közvetlen napfénynek való kitettséget. A hangzás eredménye a reprodukció javított térbeli jellege és részletesebb hang-visszaadás. De ne várjon komoly eredményeket a mélyhűtőben -15, -20 Celsius fok hőmérsékletnél, még 5 nap után sem.
Legközelebb folytatjuk.