Megnyílt az analóg hangrögzítés történeti és technikai múzeuma, amire a hazai és szerintünk a nemzetközi magnóbarát közösség már nagyon várt. Nagy Vilmos magángyűjtő hagyatéka, a Terényben volt Orsósmagnó Múzeum családi döntés alapján Keszthelyre került. Öröksége, gyűjteménye, szakavatott hozzáértése az egész világ számára példaértékű volt. Mindezzel feladta a leckét a következő lelkes szervezői csapatnak.
Nagy Vilmos gépésztechnikus, aki ifjúkori hobbiként megszállottan elkötelezte magát a szalagos hangrögzítés mellett, felnőttként kezdte gyűjteni a magnetofonokat. Szenvedélye a teljes magnó-történet átfogó gyűjtése, egy múzeum létrehozása volt. Mindezek mellett egyik célja, a magyar gyártmányú készülékek típusainak összegyűjtése, ami teljes mértékben sikerült. A kiállítási anyag összeállításában, szakértésben és promócióban óriási segítséget kapott a Magyar Televízió- és az akkor már megszaporodott rádióállomások gárdájától, valamint a nyomtatott sajtótól. 15 év alatt 34 tévéműsor és számtalan rádióriport készült a múzeum életéről. Az utóbbi időben, az ismertség fokozásában, az internet jótékony hatása érződött. Sok látogató készített felvételeket és öröme és elismeréseként tette média-csoportokban hozzáférhetővé a köz számára. A terényi múzeum közel húsz esztendős története Nagy Vilmos elhunytával lezárult. Mivel maradandót hozott létre, nagy bizakodással várjuk a következő 100 évet.
Az új Magnómúzeum bemutató terének kialakítása befejeződött. Az új helyszín alapterülete közel háromszorosa az eddiginek, kb. 200 m2-es, tágas, világos, felújított helység Keszthely belvárosában, néhány utcával a Balaton partjától. A Terényben megismert magnók elfoglalták új helyüket, a gyűjtemény teljes egészében ki van állítva, megőrizve Nagy Vilmos magángyűjtő szellemiségét, méltóképpen bemutatja az egyedülálló csodát.
A szervezők hatalmas munkával igényes bemutatást tettek lehetővé. A kiállítást az Orsós Magnó Múzeum Alapítvány részéről dr. Csehi Ottó a kuratórium elnöke, dr. Gergye Miklós és dr. Tornai Attila kuratóriumi tagok nyitották meg, és mutatták be a ritkaságokkal tarkított tárlatot, amelynek egy része az alapítványé, másik része pedig magántulajdon.
A szakemberek szerint is egyedülálló a gyűjtemény – a szalagos hangrögzítés emlékhelyévé váló, hazai és külföldi gyártmányú készülékekkel felszerelt múzeum – ami hangrögzítés-technikai és zenei bemutató is egyben. A bemutató állványok között a hangrögzítés történetében időrendi sorrendben haladhatunk, ami segíti a magnó-történeti áttekintést. A kiállítás Edison 1877-ben elkészített fonográfjától kezdve minden olyan mágneses hangrögzítő eszközt bemutat, amely használatban volt a nagyvilágban. A gyűjtemény típusválasztékát tekintve szinte mindent felölel, a világ legnagyobb működő magángyűjteménye, mely mind a nyugati, mind pedig a keleti országok gyártmányaira kiterjed. A lemezes, az acélhuzalos mágneses hangrögzítőkön keresztül az otthoni használatra szánt modellektől a stúdiómagnókig széles az arzenál. A gyártók és típusaik sora végigvezeti a látogatókat a mágneses úton rögzített hang minőségi fejlődésének útján, amíg az 1990-es évek végére eljutott az analóg hangrögzítés csúcsára! Mindegyik készülék működik sőt, általuk korabeli hanganyagokat is hallgathatunk. Ezért a bemutató oktatási célra is kiválóan alkalmas.
Ismereteink szerint a nagyvilágban 22 ország gyártott orsós magnetofont. A gyűjteményben az összes gyártó ország képviselteti magát, több mint 160 céggel. A kiállítótérben 460 darab, különféle márkájú és típsú magnetofon készülék látható-hallható, de más tároló helyen még további kb. 200 db készülék is van, amelyeket műszaki állapotuk miatt nem lehetett kiállítani. A gyűjteményt még különlegesebbé teszi, hogy ebben a múzeumban sok kiállított készülék korabeli zenével működik – a világ egyetlen múzeuma sem dicsekedhet el ezzel. Szakemberek, gyerekek, felnőttek egyaránt jól érezhetik magukat, mert nemcsak működik a technika, hanem a bemutatás körbe vezetéssel élőszóban történik a látogatók részére. A gyűjtemény jelentős része az Egyesült Államokból, Angliából és Németországból érkezett és olyan készülékek sokaságából állt össze, amelyek csak ott érhetőek el, természetesen különlegessé teszi az is, hogy a teljes magyar gyártási sort is tartalmazza.
Vilmos tervei között szerepelt, hogy a magyar magnetofonok gyűjteménye megkaphassa a megtisztelő „Hungarikum” címet. A magyar készülékek között öt olyan van, amely csak prototípusként készült, tehát az egész világon egyetlen darab van belőle. A külföldi gyártmányok között is vannak igazi múzeumi ritkaságok. Itt említhető példaképpen a német Phonorex, amely típusból egy német műszaki múzeum is csak hat darabot tart nyilván, vagy a 2006-ban a terényi múzeumot meglátogató akkori Ampex elnök ajándéka, az ausztrál Byer-66 típus, amelyből Európában nagy valószínűséggel ez az egy készülék van kiállítva múzeumi példányként.
A magnetofonok mellett több ezer magnószalag is rendelkezésre áll, amelyek többsége stúdió szalag, professzionális felhasználásra alkalmas darabok. A szalagok mellett több száz különleges, kitűnő állapotban lévő hanglemez is található, amelyeket a múzeum stúdiójában kiállított professzionális lemezjátszóval (Mechlabor SL-102) lehet meghallgatni. Az erősítők és a hangfalak is gyűjtői kincsek, ritkaságok. A kiállításhoz tartozik még egy gyűjtemény magnó-motorokból, és fej-egységekből. A gyűjteményt komplexé teszi az a felbecsülhetetlen hanganyag, ami az évek során összegyűlt. Példaképpen: olyan „master” szalag felvétel, amelyen Elvis, Carl Perkins, Jerry Lee Lewis együtt próbálnak, amely soha nem került lemezre, vagy a BBC magyar nyelvű tudósítása a normandiai partraszállásról, 1944-ből, vagy a világ legelső sztereó hangfelvétele 1943-44-ből, a Berlini Filharmonikusoktól, és amely felvételbe néha behallatszanak a német légvédelmi ütegek kerepelései, hiszen közben Berlint épp bombázzák.
…”A gyűjtemény értéke felmérhetetlen, hiszen nem elsősorban az egyes darabok egyedi értéke, hanem a gyűjtemény együttese határozza meg az értékét. Ezt a gyűjteményt még egyszer senki a világon nem tudja összeszedni. Imádom a zenét. Elvarázsol, leköt, sok mindent pótol, egészséget, fiatalságot ad. Az egyik legnagyobb boldogság-érzetet a földi világban”… – nyilatkozta egyszer Nagy Vilmos.
A múzeummal kapcsolatos minden teendőt egy 2003. április 11-én létesített alapítvány kezeli. Minden adott ahhoz, hogy a sikertörténet folytatódjon. A kezdettől fogva célkitűzés volt a készülékek működőképessége, mert „élő” múzeumot kívántak létrehozni, amely Alapítvány formájában működik. A tárlat a nagyközönség számára 2024. május 5-től látogatható.
Az alapítvány adatai:
Székhely: 8360 Keszthely, Bem József utca 15. Adószám: 18639883-1-20
Az Alapítvány számlaszáma: 11741017-20037549 OTP Bank
A múzeum eddigi működésének legnagyobb támogatói: CSOKNYAI GYÖRGY – Egyesült Államok, NYÍRFÁS FERENC – Németország, RUPPERT LÁSZLÓ – Németország, RAVASZ KRISZTINA – Németország, KOVÁCS JÓZSEF – Budapest, GERGELY SÁNDOR – Budapest, KUPECZ SÁNDOR – Budakeszi, KERESZTES ZOLTÁN – Pécs, HAMAR GÁBOR – Budapest, Dr. KOVÁCS GYÖRGY – Debrecen, NÉMETH LÁSZLÓ – Erdőkertes, NAGY IMRE – Sülysáp, ROBERT ATCHISON – Egyesült Államok (Ampex), SZILÁGYI JÁNOS – Németország. Ők készülékekkel, hanganyaggal és egyéb módon mutatták ki elismerésüket és nagyrabecsülésüket a múzeum iránt.
A témában ajánlott, eddig megjelent cikkek (nemcsak fiataloknak):
https://hangzasvilag.hu/emberek-a-hangfelveteli-technika-mogott-1-resz/
https://hangzasvilag.hu/emberek-a-hangfelveteli-technika-mogott-2-resz/
https://hangzasvilag.hu/magneses-hangfelvetel/
https://hangzasvilag.hu/a-szalagos-magno/
https://hangzasvilag.hu/a-szalagos-orsos-magno-az-uj-vinyl/
