Az érzelmek és az értelem kölcsönhatása
Szabó Sándor nemzetközileg elismert gitárművész, egyike a ma élő hangszeres nagyságainknak. Az 1980-tól figyelemmel kísérhető munkásságának számos hanglemezen történt megjelenése már életmű jelentőségű. A most bemutatásra kerülő lemezeinek – az előadó személyén kívül – az a közös vonása, hogy valamennyi a tavalyi évben nyerte el a végső formáját az amerikai Greydisc Records-nak köszönhetően. A muzsikus eddigi lemezeinek is jelentős hányada ennél a tengerentúli kiadónál jelent meg.
Szabó Sándor: Twelve States of the Consciousness
Aki átélésből ismeri, tudja, hogy a lélek mélyére vagy magasságába szálláshoz különös lelkiállapot, módosult tudatállapot szükséges. Természetes, hogy más lelkiállapotban vagyunk, ha a megszokott, hétköznapi életünket éljük és másban, alvás, meditáció és kontempláció közben. Amikor megpihenünk és átadjuk magunkat a muzsikának megváltozik a test és tudat viszonya, s minél távolabb kerülünk a hétköznapi tudatosságtól, annál jobban feltárul egy teljesebb, de szavakba, fogalmakba egyre kevésbé önthető megtapasztalás. Szabó Sándor és Claus Boesser Ferrari közös produkciója közelebb viszi a hallgatót a transzcendens világhoz. Az alkotók zenéjében a lélek és a test összhangban van, egy ritmusra jár és kifejezi annak önnön valóját. Megragadja a hallgató énjét és tovább viszi azt, lehetőséget biztosítva arra, hogy eljuthasson a teljes belső mélységéhez. A szerzők érezhetően rengeteg gyakorlati tapasztalás birtokában láttak munkához és ennek köszönhetően vált a végeredmény abszolút hitelessé. Az alkotók számára a kompozíciós vezérfonalat az a gondolat jelentette, hogy minden zenedarab egy bizonyos tudatállapotot tükröz és ilyen tekintetben minden zenedarab egy szüntelenül változó állapot egy kiragadható részét villantja meg. Az albumon található 12 szerzemény a korlátos emberi fogalmakat szétfeszítve lenyűgözően érzékelteti az emberi fogalmakon túli világ és ember kapcsolatát, múltját, jelenét és jövőjét.
Szabó Sándor: Book of Contemplation
Az építő elmélkedés jobb emberré tesz, önmérsékletre tanít, és belső tartást ad, sőt hozzájárul, hogy a szavaink és a tetteink éleslátást és intelligenciát tükrözzenek. Egyértelműen kijelenthetjük, hogy az elmélkedés boldogabbá és elégedettebbé tesz bennünket. A kontempláció az egyik leghatékonyabb megismerési technika, amelyet alkalmazhatunk többek között önmagunk megismerésére is. A helyesen végzett kontemplációban nincs belső cselekvés, gondolkodás, különösebb elmeműködés, csak egy passzív befogadás állapotban pihensz. Míg a meditációban meglátjuk az örökkévalóságot, a halhatatlanságot magunkban, addig a kontemplációban teljesen átérezzük, hogy mi vagyunk az örökkévalóság és a halhatatlanság, vagyis az abszolúttal való tudatos egységünket jelenti. A kontempláció feladatának tekinthetjük a lélekben való elnyugvás tapasztalásának közvetítését. Amikor már szert tettünk némi tapasztalatra a kontemplációban, akkor úgy ismerjük fel azt, mint belénk plántált visszaemlékezést, sőt mint a csendesség imádságát. Szabó Sándor Book of Contemplation című albuma zseniális példa arra, hogy milyen mély gondolati tartalmak képesek felszínre törni a kontempláció hatására. Az album repertoárjában szereplő 21 kompozíció egy hosszabb, több éves alkotói munka eredményeként jött létre.
Szabó Sándornál az elmélkedés (egyik) eredményét a lemezen hallható kompozíciók jelentik. Vélhetően azért nem adott címet az egyes műveinek, mert azzal a hallgatók gondolatainak egy kötöttebb irányt szabott volna. Felállított korlátok nélkül pedig, a kompozíciók formájában elvetett mag mindenkiben azzá fejlődik amivé a leginkább kell neki. Belső tudattartalmaink, az emlékek, képzetek, érzetek mind az életünk során megismert, átélt élmények alapján kerülnek a tudatunkba. Mivel minden ember sorsa más és más, így a tudatukban hordozott élménysorok is eltérőek. Előbbiekből fakadóan a Book of Contemplation című lemez egyes tételei más és más dolgot fognak aktiválni a hallgatók tudatában. De, attól függetlenül, hogy minden embernél eltérő „filmet” indítanak el a kompozíciók, a közös vonásuk a mélyebb tartalmak életre keltése. Habár a lemezen található művek a szerző saját elmélkedései alatt születtek, a személyes voltuk mellett az egyetemest tükrözik és minden hallgató tudatára katalizátorként hatnak.
Hangszeres szempontból az albumon érdekessége, hogy Szabót háromféle instrumentumon, (lanton, a 16 húros gitáron és 10 húros viola caipiran) hallhatjuk játszani.
Szabó Sándor: Fractal
A fraktálok a matematikatörténet során már az 1880-as évektől kezdve fellelhetőek, igaz, csak mint egyedülálló, egymástól elszigetelt matematikai érdekességek és ellenpéldák. Jelentőségükre Benoit B. Mandelbrot amerikai matematikus figyelt fel, ő gyűjtötte ezeket a matematikai „kakukktojásokat” egy csoportba, és ő nevezte el őket 1975 körül fraktáloknak. A fraktálok világa hihetetlenül változatos és furcsa, hiszen igazi fraktált nem lehet a valóságban előállítani, mert a fraktálok körvonala mindig a végtelenségig finomodik, csipkéződik. Még ha egyszerű szabállyal megadható is az előállításuk (ahogyan az ebben a leckében található példák mindegyikén látjuk majd), akkor is előállításukhoz végtelen lépésre lenne szükség. Ehhez nem csak végtelen sok idő kellene, de véges eszközökkel (mint a számítógép képernyőjének felbontása) a végtelenségig finomodó vonalak kirajzolása is lehetetlen. Ezért a fraktálokat teljes valóságukban csak elképzelni lehet, illetve meglévő eszközeinkkel közelíthetjük kinézetüket.
A Fractal című lemez anyaga közel másfél évtizedig érlelődött az alkotóban. Szabó Sándor az album megszületését az amerikai basszusgitárossal, Michael Manring-gel történő megismerkedés és közös koncertek gyorsították fel. A lemez alapját a Fractal project adta, ami egy rendhagyó multimédiás koncert volt, ami a Millenárison került lebonyolításra video installációk kísérewtében. A látvány elemei a fraktálok jelenlétére hívta fel a figyelmet. A világítással kombinált fraktálok kivetítése inspiratív hátteret adott a muzsikának is. A különleges zenei világ megteremtéséhez olyan különleges muzsikusok „szálltak be”, mint Michael Manring (basszusgitár), Claus Boesser Ferrari (akusztikus gitár) és Major Balázs (ütősök). A koncepció szerint Szabó egy zenei forgatókönyvet készített 6 kompozícióról, előre megadott címekkel, előre felépített részekkel, hangszer kombinációkkal. A darabok belső szerkezetét meghatározott közelítő időtartamok jelölték ki, melyeket a muzsikusoknak ki kellett tölteniük. Ebben helyet kaphattak mindenki részéről az előre kidolgozott zenei részek, és minden pillanatban készen kellett állni, hogy improvizatív módon együtt formálódjék a zenei folyamat.
Habár a Fractal című album zenei anyagát a koncertfelvételek jelentik mégsem még sem beszélhetünk egy hagyományos értelemben vett koncertlemezről. Ugyanis a több sávon rögzített koncertanyag egy „bűvészkalapba” bekerülve nyerte el a végleges formáját. Való igaz, hogy a lemezhallgatók nem fogják látni azokat a képi betéteket, amelyek a koncert helyszínén adottak voltak. Ennek ellenére a vizuálisan gondolkodók tudatában mégis könnyedén megjelennek az egyes kompozíciók által generált képek. Természetesen mindenkinél más és más, hiszen korán sem vagyunk egyformák.
Szabó Sándort sok más, haladó gondolkodóhoz hasonlóan régóta foglalkoztatta a kérdés, hogyan lehet „szélesebbre tárni az ablakot” annak érdekében, hogy a világunkból többet érzékeljünk. Hiszen amit az érzékszerveinkkel felfogunk csak egy szűk vetülete a teljességnek. A zenében talán ez nem mindenkinek ennyire kitapintható, miközben nagyon mély összefüggések tartják össze a zene világát. Mivel a természet formai építkezésében az ember a matematikának köszönhetően a fraktálokban ismert rá a természetre. Nagy valószínűséggel a matematika a híd a zene esetében is, csupán még hiányzik az, ami a látványban a fraktál függvény, a hangi világban pedig valami más. De, ez jelenleg még egy felfedezésre váró feladat… A Fractal zene komponálásánál ezek a gondolatok töltötték be a katalizátor szerepét. Szabónak nem az volt a célja, hogy elmélkedését bárkivel is megértesse, csupán egy lenyomatát szerette volna megalkotni ezen gondolatainak. A végeredmény egy olyan album megszületése lett, amelynek a repertoárja legalább olyan különleges és varázslatos, mint a világunkat átszövő fraktálok világa.
