A mozgó-tekercses hangszedő kimenetén jelentkező mikrovolt nagyságú jelet, hallható zaj nélkül, nehéz felerősíteni. Szerencsére a speciális félvezetős (MC-preamp) elő/elő-erősítőknél ez lehetséges, de elektroncsövekkel nehezebb megtervezni és megvalósítani. Egy Step-Up transzformátor segítségével a hangszedő által biztosított feszültség, a jeltartomány, viszont csodálatos mértékben növelhető anélkül, hogy a jelútba történő közbeiktatása érzékelhető zajt okozna.
A mozgó tekercses (MC) hangszedő valójában egy alacsony impedanciájú feszültséggenerátor. Éppen ezen tulajdonsága miatt lehetséges a transzformátor használata – a feszültség 10-szeres vagy többszörös növelésére – anélkül, hogy bármilyen impedancia problémát okozna. Amennyiben a feszültség növelésére transzformátort használunk, a hangszedő karakterisztikus impedanciája (AC ellenállás) is megnő. A matematikai összefüggés szerint a feszültség 10-szeres növekedése 100-szoros impedancia növekedést eredményez. A transzformátoron keresztüli impedancia-transzformáció általában megegyezik a feszültség transzformáció négyzetével. Fontos, hogy mindkét paramétert figyelembe vegyük, amikor eldöntjük, hogy milyen MC-trafóra van szükségünk ahhoz, hogy egy adott hangszedő jól együttműködjön az adott phono-előerősítővel.
Például: hozzunk össze egy hangszedőt, amelynek névleges kimenete 0,5 mV, és egy phono-előerősítőt, amelynek 47 kOhm bemeneti impedanciája van! Ha, az MC-hangszedő kimeneti feszültségét a legtöbb MM-hangszedőhöz igazított, „normál” 5 mV-os szintre szeretnénk növelni, (ahol a phono-előerősítő már elfogadható zajt ad), akkor a jelszint 10-szeres növelésére lenne szükség. Csatlakoztatni kell egy trafó primer tekercseit abban a konfigurációban, amely 10-es, vagy dB-ben kifejezve 20 dB-es erősítést eredményez, majd rákötjük az elő-erősítőre, és élvezzük a dallamokat. (Lásd az alábbi diagramot az itt leírt hipotetikus kapcsolat szemléltetéséhez.)
Mielőtt azonban ráengednénk a tűt a hanglemezre, mérlegelnünk kell az erősítés impedancia-következményeit is. Mivel az általunk választott erősítés 10 Volt, 10² , azaz 100-as impedancia transzformációnk van. Tehát a hangszedő a 47 kOhm terhelési ellenállást az előerősítő bemeneténél a transzformátoron keresztül 470 Ohm-nak „látja”. (amit úgy kapunk meg, hogy az ellenállás értékét, 47kOhm, osztjuk 100-zal, az impedancia arányával) A legtöbb MC hangszedő gyártó megadja a terhelési impedancia (vagy ellenállás) ajánlott tartományát. Mivel ez az érték általában lényegesen alacsonyabb, mint 47 kOhm, a transzformátor értékes szolgálatot teljesít az impedancia fronton. Egy tipikus MC-hangszedő kissé „könnyű” hangot ad, ha túl nagy a terhelési impedancia, és kissé tompán szól, ha a terhelési impedancia túl alacsony. A legjobb hangzás érdekében fontos, hogy mindkét paramétert, a erősítést és a terhelési impedanciát helyesen állítsuk be. A választott erősítés általában kevésbé befolyásolja a hangminőséget, mint a hangszedő paraméterei. Fontos, hogy komoly figyelmet fordítsunk a hangszedő mechanikai beállítására a karban és a kar beállítását a lemezjátszóban, hogy a fent leírtak szerint jó frekvencia egyensúlyt érjünk el.
A transzformátor földelése megfelelő az olyan telepítések túlnyomó többségéhez, ahol a phono-előerősítő nem szimmetrikus bemenettel rendelkezik, és a lemezjátszó és az MC-transzformátor közötti kábelezés két vezetékből áll, RCA csatolóval. Azonban a lemezjátszó szimmetrikus (XLR) kábelezése esetén a transzformátor primer és szekunder oldala közötti földelés nem szükséges. Továbbá egy szimmetrikus bemenettel rendelkező phono-előerősítő esetén az MC-transzformátor szekunder csatlakozójának egyik vége sem csatlakozik a földhöz. Szerencsére a legtöbbször használatos, legalacsonyabb kimeneti szinttel rendelkező MC-hangszedők viszonylag alacsony terhelési impedanciát igényelnek, így ez általában nem okoz gondot.
