Lehet, hogy a következő berendezések koruknál fogva még nem érdemelték volna ki a megkülönböztető Oldies megjelölést, de az idei Technics katalógust lapozgatva nincs hozzájuk fogható mai megfelelőjük. Ja, hogy nincs idei Technics katalógus??? Hát azért nincs, mert a Matsushita Co. Japan már több mint tizenöt éve úgy gondolta, itt Európában a Panasonic márkanevű audio/video termékeinek piacát erősíti. Amerre a világ tendál úgy érzem talán nem is lesz már Technics hifi.

A házi-mozi és többcsatornás hangátviteli láncok előretörésével a következő „hifi torony”- bocsánat, komponens összeállítás kissé idejétmúltnak látszik. Pedig hangja nem az, sokan most is tanulhatnak tőle. Ennek a készülék-összeállításnak a születési ideje az 1990-91 év fordulója, a világ még a sztereó bűvkörében élt. Azt már tudtuk, hogy a jövő a surround hangtechnikáé lesz, de ekkor még a kísérleti stádiumban lévő megoldásokról nem lehetett tudni melyik valósul meg előbb. Minden rangos gyártó megpróbálta a legtöbbet kihozni eddigi innovációiból, kutatási eredményeiből, gyártmányaiból. A CD-játszás is ekkor fordult a minőségi hangvisszaadás irányába, mert sok vásárló rájött hangzásbéli hiányosságaira. Ekkor még kiváló kazettás magnetofonokra volt igény, CD-íróról csak álmodtunk. Még túlnyomórészt analóg lemezt vásároltunk és annak műsorát, valamint a drága még kis számban fellelhető CD-korongok műsorát másoltuk. A „mindenható” távirányítás is hiányzott a szolgáltatások palettájáról. A magyar közönség nagy része még nem tudta mi az a High-End, de már különbséget tett az alapkategóriás és csúcsmodellek között. Ebben az időszakban volt szerencsém az első budapesti Panasonic/Technics Show Room létrejöttében tevékenyen részt venni. Ezeket a készülékeket az 1991-es őszi Budapesti Nemzetközi Vásáron mutatta be a Matsushita Electric Co. mindkét népszerű és jól ismert márka tulajdonosa. Nos, volt is siker mindegyik bemutatón, csodájára jártak a komolyabb hifi-készülékekre vágyó vásárlójelöltek ezen masináknak. Azt hiszem nem véletlenül. Az akkori gyártmányválaszték zászlóshajói igen komoly fejlesztési munkát tartalmaznak. A fejlesztés önmagában nem áll meg, kitűnő minőségű nyersanyagokból kell azt megvalósítani, vallották a gyárban. A gyártástechnológia is egyedül állónak számított, a komputer vezérelte automata gépsor abszolút precízen állította elő a tízezredik darabot is, a selejtet nullára csökkentve. Vegyük szemügyre közelebbről ezeket a „nagytiszteletű masinákat”!

Az erősítő, mint minden hanglánc közepe. A saját szabadalmú VC-4 Class AA rendszerű erősítőt Kiichiro Watari-nak, annak a fejlesztőmérnöknek köszönhetjük, akit a szakma Mr. Amplifier-nek becéz. Az SU-V900 integrált erősítő iker mono felépítésű. Ez azt jelenti, hogy a sztereó jelátvitel minkét oldalán szimmetrikusan megtalálhatók az áramköri elemek és azokat két független tápegység látja el a működéshez szükséges árammal. Ez a legjobb megoldás a csatornák közötti legkisebb áthallás megvalósítására. A tápegységből „lórúgásnyi” energiák szabadulnak fel a zene dinamikájának leképezése érdekében. A hálózati transzformátor oxigénmentes tekercseihez és a 71V 12000 mikro/f értékű, PXS dupla kondenzátorok nagy tömegéhez hozzáadódott még a végfokozat tranzisztorait hűtő bordák súlya. Az Audio-PSX elektrolit fóliakondenzátorok elszeparált, külön egységben foglalnak helyet a transzformátorok elektronikus „rászórása” és a rezonanciák ellen védve. Az erősítő 2mm vastag acéllemez alaplapja abszolút rezonanciamentességet biztosít a két blokkból álló elektronikának. Az univerzális bemeneti fokozat 30 dB-en belül lineáris illesztést tesz lehetővé abszolút kicsiny torzítási tényezőt eredményezve. A készülék belsejében nemcsak szimmetria, de rövid jelúton történő energiaátvitel is található. Egy kapcsolással leválasztható az előerősítő fokozat, és máris érvényesülhet az a közmondás, hogy „az a legjobb előerősítő, amelyik nincs”. Természetesen ezt a lehetőséget csak a nagy-szintű kimenetekkel rendelkező elektronikák (cd-játszó, deck, tuner) tudták hasznosítani, és csak külön-külön. Egyébként semmit nem kell szégyellni az előerősítőnek sem, mert a relés kapcsolású bemeneti választó rövid jelút után ugyanerre a fokozatra dolgozik. Kiiktatható a hangszínszabályozás és balansz teljes áramköre, hogy még jobb legyen a jelátvitel. De mint mondottam még az analóg lemezjátszás javában hódított, ezért ebben az erősítőben egy kiváló RIAA korrektor szolgáltatta a megfelelő illesztést. Minőségére a legjobb bizonyíték a teljes frekvencia menettől való eltérés adata +/- 0.2 dB. Még a kicsiny kimeneti jelű MC pick-up betétek tulajdonosaira is gondoltak, hiszen egy elő-illesztő elektronikát is tartalmaz ez a fokozat. Rendkívüli erejét a teljes frekvenciamenetben leadott 2 x 160 Watt mutatja 4 Ohm-os terhelés mellett. A szenzáció számba menő torzítási adat 0.003% 8 Ohm-on, fél teljesítmény kinyerésekor. Ki nem szeretne bele ma is egy ilyen erősítőbe.

Az SL-PS900 CD-játszó alkalmazott megoldásaiban mindenképpen újnak számított, hiszen közép mechanikás gép akkor még kevés volt. Ekkor kezdtek foglalkozni a CD-játszásban is a rezonanciák kezelésével. A középre helyezett mechanika által keltett rezgések szimmetrikusan minden irányban egyforma intenzitással terjednek, ezért csillapításuk is könnyebb. A lemezt befogadó fiók csendesen és gyorsan működik. A lemezforgató mechanika külön egysége többszörös izoláció folytán minimális rezgéseket továbbít a szendvics szerkezetű alaplapra, ahol szinte elhalnak a káros rezgések. Ugyanígy az akusztikus visszahatás – a hangszórókból jövő, ide nem illő hullámok lökése – is itt vész el. Mindez a lemezen lévő pitek kiolvasási pontossága érdekében történik. A gyártó az NTT LSI Laboratórium szabadalmi joggal védett M.A.S.H. digitális/analóg átalakítóját alkalmazta ettől az időtől kezdve. Több gyártási sorozat CD-játszója ezt és különböző korszerűsített változatait hordja szíve alatt a mai napig. Ez az innovatív 1-bites digitális/analóg átalakító magas mintavétellel és zajformálási technikájával a nemlineáris torzítás alacsonyan tartásával elérte a pontos reprodukciót. A D/A konverter LSI (MN 6476) az analóg jellé való átalakítást a zajformálás után oldalanként négy PWM (Pulse Width Modulation) egységgel, nyolcszoros túl-mintavételezéssel oldja meg. A digitális hibajavító rendszer a lemezen előforduló hibák, kiolvasási problémák kiküszöbölésére hivatott. Szerintem ez a CD-játszó minden idők legtöbbet szolgáltató intelligens elektronikájával van felszerelve. A szolgáltatások garmadáját tudja, ami mind-mind az otthoni felvételkészítést (kazettás magnó) könnyíti meg. Megadhatjuk a felvételre bekészített kazetta hosszúsági adatát, erre kiszámolja gépünk a CD-lemez műsorából, mennyi fér fel a kazetta A- és B oldalára, és mennyi a hátralévő üres hely a kazettán. Megkeresi a CD-lemezen lévő legnagyobb dinamikájú részt, hogy a magnón beállíthassuk a legnagyobb kivezérelhetőség szintjét. Időre és helyre is tudunk keresni, valamint az egyes műsorrészek elejét és végét rá- illetve lekeverni. Több CD-lemez műsorából is tudunk „szerkeszteni”. Műszaki adataira a lemezek műsoranyagának zeneiségének kiemelésére tett fáradozás jellemző. Szinte „halljuk” a specifikációban megadott 0.0022% teljes, harmonikus torzítási (THD) értéket, ami a harmadik felharmonikusra vonatkoztatva 0.0018%. Ugyanígy elkápráztatott a 118 dB jel/zaj viszony és a 99 dB dinamika. Mindezeket az alkalmazott Class AA erősítés technikának, a külön szeparált elektronikai egységeknek, a válogatott alkatrészeknek, és a digitális és analóg áramköröket külön kiszolgáló tápegységeknek köszönhetjük.

Az RS-B965 kazettás deck a megrögzött hifisták álomkészüléke. Először is a „két motor, három fej” bűvös jelmondatának tesz eleget, amit az ebben a „szentségben” hívők többször elmormoltak naponta. A motorok stabil fordulatszámáról kvarc-oszcillátorok gondoskodnak. A szalagcsévélő motor lineáris szerkezetű és egy lendítőkerék tömegének ellenirányú forgatásával oldja meg az oda-vissza csévélést. Emellett kettős hangtengely zárt-hurkú szalagfeszítéssel biztosítja az állandó stabil kontaktust a fejek előtt. Mindez öntött alumínium alaplapra szerelve a gondtalan, sok évtizedes működés záloga. A harmadik fejről a felvétel időpontjában máris ellenőrizhető a szalagra kerülő műsor minősége. Ezek után a szalag-kalibráció kettős teszt-oszcillátorral – a szalag minőségének minél jobb kihasználása érdekében – maximalizmust sugall. Segítségével az előmágnesezési áramot lehet a szalag anyagának tűréséhez optimalizálni. Ehhez két oszcillátor frekvenciája és két váltható display áll rendelkezésre. Használata egyszerű és logikus, csak a gyári kalibrációs értékhez kell beállítani a szalagról mért adatot. Mellesleg a display mérőértéke is változtatható egy tágabb intervallumra, ami a még pontosabb beállítást teszi lehetővé. Végül, de nem utolsó sorban, a dupla Dolby HX Pro zajcsökkentőn kívül a stúdió technikából „átjött” dbx dinamika kompresszoros zajcsökkentő, amit csak kevés „avatott hang amatőr” használt. A lineáris elven működő csévélőmotor és a kazetta-stabilizátoros ajtó a legdrágább, féltett kazettáinkra is nagyon vigyázott. Azt hiszem mindez együtt egy olyan felvevő eszközt jelent, amely a lemezmásolást és felvételkészítést a lehető legmagasabb szintre emelte. Jellemző frekvencia átvitele 20 Hz – 20 000 Hz-ig, jel/zaj viszonya dbx zajcsökkentő használata esetén 92 dB. Ettől többet a kazetták kvalitásából nem lehetett kihozni.

Ettől az időtől kezdve a világ fokozatosan áttért a digitális hangrögzítésre, és a különböző jel-tömörítési és kódolási eljárásoknak köszönhetően megkezdte utazását a háromdimenziós hangvilágba.

Azt hiszem ezzel a kis bemutatóval növelni sikerült az „öreg” készülékek becsületét, a velük való foglalatosság elmélyíti a tudományban és a kísérletezésben való hitet. A technika világa nem a sikeres készülékek „lebutításáról” szól, hanem a laboratóriumi felfedezések mielőbbi hasznossá tételéről. A kiváló eredmények és a ma még drágának, és elérhetetlennek tűnő reprezentánsai reméljük mielőbb beépülnek mindennapjainkba.