A már sokszor látott képek és az 1969-es fesztivál legendája ismerősek minden zenerajongó számára. Az ötvenedik évforduló több megemlékezéssel zajlott, felidézve a régi emlékeket és főleg a hangokat, interjú készült a képeken látható személyekkel (már akiket fel lehetett kutatni) és nagyon tanulságos beszámolók is olvashatók voltak.
Amit kevesen tudnak, és csak az említés szintjén volt jelezve, az a hangosítás története, ami nélkül ez a rendezvény nem lett volna megtartva. Igen ilyen egyszerűen(!), egy zenei fesztivál, ami ennyi évtized távlatából talán a szabadtéri rendezvények ősének tekinthető, nem létezhetett hangosítás nélkül. A hangosítás hozzájárult a mára hosszabb rövidebb életművet maguk után hagyó kitűnő előadók a Crosby, Stills, Nash & Young, Jimi Hendrix, Joe Cocker, Santana, a Who, a CCR, a Jefferson Airplane, Janis Joplin és még sokan mások világ sikeréhez.
Ahogyan az évfordulóról minden ma élő szereplője és a sajtó megemlékezett, úgy a hangosítási veteránok Bill Hanley a Hanley Sound alapítója, Charlie Randall, a McIntosh elnöke és a Woodstock fesztiválon dolgozó „legénység” számos tagja – köztük Sam Boroda, Nick Burns, Harold Cohen, Scott Holden és Bill Pratt – összegyűltek, hogy közösen idézzék fel a szép napokat a mára legendává vált eseményt. David Marks, aki szintén oroszlánrészt vállalt a munkákban, a jelenlévőknek érzelmekkel teli üzenetet küldött otthonából, Dél-Afrikából.
A Woodstock 50. évfordulója tiszteletére a McIntosh cég vezetése a Bethel Woods Center for the Arts központtal együttműködve büszkén indította el a „Hallasz engem hátul?” című ünnepi beszédekkel, megemlékezésekkel tarkított összejövetelét. Az eseményen a Hanley Sound, a Woodstock-i fesztivál hangosításáért felelős társaság és a legendás amerikai erősítő-gyártó a McIntosh személyzetének számos tagja jelen volt. A McIntosh az, akinek az MC3500 típusjelű, egyenként 300 Watt teljesítményű, elektroncsöves erősítőit a Woodstock Festival hangsugárzó rendszerének ellátására használták.
Az előadások különböző történetekkel emlékeztették a hallgatóságot a hangrendszerről, a koncert műsorának felvételeiről. Személyes történeteket meséltek a hangrendszer eredetéről és azok létrehozásának módjáról, megvitatták az egyes szerepeket a fesztivál ideje alatt és kedves emlékeiket osztották meg az akkori legnagyobb élő zenei előadás eseményeiről.
A rendezvény konferansziéja, az író, szerkesztő, zenetörténész professzor és a Hanley Sound történetírója, John Kane volt. Amikor Bill Hanley-től megkérdezte, hogy miért a McIntosh erősítőket használta, Hanley azt válaszolta: …”ez volt a legjobb erősítő a piacon, ez volt a legmegbízhatóbb és a legcsendesebb alapzajú. Aligha tudta bárki megmondani, hogy éppen üzemben van, valóban jól megtervezték. Mindenki azon mérgelődött, hogy más márkákkal milyen problémái voltak, a McIntosh erősítőknek nem”…
Harold Cohen hozzátette, …” addig az egyszerű PA rendszereket többnyire a kisebb-nagyobb koncerteknél használták, de a McIntosh-nak köszönhetően most megvan az úgynevezett koncerthang”… Nem is volt probléma a három nap alatt. (ha mégis, gyorsan kijavították)
McIntosh büszke a szerepre, amelyet a máig egyedüli Woodstock Fesztiválon játszott és örül, hogy segített levezetni ezt az eseményt. Őszintén köszönetet mond Bill Hanley-nek és Hanley Soundnak, John Kane-nek, Bethel Woods-nak és mindenkinek, akik hozzájárultak az esemény nagy sikeréhez.
…”Az 1969. augusztus 15. és 17. között megrendezett, közel félmillió fiatalt vonzó fesztivál azóta is az álmok, a remények, a végérvényesen és visszavonhatatlanul elmúlt ifjúság szimbóluma. Mindaz, amit ez a hippifesztivál magába sűrít – ellenkultúra, polgárjogi küzdelmek, szexuális forradalom –, olyan zenei, kulturális és életfilozófiai mozgalmat jelentett, amely nélkül az elmúlt hatvan év kultúrtörténete értelmezhetetlen”… – Jávorszky Béla Szilárd zenei szakíró.
Azóta is egy élhetőbb világ utópiáját álmodjuk.
I came upon a child of God
He was walking along the road
And I asked him, where are you going
And this he told me
I’m going on down to Yasgur’s farm
I’m going to join in a rock ‘n’ roll band
I’m going to camp out on the land
I’m going to try an’ get my soul free
We are stardust
We are golden
And we’ve got to get ourselves
Back to the garden …Joni Mitchell – Woodstock