A már előző cikkünkben boncolgatott téma szerint a szólisták csapatjátékosok is egyben. Tovább lépve a gondolaton – és természetesen meghallgatva az új felvételeket – rájövünk, hogy a modern jazz műfajában a zenei kiválóság kettőssége, ahol a magas szintű egyéni technikai tudás, muzikalitás és kifejezőerő párosul az együttesen belüli összhang és alkalmazkodás képességével, fordítva is létjogosult. Feltűnő, igen meggyőző példák következnek.
Clément Janinet európai zenészekből álló kvartettje elkészítette a Garden of Silences című lemezét, amelyben az ötletek határtalanságának élő példáját nyújtja. Clément Janinet vonója hihetetlenül sokoldalú: kamarazene, improvizáció, minimalizmus, afrikai ritmusok és még sok más! Ehhez a vadonatúj alkotáshoz a hegedűművész egy rendkívüli transzeurópai kvartettet állított össze, ahol a hangszínek iránti vonzalma találkozik a reneszánsz és a barokk zene világával. Clément Janinet – hegedű, Arve Henriksen – trombita, Ambre Vuillermoz – harmonika, Robert Lucaciu – nagybőgő alapnégyese intenzív munkájában a játék és a stílus szabadságát őrzi.
A norvég trombitás, Arve Henriksen, áttetsző és azonnal felismerhető hangzásával, kifinomult líraiságával, a csend szeretetével és népzenei hatásaival, egyfajta skandináv esztétikát testesít meg. A klasszikus és kortárs zenei világból érkező francia Ambre Villermoz egy rezonáns, nyitott harmonikát kelt életre, míg a német Robert Lucaciu nagybőgője az avantgárd jazz alapjait kölcsönzi az együttesnek. Kiegészítő jellegükben és különbségeikben egyaránt gazdag, ez a négy türelmesen formál egy olyan hangzást, amely csak rájuk tartozik, olyan mély, mint amilyen organikus.
A kvartett a repetitív zene, valamint a hagyományos európai és afrikai motívumok esztétikájára épít, hogy különböző kultúrák zenészeit hozza össze. A szabad improvizáció, a barokk zene és a populáris hangzás közötti kapcsolatokat kutatja. A Garden of Silences lemezanyagában túllép a hagyományos repertoáron. Egy minden pontján eredeti repertoár megírásához, a barokk zenét használja kiindulópontként. Egy virtuóz és kozmopolita csapattal körülvéve kelti életre kelti a projektet. Monteverdi, Buxtehude, Carlo Gesualdo és John Dowland találkozik a svéd hárfával (nyckelharp), az intenzív improvizáció keveredik a mikrotonális zenével, a kortárs kamarazene pedig a néptáncokkal és a szájhagyományból származó dalokkal. Ha a zenére gondolunk, jó esély van rá, hogy kollektív emlékezetünk valamelyik szegletében meghalljuk Charpentier Te Deumát. Hagyjuk a trombitálást az Eurovízióra, és nézzük, ahogy Európa máshogy virágzik. Például a Csendek Kertjében.
Ensemble Ensemble – Live at Atelier du Plateau. A nemzetközi együttes muzsikáját nevezhetjük „képzeletbeli folklórnak”, amelyet szabadon ihlettek a norvég és elzászi repertoárok, valamint a többféle zenei kultúra – legyen az kísérleti vagy sem, elektromos vagy sem. Kollektív összefogás révén zenéjük a jelenben éli meg a folklórt. Töprengő tehát, de melankólia nélkül, egy másfajta tér-időn sétál, történelem és földrajz nélkül – egy olyan helyen, amely senkihez sem tartozik, és ahol mindannyian együtt rezonálunk.
Az Ensemble egy páneurópai kísérleti kvintett, melynek tagjai a norvég énekesnő és elektronikai játékos, Mari Kvien Brunvoll, George Dumitriu – hegedű, brácsa, Eve Risser – zongora, preparált zongora, alt fuvola, Kim Myhr – gitár és Toma Gouband – dob, ütős hangszerek.
Az album hallgatása békés, színes és magával ragadó, álomszerű lelkiállapotba hozhat, tele hangzásbéli csodákkal. A zene meditatív, folk elemekkel – norvég és elzászi hagyományokból inspirálódva – operál, minimalista, kamarazenei, kísérleti és pszichedelikus egyszerre, miközben mentes az ismerős történelemtől és földrajztól. Izgalmas és meglepő ötletek kísérik a teljes lemezt, az együttes maximálisan kihasználja a hangszerösszeállításban rejtőző lehetőségeket, bármilyen gesztushoz vagy motívumhoz való kötődés nélkül kifejezi saját belső logikáját, egy enigmatikus hangzási menedéket és a felfüggesztett idő lenyűgöző érzékenységét.
Az öt különböző, európai hátterű személyiség találkozásából született Ensemble Ensemble egy nyughatatlan és ragyogó zenét ápol, amely valahol a kamarazene, a képzeletbeli folklór és a szabad improvizáció között lebeg. A zeneanyag 2018 júniusában az Atelier du Plateau-ban élőben rögzített felvételek album változata. Meditatív darabok ciklusát bontakoztatja ki, folyékony és organikus kontúrokkal. A hangszíni tájképektől a vonósok és ütőhangszerek közötti gyengéd feszültségekig a repertoár lehetővé teszi a diszkrét, mégis kommunikatív energia szabad áramlását. Távol a stilisztikai gyakorlatoktól vagy az ego megnyilvánulásaitól, az Ensemble Ensemble zenéje a kölcsönös odafigyelés és a kollektív intelligencia révén tűnik ki. Bár a csoport a „szabad nép” egy formáját vallja, mindenekelőtt a hangok közös költészetét halljuk: a felfüggesztett idő, az őszinte gyengédség és a ritka ébredés művészetét.
Bacsó Kristóf Triad – Let it Go. A tíz új kompozíciót tartalmazó „Let It Go” című új album zenei világa roppant tágas és atmoszférikus, mintha magasból szemlélné a világ jelenségeit, amelyek ihletet adnak az egyes szerzeményekhez, amelyek már-már klasszikus zenei jelleggel nagyon szépek. A témákban nagyszerűen egészíti ki egymást a szaxofon és a gitár játéka, ugyanakkor ízlésesen bánik az elektronikus eszközökkel, ami további transzcendentális érzetet ad a kompozíciókhoz. Kristóf egy lenyűgöző szaxofonos, gyönyörű hangzással és figyelemre méltó improvizációs és zeneszerzési megközelítéssel. A többiek: Tálas Áron – zongora, Fender Rhodes, billentyűk, Juhász Márton – dob, Vendég: Tóth István – gitár, nagybőgő, magasfokú kreativitásról és hangszeres tudásról tesznek bizonyítást.
…„A papírra komponálással ellentétben az élő improvizáció nem hagy teret a korrekciónak. Nincs „hangradír”. Az improvizáció során azonnal, gondolkodás nélkül hozunk döntéseket, a folyamat kívülről nyer értelmet, játék közben nem én döntök, hanem az áramlás. Sok mindennel elégedett vagyok, vannak dolgok, amiket szerencsésebb lettem volna másképp vagy jobban eldönteni. De az évek során megtanultam, hogyan engedjem el a dolgokat, legyen szó akár egy kompozícióról, egy szólóról, egy élethelyzetről”… – nyilatkozta Bacsó Kristóf.
Legújabb albumukon a zenekarvezető dalai hallhatók, melyek varázsa az egyedi dallamok sokaságában, az érzékeny harmonizációban és az egyéni formákban, valamint az együttes játék magas színvonalában rejlik. Legnagyobb erényük azonban talán az a hozzáférhetőség, amelyet minden zenei kifinomultság ellenére képesek megőrizni, sőt előtérbe helyezni. A Let It Go központi témáján keresztül nemcsak mélyen emberi érzéseket és élményeket fejez ki – a megragadott és elszalasztott lehetőségek, a döntésekért való felelősségvállalás vagy azok elengedése, a zenében megtapasztalható szabadság korlátai és korlátlansága – hanem teret ad személyes állításoknak is.
További információ:
Budapest Music Center
1093 Bp. Mátyás utca 8.
https://bmcrecords.hu/
e-mail: info@bmc.hu
