1992-ben a Sony cégnél a CD-formátum megszületésének 10. évfordulójával foglalkoztak. Az ünneplés a sikerről szólt. Ekkorra már a formátum elfogadottságáról, a hibákról és erényekről szóló vélemények beérkeztek a világ minden tájáról. A CD-lemezek összes produkciójának több mint 90% -át az új módszerrel, a Sony digitális technológiája segítségével rögzítik. A professzionális felhasználás elősegítette a CD meglepően gyors diadalmenetét. A Sony ekkor már a világ egyik legnagyobb CD-lejátszó gyártója. A Sony mérnökeinek reagálása a formátum adta lehetőségek kiaknázására és újabb, jobb hangzású modellek konstruálására és piacra segítésére megtörténtek. Az ünnep mögötti tartalom egy szóval összefoglalható, és ez az egy szó az érettség.
A Sony csúcskategóriás „Esprit” sorozatú modelljei egy névhez kötöttek. Masaru Nagami fejlesztőmérnök 1976 óta a Sony Shinagawa üzemében működő kutató-csapat vezetője. Masaru Nagami 1965 óta dolgozott a Sony cégnél. Az Esprit modellek kutatási csoportja a Shibaura üzemben található teljes tulajdonú Sony leányvállalat, a Sony fő audio kutató központja volt. Ő és a Sony tíz alkalmazottja kezdték el a fejlesztést. Először egy elő-erősítőt, két teljesítményerősítőt, aktív szűrőt és parametrikus EQ-t konstruáltak. Annak ellenére, hogy egyes termékek nagyon jól eladhatók és vitathatatlan referenciákká váltak, az Esprit sorozat túl sok fejlesztési problémát jelentett és a hibás marketing miatt is szenvedett.
A 100%-ban kézzel készített gyártás mellett, a folyamatos fejlesztés eredményeként az Esprit divíziónak elő kellett készíteni teljes hangrendszer kiadását. Az ESPRIT és az ES eszközök közötti különbség egyre zavarosabbá válik. A legtöbb SONY kereskedő már nem tudta ezt magyarázni a leendő vagy lehetséges ügyfeleknek. Még a fényes magazinok mindentudó szerkesztői is csak a „szavak szintjén” voltak tájékozottak. A korábbi években az ESPRIT eszközöket minőségük különböztette meg az ES eszközöktől, és ez természetesen az árban is érvényre jutott.
Az „ESD” végződés akkor még nem létezett. Az összes ESPRIT eszköz ESD lett, de ami még rosszabb volt, az a típusszámok „megkeverésének” módszere. (a TA-555 ES után jött a továbbfejlesztett TA-500 ES) Valójában senki nem értette meg, sem azok, akik már vásároltak SONY készülékeket, sem azok, akik éppen a SONY vásárlására készültek. Ez egy marketing hiba volt – ehhez hasonlóért 1983-ban a DUAL az életével fizetett.
Az 505ES több mint kiváló egység, ugyanakkor fényűző, mint minden ES készülék, amiknek nagyon szépen kidolgozott fa oldallapjai biztosították a megfelelő vizuális egyensúlyt. Minden Esprit készüléknek nagyon szépen kidolgozott fa oldallapjai voltak, amik biztosították a megfelelő vizuális egyensúlyt. Az X505ES matt fekete kivitele szögletes élű oldalpanellel, míg a csillogó pezsgő-arany színű frontlappal rendelkező változat lekerekített oldallapokkal került forgalomba. A 100% -ban kézzel készített gyártás mellett, a folyamatos fejlesztés eredményeként az Esprit divíziónak elő kellett készíteni teljes hangrendszer kiadását.
A CDP-X505ES modellt 1993-ban Japánban, az 1994-es végén világszerte forgalomba hozták. Az ES-egységek általában legalább egy évvel korábban jelentek meg Japánban és hosszú gyártási ciklust éltek meg. Az 505Es készülék az 5-ös sorozat (55, 555, 559 ES) továbbfejlesztése és sok további technikai újítás eredménye. Számos, a használónak kedvező funkcióval rendelkezik, például CD-adatbázis képzéssel, amely lehetővé teszi a CD-k archiválását. A CD-lemez behelyezésekor a CD előadója és az album címe látható a kijelzőn. Az egyes részek lejátszási sorrendjét és a változtatható kimeneti hangerő is menthető a memóriába. Műszaki adatai lenyűgözőek (a jel-zaj arány kisebb, mint 118 dB (!), a csatorna-elválasztás kisebb, mint 110 dB).
| Frekvenciamenet: | 2 Hz – 20 000 Hz |
| Dinamika: | 100 dB |
| Jel-zaj viszony: | 118 dB |
| Csatorna elválasztás: | 110 dB |
| Teljes harmonikus torzítás: | 0.0017 % |
| Méretek: | 470 x 125 x 375 mm |
| Tömeg: | 12,3 kg |
Az alap és a motor-szerelvény robusztus és tartós. Az már csak hab a tortán, hogy az Accuphase a Sony mechanikáit használta saját készülékeihez. A SCORE típusú digitális szűrőt továbbfejlesztették (CXD2562Q Subliminal Correlation DAC-IC), a KSS-272A laser-blokkal ellátott mechanikát a korábbi CDP-X559ES-ből meghagyták. A lemezen előforduló hibákat egy előrejelző áramkör kifinomult mikroprocesszoros vezérléssel biztosítja. A szkennelési tulajdonságok és a nyomkövetés fejlesztése lehetővé tette a hatékonyabb hibajavítást. A modell az analóg kimenet mellett digitális kimenettel is rendelkezik.
A CDP-X505ES a X707ES „zászlóshajó” kistestvére, ezért is terjedt el az a nézet, hogy azért volt sikeres, mert vásárlója tulajdonképpen fél áron kapta a CDP-X707ES csúcsmodell 90%-át. A CDP-X505ES képes átalakítani a biteket „emberi zenévé”. Az ES volt a Sony utolsó kinyilatkoztatása a zenéről és a „denevérhalláshoz” igazított szuperszonikus sávszélességről. A gyártás szigorú szabványai, a kézi munka és a finom kidolgozás biztosította a Sony „ES-érzést” és még mindig „old school” stílusban építették. Mindezt előállítani túl sokba került, tehát nem lehetett olcsón forgalomba hozni. Az ES-sor hordozza a minőséget, amit semmilyen QS modell nem helyettesített. Sajnos, az utolsó verziók után a Sony az olcsóbb előállítású tömeg-termékekre koncentrált és felült a házimozi „vonatára”. Fokozatosan csökkentette az ES készülékek megjelentetését, míg véglegesen el nem hagyta.
Mivel Masaru Nagami 1987-re elérte a nyugdíj korhatárt és a „kaland” sem bizonyult túl sikeresnek, az addig külön katalógusban hirdetett ES készülékeket 1984-től 1987 decemberéig az általános katalógusok hátoldalára helyezték. A klasszikus ES sorozat darabjai a Sony nagyszerű éveinek utolsó mohikánjai. A Sony ES rendszere méltó a Guiness Rekordok könyvéhez.
