A CD-játszás hajnalán ki kellett találni a házi digitális hangrögzítés módszerét is. A digitális felvételi rendszer kiszolgálására kifejlesztett DAT (Digital Audio Tape) kazettába rejtett szalag és a videó-rögzítésben bevált forgófejes jelfelírás és olvasás felszínre hozta a DAT-magnetofont, a Sony által kifejlesztett és 1987-ben bevezetett felvevő és lejátszó eszközt. A DAT-ot, mint a fogyasztók számára elsőként írható digitális formátumot mutatták be. A formátumot támogatók úgy tekintették, mint az analóg audio-kazetták utódját oly módon, mint ahogyan a kompakt lemez a vinyl utóda. A DAT eredeti koncepciója az volt, hogy intuitív adathordozó legyen, amely ugyanolyan könnyen használható, mint a kompakt kazetta. A ’90-es években Japánban a csúcskategóriás DAT-felvevők és kazetták széles választékát kínálták. A használt-cikk üzletek, általában még a 2000-es évek elején, továbbra is kínálták a fellelhető gépeket. Más országokban ez a technológia soha nem volt olyan népszerű, mint a CD vagy a kazetta, mert a DAT-felvevők viszonylag drágának bizonyultak és kevés gyári felvétel volt elérhető. A DAT egy ideig népszerű maradt az élő zenei felvételek készítésében és a CD-lemezek másolásában, mivel csak később készítettek megfizethető CD-felvevőket.
Alig harminc évvel ezelőtt egy DTC-77ES DAT magnetofont, mint technikájában, mint hangminőség tekintetében elég nehéz volt felülmúlni. Az építési minőség a Sony vállalat által képviselt, a kor legmagasabb gyártási színvonalához méltó. Az általános megjelenés és a használati érzés, a funkciók sokasága káprázatos, végül is tizenegy kiló megbízható és jó hangzású digitális felvevőgép.
| Szalagsebesség: | 4.075, 8.15 mm/s |
| Fejsebesség: | 2000 ford/perc |
| D/A és A/D converter: | 1-bit |
| Mintavételezési frekvencia: | 48, 44.1, 32 kHz |
| Frekvenciamenet: | normál üzemmód 2Hz – 22 000 Hz +/- 0.5 dB hosszan játszó üzemmód 2–14 500 Hz +/- 0,5 dB |
| Jel/zaj viszony: | 94 dB |
| Dinamika: | 94 dB |
| Teljes harmonikus torzítás: | 0.0045 % |
| Méretek: | 470 x 135 x 350mm |
| Tömeg: | 11 kg |
| Gyártási idő: | 1991 |
A Sony DTC-77ES DAT kivitelezése elegáns, az akkori választék csúcsmodelljeivel harmonizál, fa oldallapjai és a kijelzők világítása profizmust és a stúdiók világát sugározza. A DAT szalagot tartalmazó kazetta működését a kazetta-rekesz fedelében, kis ablakon keresztül tekinthetjük meg. A Sony forradalmian új befűzési mechanizmusának köszönhetően a kazetta betöltési ideje, a korábbi modellekhez képest, jelentősen csökkent.
A kijelzők háttér-világítású LCD-k, amelyek elég világosak ahhoz, hogy jól megvilágított helyiségben is biztosítsák a pontos leolvasást. Perc és másodperc alapú számlálás pontosan és megbízhatóan működik, a szalag hátralévő ideje is leolvasható. A készülék alapja egy vastag acéllemezből készült, teljesen rézbevonatos alváz.
Mivel az energiaforrás (tápegység) megtervezése fontos a jó hangminőség elérése szempontjából, ez az egység két nagyméretű, nagy kapacitású transzformátort tartalmaz, amelyek önállóan szolgáltatják az energiát a digitális és analóg valamint a mechanikus szakaszoknak. A kialakítás és a szűrés hatékonysága kiküszöböl bármilyen zavart, amelyet az áramellátás esetlegesen okozna.
A nagyon megbízható négy motorral ellátott mechanizmus mozgatja a kazetta-ajtót és fűzi a kazettában lévő szalagot. A közvetlen meghajtású orsózó-motorok és a digitális szervorendszer lehetővé teszi az egyes műsorok (műsorrészek) nagy sebességű keresését, kb.: a normál lejátszási sebesség 200-szorosával. A gyors forgású fejdob 4 fejjel felszerelt. A négy fejből egy pár a felvétel közbeni ellenőrzést teszi lehetővé.
A készülék 1 bit-es HDLC PULSE DAC (CXD-2552Q) konvertert és SCMS másolásvédelmi kódolást használ. A felvétel/lejátszás három mintavételi frekvenciával (48 kHz, 44,1 kHz és 32 kHz) végezhető. A 48 kHz mintavétel az analóg és digitális bemeneti jelekhez standard üzemmódban, a 44,1 kHz kompakt lemezekhez és előre rögzített DAT kazettákhoz, míg a 32 kHz analóg bemeneti jelekhez hosszú lejátszás módban van hozzárendelve. A készülék hosszan-játszó üzemmódban is működhet. Az analóg bemeneti jelek akár négy órán keresztül rögzíthetők vagy lejátszhatók, ha DT-120 DAT kazettát használunk.
A Sony DTC-77ES DAT magnetofon képes alkód információkat rögzíteni, például indítás-azonosítókat, program-számozást, átugrási azonosítókat és abszolút idő-adatokat, lehetővé téve az egyes műsorrészletek gyors kikeresését, lejátszását. A lejátszási idő ugyanúgy jeleníthető meg, mint a CD-lemezeknél. Az SCMS egy másolásvédő rendszer, amely automatikusan azonosítja a digitális forrásból készített összes felvételt másolatként, és megakadályozza, hogy minden ilyen másolat digitálisan újra másolható legyen. Ez azt jelenti, hogy egy adott CD-lemezről lehet egy digitális másolatot készíteni, de ez a digitális másolat már tovább nem sokszorosítható. A DTC-77ES technológiai innovációja a valós idejű szalag-figyelő lehetőség, ami ebben a készülékben debütált. A rendszer lehetővé teszi a rögzített hang utólagos megfigyelését felvétel közben, ugyanúgy, mint a háromfejes magnetofonok esetében. A készülék teljesen felszerelt koaxiális és optikai digitális be- és kimenetekkel, valamint analóg aljzatokkal és rendszervezérlő adat-csatlakozókkal, amelyeket a távirányító dedikált gombjai is támogatnak.
Az 1980-as évek végén az Amerikai Hanglemezgyártók Szövetsége (RIAA) sikertelenül lobbizott a DAT-eszközöknek az Egyesült Államokba történő bevezetése ellen. A szervezet kezdetben jogi lépésekkel fenyegetett minden olyan gyártót, aki megpróbál DAT-gépeket eladni az országban. Később korlátozásokat próbált bevezetni a DAT-felvevőkkel annak megakadályozása érdekében, hogy ezeket LP-k, CD-k és előre rögzített kazetták másolására használják. Az egyik ilyen erőfeszítés, az 1987. évi digitális hangfelvevő másolatokról szóló törvény (Al Gore szenátor és Waxman képviselő vezette be), amelyet a CBS Records elnöke, Walter Yetnikoff kezdeményezett, és CopyCode néven működött. Megkövetelték, hogy a DAT-gépek tartalmazzanak egy vágó-szűrőt tartalmazó chip-et, a rögzített anyag másolásának megakadályozása céljából.
Mivel a szerzői jogok által védett, előre rögzített zene, akár analóg, akár digitális, akár LP-n, kazettán, akár DAT-on jelenik meg, meg kell akadályozni annak korlátlan másolását és ily módon történő terjesztését. A vágó-szűrő hatásosan eltorzította a hangot, de kikerülése folytán nem volt hatékony a másolás megakadályozására. A dolog pikantériája, hogy a Sony 1988 januárjában megvásárolta a CBS Records-t. 1989 júniusára megállapodás született, hogy a felvevőknek rendelkezni kell egy SCMS másolatkezelő rendszerrel, hogy megakadályozzák a sorozatos digitális másolást. Az egyre erősebb számítógépes ipar sikeresen lobbizott ez ellen, a személyi számítógépek mentesültek a törvénytől, megteremtve a szerzői joggal védett anyagok tömeges fogyasztói másolásának lehetőségét olyan anyagokon, mint az írható CD-k, és kiterjesztésükkel a fájlmegosztó rendszerek.
Bár a DAT formátumot az analóg audio kazetták helyettesítésére tervezték, a fogyasztók, a magas költségek miatt, soha nem használták széles körben. A formátum mérsékelt sikert mutatott a professzionális piacokon és számítógépes adathordozóként, amelyet továbbfejlesztettek más digitális adattárolási formátumokra. Mivel a Sony beszüntette az új felvevők gyártását, az archivált felvételek ebben a formátumban történő lejátszása nehezebbé válik, ha nem másolják át más formátumba vagy merevlemezre.
