Ekkor még a készülékeket kizárólag egyszemélyes, kézi összeszereléssel, valóságos építéssel készítettek, kezdve az alkatrészek összeválogatásától, a minőség ellenőrzésig. A munkamenetet már nem tudjuk rekonstruálni, de egy biztos, nem gyártó-szalagon készültek.
A kereslet gyors növekedése egybeesett a fogyasztási cikkek kiskereskedelmi piacán bekövetkezett változással. Az 1960-as évek közepéig a kiskereskedők speciális forgalmazók is voltak. Általában személyre szabott tanácsadást és segítséget nyújtottak az ügyfeleknek, technikailag képzettek voltak, hozzájárultak egy-egy márka köré kialakuló rajongótábor kialakításához. Ezek a kiskereskedők általában „franchise-alapon” működtek az Egyesült Királyságban, akik az ügyfeleket is jól kezelték. 1970-re egy teljesen más megközelítés mutatkozott a kiskereskedelemben. Színre léptek a „raktár” vagy „diszkont” üzletek, mai szóval outlet-ek. Ezek egyszerűen bontatlan dobozokban értékesítették a készülékeket – bemutatás nélkül, alacsony áron. Feltételezték, hogy a vevő előnyben részesíti az alacsonyabb árat, cserébe, hogy saját döntést kell hoznia.
Első delikvensünk az Armsrong 521 klasszikus, brit hifi, integrált erősítő. Gyártójának teljes neve: Armstrong Wireless and Television Ltd. A Londonban alapított vállalat az 500-as sorozatát az 1968-72-es évekre datálhatjuk. Az Armstrong márka, nagyon jó hírnevet szerzett Angliában, Az Armstrong cég nagyon konzervatív társaság volt, általában az 1960-as évek modern áramköri tervei alkalmazása után kullogott. Készülékeinek tervezete túlságosan is katonai volt. Talán ez hozta az egyik legfontosabb erényt, a megbízhatóságot. Az 521 modell klasszikus lett, amely az 1960-as évek végén készített erősítők megjelenését és hangját képviseli.
| Teljesítmény: | 2 X 25 Watt |
| Frekvenciamenet: | 20 Hz – 25 000 Hz |
| Torzítás: | 0.5 % |
| Méretek: | 292 x 117 x 280 mm |
A megjelenés rendezett, hiába a fakáva eleganciája, optikailag mégis egy kissé szerény. Ennek ellenére az 500-as sorozat megkapta az Egyesült Királyság Design Council díját, a populáris megjelenéséért és a kezelőszervek ergonómiájáért(!)
Az áramkör megalapozott, akkori szinten nézve kiforrott megoldásokat tartalmaz, a korai tranzisztorok problémáin felülemelkedve fejlődött. Szerencsére itt már nem jelentkeznek a kezdeti félvezetős megoldásokra jellemző torzítási problémáik. Az erősítő Baxandall típusú hangszínszabályzókkal, kapcsolható mély-áteresztő és magas-áteresztő szűrővel rendelkezik. A be- és kimenetek lehetőséget adnak rádió-tuner, két lemezjátszó és magnetofon csatlakoztatásához. Ekkor még kerámia hangszedők is (Ceramic cartridge) léteztek – ezért az egyik lemezjátszó bemeneti áramkör ezek műszaki paramétereihez optimalizált – de már fel volt készítve MM hangszedők (Magnetic Cartridge) jelének fogadására. Az erősítő sínes (moduláris) kialakítású, így később könnyebben bővíthető volt, elektrolit-kondenzátort használt a kimeneti fázisban. Az Armstrong Germanium AL102 tranzisztort használt a végfokozatban. Az Armstrongnál azonban hagyománya volt a folyamatos fejlődésnek, ez azt jelentette, hogy a teljesítmény vagy a megbízhatóság javítása érdekében a készülékekben az áramköröket javították. Ez általában nyilvános bejelentés nélkül vagy a modellszámok megváltozásával történt. Mindannyian eleget tettek a kezdeti műszaki adatoknak, de a későbbi példányok nagyobb mértékben haladták meg ezeket a specifikációkat.
Már az első reprezentatív teszteken ez a 2 x 25 Watt teljesítményű kis erősítő nagyon jó benyomást keltett. A stabilitást kiválónak nevezhetjük. Egy jól átgondolt áramköri tervezés, amely kiváló zenei reprodukciót nyújt, még az átlagosnál nagyobb szobákban is. A gyakorlatias tervezés a nyilvánvaló stabilitást hozza maga után, nem extra szolgáltatás. A jel/zaj arány jó értékei segítenek abban, hogy ez az erősítő igazi minőségű termék lett. Most is a gyűjtők különös szimpátiával megőrzött darabja.
Második kedvencünk a LEAK Stereo 70 integrált erősítő. A Londonban alapított, teljes nevén H.J.Leak & Co. LTD. az Anglia által gyártott high-fidelity hangberendezések eminenciása. A céget 1934-ben alapította Harold Joseph Leak, amit 35 sikeres év után 1969 januárjában értékesítettek a Rank Organization részére. Az 1950-es és 60-as években a cég kiváló minőségű erősítőket, rádiókészülékeket, hangszórókat (LEAK Sandwich), hangszedőket, lemezjátszókat készített. Az üzlet értékesítését a Rank-nek egy bizonyos fejlődési kényszer hozta, kiterjedt modell-választék megszületésére és a hangszórók jelentős továbbfejlesztésére vezethető vissza. A létrejött egység a világ legismertebb erősítő gyártójával egyszerűen izgalmas új funkciókkal, várakozásokkal teli volt. A legnagyobb sajnálattal, a Rank Org. mégsem tudta jól pozicionálni a márkát a japán elektronikai gyártók európai versenyével szemben, így az 1970-es évek végén megszűnt az elektronika és a hangszóró-gyártás és velük együtt a LEAK név.
| Teljesítmény: | 2 x 35 Watt (8Ω) |
| Frekvenciamenet: | 20 Hz – 20 000 Hz |
| Teljes harmonikus torzítás: | 0,1% (1000Hz) |
| Csillapítási tényező: | 20 |
| Bemeneti érzékenység: | 2mV (mikrofon) 2mV (MC), 10mV (MM), 30mV (kerámia), 250mV (vonal) |
| Jel-zaj viszony: | 56 dB (mikrofon), 56 dB (MM), 66 dB (vonal) |
| Kimeneti impedancia: | 4Ω-15Ω |
| Tömeg: | 7 Kg |
Az 1968/1969-es HiFi-Jahrbuch szerint a LEAK Stereo 70 volt a legnagyobb modell, H.J. Leak tervezte és épített erősítőinek utolsó sorában – mielőtt a vállalat elvesztette rangját. A készülék ideális phono-fokozattal, két phono bemenettel, rendelkezik, érzékenység-beállítással, gyakorlatilag bármilyen típusú hangszedőhöz illesztve. Szolgáltatásaihoz tartozik egy másik pár hangszóró használata a fő hangszórók mellett, akár a hálószobában. Sztereó fejhallgató használata a hangszórók alternatívájaként. Hordozható magnetofon használata, amely az előlapon található DIN aljzathoz csatlakoztatható. Mindez – a híres Leak kivitelezéssel és megbízhatósággal alátámasztva – a Stereo 70 a legmagasabb technikai fejlettségű erősítőt kínálta. Ez hallható.
A kimenet az RCA által gyártott, nagyméretű, szilícium, bipoláris tranzisztorokkal kivitelezett. Áramköri elrendezése teljesen diszkrét, „nem csúnya” műveleti erősítőkkel. A hangminőséget és jól átgondolt áramkört, akkor és ebben az árkategóriában, valószínűleg lehetetlen volt „überelni”. Ez a legjobb angol sztereó-erősítő abban az időben! És mi több, vevőik a vonzó audiofil funkciók mellett, a Leak erősítő megbízhatóságára is apelláltak.
A cég gyártott egy hozzá illő rádió vevő-készüléket is, a Leak Through Line Stereo/3 FM Tuner-t is. Az elülső panelen „Through Line Stereo” FM tunerként azonosított modellegységeket 1966-tól 1969-ig gyártották és értékesítették. A képünkön bemutatott egység maga is egy ilyen tuner. Ahhoz azonban, hogy megértsük valódi identitását, figyelembe kell venni a korábbi Leak „Through Line 3” FM tunert.
A Leak Trough Line 3 tuner 1964 és 1969 között volt forgalomban. Kezdetben, az elektronikát tekintve, nagyon hasonlítottak egymásra. A legfontosabb változtatások egy kisebb tervezési revízió következménye volt, amely kissé megnövelte az érzékenységet és egy új, ezüst színű előlapot jelentett. A csősorozat belsőleg ugyanaz volt, mint a második modellnél, azonban a Trough Line 3 egységet olyan kimeneti csatlakozóval építették, melynek célja, hogy lehetővé tegye a sztereó multiplex dekóder csatlakoztatását. A BBC ekkor kezdte el az FM sztereó adását.
Ez az aljzat az FM demodulátorhoz kapcsolódott, amely megkerülte a standard dekódolási áramkört. A tunereket ezután az ügyfeleknek azzal a reménnyel adták el, hogy egy későbbi időpontban egyszerűen „frissíthetők” lesznek sztereóra. Sajnos, amikor a fejlesztési munka sztereó dekóder gyártásánál elkezdődött, a Leak mérnökei úgy találták, hogy komoly problémák vannak ezzel a tervvel. A Trough Line 3 tuner IF (Intermediate Frequency) sávszélessége túl szűk volt a sztereóhoz, és az FM demodulátor „mégsem passzolt” a multiplex sztereó adásokhoz. Ennek érdekében nagyobb IF-sávszélességet kellett biztosítani és módosított demodulátort készíteni. Ezek a változtatások csökkentették a tuner érzékenységét, ezért több nyereségre volt szükség. Annak érdekében, hogy az ECC84 elektroncsövet az eredeti kivitelben helyettesítsék, az ECC88 nagyobb nyereségű változatát rendszeresítették.
Mindez azzal járt, hogy a sztereó tuner tervezése meglehetősen különbözik az előző mono modelltől! A később gyártott Through Line Stereo modelleknél ezeket a változtatásokat könnyen be lehetett vezetni már a kezdetektől. De ez azt jelentette, hogy a meglévő Through Line 3 tunereket nem lehet egyszerűen sztereóra frissíteni, egyszerűen csatlakoztatva a multiplex dekódert a mellékelt aljzathoz! Ehelyett a Through Line 3 tulajdonosainak, akik a sztereó vételhez kívánják használni őket, szükségük volt szakszerű belső módosításokra.
A tuner előlapján lévő felirat elárulta, hogy ez egy Through Line Stereo, a hátlap mégis Through Line 3-ként azonosítja. Könnyen meglehet, hogy az összes „Through Line Stereo” egységet ezzel a zavaros móddal jelölték.
A bemutatott készülékek kitörölhetetlenül hozzá tartoznak a híradástechnika aranykorához, megszemlélésük és technikai tulajdonságaik megismerése hozzájárul a jelenkor termékeinek, gyártástechnológiájának és marketing munkájának jobb megértéséhez.
