A kiegyenlítés vagy angolul az Equalization (EQ) a hangrögzítésben és lejátszásban az a folyamat, amely az audio-jelen belüli különböző frekvenciasávok hangerejének beállítását jelenti. Az ehhez használt áramkört (vagy berendezést) hangszínszabályzónak nevezzük. A legtöbb audio-berendezés viszonylag egyszerű szűrőket használ a mély- és magas hangok könnyű beállításához. Az erősítők a frekvenciaválaszuk módosítására már régóta rendelkeznek szűrőkkel vagy vezérlőkkel. Ezek leggyakrabban változtatható mély- és magas hangszabályozók, valamint mély- vagy magas vágású szűrők alkalmazására szolgáló kapcsolók az alacsony frekvenciájú „dübörgés” és a magas frekvenciájú „sziszegés” kiküszöbölésére. A grafikus és parametrikus hangszínszabályzók az audio-jel frekvencia tartalmának „testreszabásában” sokkal rugalmasabbak. A hangrendszer frekvencia válaszát a hangmérnökök úgy korrigálják, hogy a hangszórókon keresztül hallható zene frekvencia egyensúlya megfeleljen a mikrofon által felvett eredeti hangzásnak.
A hangmérnökök a keverőpultnál optimalizálják a zene minden aspektusát, hogy a legtöbb lejátszó-eszközön jól szóljon. Tudják, hogyan lehet a legjobban kiegyenlíteni és keverni a hangszereket és a hangeffektusokat, hogy a zene a legtöbb hallgató számára élvezetes legyen. De, nyilvánvaló, hogy lehetetlen minden zeneszámot úgy kiegyensúlyozni, hogy mindenki ízlésének megfeleljen, mert a lejátszó-eszközöknek megvannak a maguk korlátai. A hangszínszabályzó beállításainak köszönhetően azonban nem kell elviselni a fakó hangzású zenét vagy néhány illúzióromboló hangot. Az, hogy mennyire szól jól a zene, az audio-rendszer minőségétől, hallási képességeinktől és a zenehallgatási környezettől függ. De ha ismerjük a hangszínszabályzó (EQ) beállításainak lehetőségeit, három tényező közötti szakadék áthidalható és a zene szinte minden tekintetben ragyogni fog. Most megvitatjuk az EQ hangszínszabályzó beállításait!
A hangszínszabályzók az idősebb (analóg) generáció számára az apró kis csúszkákat jelentették, de a modern eszközökben, például okostelefonokban és laptopokban, az EQ ma már teljesen digitális.
Mi az a hangszínszabályzó?
A hangszínszabályzó egy audio-processzor, amely lehetővé teszi a hangfrekvenciák módosítását a hangzás javítása vagy bizonyos frekvenciák dominanciájának csökkentése/növelése érdekében. Az ember által hallható 20 Hz és 20 000 Hz közötti frekvenciákon belül működnek, különböző szabályzó típusokkal, változó szabályozással és pontossággal. A hangszínszabályzó segít kiegyensúlyozni a frekvenciákat, hogy megfeleljenek a hangminőségnek a különböző környezetekben, hallgatási módszerekben és személyes preferenciákban. A régi hangszínszabályzó típusok többnyire hardver alapúak, frekvencia-dedikált fizikai gombokkal a hang manipulációjához. Jó példa erre a régi erősítőkön található három potméter, a „mély”, a „közép” és a „magas” tartomány vezérléshez. Ezek a korai hangszínszabályzók sok hifi-elektronikában még mindig léteznek. Ma már sokan jobban ismerik a laptopokon, okostelefonokon és zenei streaming szolgáltatásokon elérhető digitális hangszín-szabályzókat. Ezek a beépített hangszínszabályzók több vezérlőcsúszkával rendelkeznek, mint az alapvető hagyományos hangszínszabályzók, de nem felelnek meg a fejlett stúdió berendezésekben lévőknek. A dolog alapja az, hogy lehetővé teszik a hallgatási élmény személyre szabását és a fent említett hangminőségi korlátozások lefedését.
De miért léteznek hangszínszabályzók? És miért kell EQ-val módosítani a hangzást, ha a profi mérnökök már elkészítették?
A hangszínszabályzók két fő okból adnak lehetőséget a hangzás testreszabására:
1. A hangzás megváltoztatása az Ön igényei szerint
Az emberi fül 20 Hz és 20 kHz közötti frekvenciákon hallja a hangokat. De az, hogy valójában mit hallunk a frekvencia tartomány között, az életkortól, a környezettől és a fül fiziológiájától függ. Ezért mindenki, változó hangossági preferenciákkal és elvárásokkal, másképp hallja a hangokat. Így a hangmérnök optimalizálja a zenei felvétel vagy a koncert hangzását, az ember által hallható frekvenciákon belül, de a hangszínszabályzók segítenek a frekvenciák tetszés szerinti növelésében vagy csökkentésében. A jó EQ széleskörű változtatást és irányítást biztosít. A hangmérnök a hangfrekvenciák módosításával adott hangszerekre, énekhangra vagy a dal elemeire összpontosíthat. Például növelheti a dalszövegek érthetőségét, hogy az éneksáv dominánsabb legyen másokkal szemben. Így egyetlen elhangzott apró részletet sem fog kihagyni, amikor az ének hangosabbá válik. Ezenkívül enyhítheti a tökéletlen frekvenciákat, vagy tompíthatja a magas frekvenciákat, amelyek a fül fáradását okozzák.
2. A különböző lejátszási rendszerek korlátainak lefedése
Míg egyes audio-rendszerek jobban szólnak, mint mások, addig semmi sem tökéletes, nem felel meg minden hangzás típushoz. Szükségünk van egy hangszínszabályzó segítségére, hogy elsimítsuk a hardver furcsaságait. Számos EQ-módosítás az adott hangzást kiválóvá változtathatja a legtöbb audio-rendszer számára – ami „megér egy misét”. Az EQ azonban nemcsak növelheti az amúgy is jó audio-rendszer teljesítményét, de ronthatja is az amúgy is hibás lejátszási rendszer hangminőségét. Tehát vegyük figyelembe az audio-rendszer minőségét, a hang típusát (és a digitális fájltömörítés típusát), mielőtt az EQ-vezérlőket csúsztatgatjuk.
Amit tudni kell a hangszín-szabályzókról, az a gyakori kifejezések megértése. A hangszínszabályzó beállításainak finomhangolása szórakoztató, de nem jutunk messzire, ha nem tudjuk, mi történik valójában. A számos címkével ellátott csúszka különböző vezérléseket végez a hangok különböző elemeihez. A műszaki kifejezéseket ismerni kell.
Nézzünk meg néhány audio-terminológiát! A frekvencia, a rezgési ciklusok száma. Anélkül, hogy belemennénk a mély technikai meghatározásba, a frekvencia „audio” értelemben a hanghullám teljes ciklusának (rezgésének) számára utal egy adott időkereten (1 másodperc) belül. A rezgések, amelyeket a levegő mozgása okoz, amikor a hangszóró membránja előre-hátra mozog, az, amit a fülünk hanggá alakít. A Hertz mértékegységben mért frekvencia a teljes rezgési ciklusok számát jelzi egy másodperc alatt. A rezgések minél több ciklust fejeznek be másodpercenként, annál nagyobb a frekvencia, következésképpen annál magasabb a hangmagasság és fordítva. Ez azt jelenti, hogy a mély hangok az alacsony frekvenciájú tartományokon belül léteznek, míg a közép- és magas hangok a magasabb frekvenciákon belül léteznek. Technikailag az alacsony frekvenciájú hangok több energiát igényelnek; több levegőt kell megmozgatni értük, így nagyobb hangszórókra van szükség. A magas frekvenciák létrehozása kevesebb energiát igényel, és így ezek lesugárzására a kisebb hangszórók felelnek meg, a membránnak „fürgének” kell lenni.
A frekvenciaspektrum vagy -tartomány az emberi fül számára hallható frekvenciákra utal. De, ahogyan azt korábban megjegyeztük, számos tényező korlátozza fülünket a teljes 20 Hz – 20 000 Hz-es spektrum érzékelésében, és egy hangszínszabályzó segít növelni a nekünk tetsző frekvenciákat, vagy kivágni a nem tetsző frekvenciákat. A hangszínszabályzó minden csúszkája két dolgot vezérel: a közép-frekvenciát és a sávszélességet. Az egyes csúszkák alatt jelzett középfrekvencia azt mutatja, hogy az egyes csúszkák milyen frekvenciát állíthatnak be. Összehasonlításképpen, a sávszélesség megmutatja az egyes csúszkák vezérlési frekvencia tartományát, általában a szomszédos csúszkák középfrekvenciái közötti különbséget. A sávszélesség az egyes csúszkák frekvencia beállításának finomságát mutatja. Más szóval, a rövidebb tartomány (keskeny sávszélesség) jobb ellenőrzéssel rendelkezik, mint a hosszabb tartomány (széles sávszélesség).
Képünkön a Waves GEQ Graphic Equalizer, egy sokoldalú és intuitív hangszínszabályzó bővítmény, klasszikus grafikus EQ felülettel. Sebészeti pontossággal és vizuális visszajelzéssel 30 sávos precíziós kiegyenlítést kínál.
Az alábbiakban egy digitális hangszínszabályzó frekvencia tartomány bontása látható:
20 Hz – 60 Hz: Ez a hangszínszabályzó bal oldalán lévő első csúszka frekvenciatartománya. Szuper alacsony frekvenciájú – az érzékeléshez szükség van egy kiváló minőségű mély-hangszóróra. Ez a szubbasszus, az orgona, a nagybőgő és a lábdob hangjainak területe.
60 Hz – 200 Hz: Szintén alacsony frekvencia tartomány, ami a legtöbb tisztességes hangszóróban hallható. Ebben az alacsony frekvenciájú tartományban ismét a mély-hangrendűek a jelentős hangszerek.
200 Hz – 600 Hz: Ez a frekvenciatartomány a középtartomány legalja, A legtöbb hangszer, például gitár és zongora itt található, a legtöbb kisfelületű közép-hangszóró ezt a frekvenciatartományt még basszus hangként reprodukálja. Itt mély éneket és közép basszus hangszereket is hallhatunk.
600 Hz – 3 000 Hz: Itt a közép tartományú frekvenciák találhatók. Az ének és a legtöbb hangszer, például a gitár és a pergődob ide esik – a legtöbb ember ezt a frekvenciatartományt érzékeli leginkább. Ezenkívül itt beállítható az „orr-hang”, az a hang, amelyet beszélgetés közben az orron keresztül adunk ki.
3 000 Hz – 8 000 Hz: Ez a spektrum képviseli a felső-közép tartomány, ahol a legtöbb cintányér és lábdob található, hegedűk, billentyűs hangszerek felső tartománya játszanak itt. Ezenkívül a legtöbb énekes hangtartománya ezen belül van. Ha jól van beállítva, a zene jól hangzik, de egyébként mindent tönkretehet.
8 000 Hz és afelett: Elméletileg ez a tartomány akár 20 000 Hz-et is elérheti, tehát valóban az ember által hallható frekvenciák csúcsa. Az ebben a frekvenciatartományban lévő csúszkák „sistergő” hatást adhatnak.
3. Decibelek
Minden EQ csúszka megváltoztatja a frekvenciák intenzitását, ezzel a hang decibelben kifejezett hangosságát, megváltoztatja az adott frekvencia hangerejét. Mivel a hangszínszabályzók a beállítára nagyon érzékenyek, ezért tanácsos a beállításokat kisebb léptékekben, lassan elvégezni, hogy elkerüljük a hangzás hirtelen, drámai változását.
4. Szűrők
A szűrők hozzáadódnak a frekvenciák növelésének vagy csökkentésének vezérléséhez. Növelik, gyengítik vagy átadják a meghatározott frekvenciatartományokat, hogy csökkentsék az extrém magas és mély értékeket. Egyszerűen fogalmazva, a szűrők az egyes frekvenciákon kiküszöbölik a csúszka túlzásait, hogy a spektrumot a kívánt tartományon belül tartsák. Például az aluláteresztő és felüláteresztő szűrők tompítják a rendkívül alacsony frekvenciájú vagy magas frekvenciájú hangokat. Másrészt a sáváteresztő szűrők egy meghatározott frekvencia tartományon belül tartják a hangzást azáltal, hogy csillapítanak mindent, ami ezen a tartományon kívül esik.
Bármennyire is hasznos és kényelmes lenne, ha egyetlen, végső hangszínszabályzó beállítás elég lenne minden hangzás típushoz – ez egyszerűen lehetetlen. A különböző zenei műfajok hangzásai már csak azért is eltérőek, mert különböző hangszerekkel készülnek. Azt is ki kell mondanunk, hogy nincs minden hangszín típushoz egy kaptafára készült EQ-sablon. Ehelyett a legjobb hangszínszabályzó beállítás személyes preferenciáktól és az audio-hardver minőségétől függ. Ennek ellenére a digitális hangszínszabályzók előre definiált hangszínszabályzó beállításokkal, úgynevezett előre beállított állásokkal rendelkeznek, bizonyos hang-típusokhoz és különböző hallgatási környezetekhez. Például vannak előre beállított „Rock”, „Jazz”, „Pop” EQ-módok, és beállítható a hangszínpad kicsi, közepes, nagy vagy bármilyen más szobaméretre. A jó dolog az, hogy a hangszínszabályzó beállításait a nulláról kezdhetjük (amikor az összes csúszka alapszinten van, 0 dB pont). Az EQ hangolása során az aranyszabály mindig az, hogy bízz a füledben! Ezenkívül először mindig jó tesztelni a hangminőséget, amikor a hangszínszabályzó „Flat” szinten van, ahol az audio-rendszer a bevitt, eredeti hangot frekvenciaváltozás nélkül tudja értelmezni.
Mindenkinek van kedvenc zenei műfaja és preferált hangzása. Amikor a zene legjobb hangszínszabályzó beállításairól van szó, a műfaj jelentősen befolyásolja, hogy mit módosíthatunk. Valójában az előre bekészített beállítások azért jöttek létre, hogy segítsenek megtalálni a legtöbb műfajhoz passzoló beállítást, még akkor is, ha berendezésünk elég jól szól anélkül is. Bármely zenei műfaj legjobb EQ-beállításainak eléréséhez a frekvencia beállítása ott történjen, ahol a legtöbb hangszer és ének van az előadásban. Jobban kell összpontosítani a hangzásra, edzeni kell füleinket. Hagyjuk érintetlenül a középtartományokat, vagy csak minimálisan változtassuk, az egyértelműség fenntartása érdekében. Kissé engedjük le a basszust, és a tisztaság érdekében tartsuk meg a közép tartományokat, használjunk aluláteresztő szűrőt, hogy a magas hangok ésszerűek maradjanak. Bár önmagában nem műfaj, sokan kíváncsiak arra, hogyan lehet a legjobban használni az EQ-beállításokat a tökéletes basszus eléréséhez. Fontos felismerni, hogy a mély hangtartomány felosztható szubbasszus (20 Hz – 60 Hz) és közepes (60 Hz – 250 Hz) frekvenciákra. A fejhallgatók vagy hangsugárzók általában mély hang domináns vagy középmély dominánssal rendelkeznek, amely lehetővé teszi, hogy az EQ beállításával saját igényeinkhez igazítsuk. Ha erősebb mélyhang-előadásra vágyunk, egyszerűen tekerjük feljebb a 20 Hz és 60 Hz között frekvenciákat. Ugyanígy, ha közepes basszus-teljesítményre vágyunk, akkor a 60 Hz és 250 Hz közötti tartományt. Óvatosan kell eljárni, mivel a frekvenciák erősítése ezen tartományok bármelyikében elvonhatja a magasabb frekvenciákat, és „brummogóvá” teheti a hangzást! Ha azonban ízlésesen kivitelezik – a basszus frekvenciák helyes szabályozása valóban erőteljes fegyver lehet, amely új szintre emeli a hangzást. Mindig fennáll annak a valószínűsége, hogy a különböző előre beállított értékekből nem kapjuk meg a kívánt tulajdonságokkal rendelkező hangzást. Ebben az esetben manuálisan kell az EQ csúszkákat „tologatni”, amíg meg nem találjuk a lenyűgöző frekvenciakombinációt. A csúszkák kézi mozgatásakor a legjobb gyakorlat az, hogy először „vágjuk” a nem kívánt frekvenciákat, mielőtt növelnénk kívánt frekvenciákat.
Konklúzió
A tökéletes hallgatási élmény rendkívül szubjektív, és a hang típusával, az audio-berendezéssel és a környezettel összefüggésben változik. Kiváló minőségű audio-rendszerrel és viszonylag csendes környezettel a frekvenciák módosítása nélkül élvezhető a jó hangzás minőség. De, a legtöbb esetben hiányzik az egyik vagy mindkettő mint tényező, ami arra késztet, hogy hangszínszabályzó használatával áthidaljuk a rést. Ha egyszer elsajátítjuk az EQ hangolásának művészetét, a hallgatási élmény soha többé nem lesz ugyanaz. Az egyes hangszínszabályzó beállítások alkalmassága azonban egyéb tényezők változásával is változik, és olyan gyakran fogunk módosításokat végrehajtani, amennyire csak szükséges. Összességében reméljük, hogy ez az útmutató mindent megadott, amire a kedves olvasónak szüksége van ahhoz, hogy a hang „mesterszobrászává” váljon!