Richard Hay, az brit audio-ipar egyik legendás alakja. 1962-1964 között tanult a bristoli egyetemen és szerzett diplomát mint villamosmérnök. Még egyetemi évei alatt, megtervezte és megépítette az első FM-tunert, amelyben már integrált áramköröket és FET-eket is használt. Richard érdeklődése az FM rádiózás iránt sohasem lankadt, brit földön őt tartották a legkiemelkedőbb FM rádió szakértőnek és számos legendás tuner tervezése mögött ő állt. Ilyen volt a Creek 3040/T40, de nem hivatalosan a Naim NAT 01 típusa sem születhetett volna meg nélküle.
Karrierjét a Truvox-nál kezdte de, tervezőként dolgozott a Woodside cégnek, aminek később (1969-) főmérnöke volt, nevéhez köthető a legendás STA-25 végerősítő(!) Ezt a céget ma a legtöbben „Radford” név alatt ismerik, ahol Arthur Radford-dal, Arthur Bailey-vel és John Wright-tal a BBC akusztikusával (később az IMF és TDL márkák legendás tervezője, a TL rendszer fizikájának matematikai modelljét leíró szakember) dolgozott. Kutatási területük „az elektronika és hangsugárzó viszonya illetve a hangsugárzó sugárzási karakterisztikájának leírása”.
A Radford márkánál korábban szerzett ismeretei oda vezették, hogy a 60-as évektől egyre népszerűbb erősítő tervezési koncepció – azaz a teljesítmény erősítő kimenetén alkalmazott DC csatolás – hibás konstrukció és félvezetővel is megoldható az, ami a csöves készülékekben adott, vagyis a végerősítő és a hangsugárzó közé csatoló elemet kell illeszteni. A kondenzátoros csatolás ugyan ismert volt, de ezt széles körben nem alkalmazták, lévén drága megoldásnak számított és nehéz volt kivitelezni. Az így szerzett tapasztalatokra és ismeretekre építkezve 1972-ben megalapította feleségével saját, Nytech Audio cégét, aminek első terméke, a CTA252 Receiver óriási siker lett és a termék fenállásának során mintegy 30 ezer darabot adtak el belőle. Hamarosan követték a további termékek, a CA 202 integrált erősítő, illetve az elő/végfok összeállítások, amikben a különböző Royd és Naim hangsugárzókhoz modul-rendszerrel kínált aktív keresztváltókat. A CTA 252 modellben, mint minden későbbi, általa tervezett teljesítményerősítőben, természetesen már kondenzátoros kicsatolást alkalmazott.
Ugyanebben az időben társalapítója lett az ALSO vállalatnak, az Active Loudspeaker Standards Organisation cégnek, ahol jeles barátai: Julian Vereker (Naim), Ivor Tiefenbrun (Linn) és Boothroyd (Bob) Stuart (Meridian) voltak társai. Richard kivételes szaktudása révén születtek meg a Linn, a Naim és a Meridian aktív hangsugárzó rendszerek. Sajnos a 80-es évek elejére az is kiderült, hogy bár zseniális mérnök és konstruktőr volt, de sem a marketinghez, sem a gazdasági ügyekhez nem igazán értett, és bár próbálta megújítani a márkát (ekkor jelent meg az Obelisk név a termékpalettán és változott konvencionális formára a dőlt előlap) a Nytech Audio minden elért sikere ellenére a csőd szélére került, a céget felszámolták.
Nem sokkal később, egy ismerőse, Ron Walker, aki a tech-világából érkezett (félvezető területen volt néhány szabadalma) feltámasztotta a céget, és Ion Systems név alatt Richard folytatta a munkát. Megújult külsővel, a hagyományos „nem DC-csatolt” és aktív hangsugárzó koncepcióval az Ion Systems újra ismert lett az angol piacon, illetve hamarosan nemzetközileg is színre lépett. Ekkora már saját hangsugárzót is kínált, a JC1-t, amit egy korábbi Nytech kereskedő és hangsugárzó tervező, John Chapman (nevének kezdőbetűi a JC) tervezett egy korábbi angol hangsugárzó és hangszóró márka, az ATC speciális mélysugárzójára építve. A JC1 bár passzív hangsugárzóként is elérhető volt (külső dobozban megoldva a keresztváltó elhelyezését), igazán nagyszerűségét mint JC1A, azaz aktív rendszer tudta megmutatni. A mindössze 5 literes hangdoboz a speciális, +/- 11 mm kitérésű hangszórónak köszönhetően az aktív keresztváltóban kapott egy olyan equalizálást, aminek következtében lineárisan 38Hz volt az alsó töréspontja -3dB jelszinten!
Ugyanebben az időben, az akkor piacra lépő Roksan Darius hangsugárzóhoz is tervezett Richard egy nem kevésbé izgalmas aktív rendszert. A Roksan céghez fűződő viszonya egyébként mondhatni családi volt, ugyanis a 70-es évek végén az Angliába emigrált iráni családok között volt Touraj Moghaddam családja is. Touraj-t az egyetemi tanulmányai során Richard szinte fogadott gyermekeként kezelt és pártfogolt. Mindezen elért eredmények és sikerek ellenére sajnos Richard újra nem foglalkozott a gazdasági dolgokkal, és bár a cég nem teljesített rosszul, Ron Walkernek más elképzelései voltak, és végül sok személyes konfliktus után különváltak útjaik. Richard számára ez szinte végzetesnek bizonyult, második szívinfarktusa majdnem elvitte. A hosszú kórházi kezelés után úgy döntött, hogy hátat fordít az audio-szakmának és 1993-tól hosszú időre teljesen más területen dolgozott. Olyannyira csalódott volt, hogy nevet is változtatott, a Hay vezetéknevet Day-re cserélte. Az új évezred elején azonban újra felvette a fonalat az audio-világgal, talán annak is köszönhetően, hogy fia, Rob is ebben a szakmában kereste boldogulását, mint a legmagasabban képzett marketing szakember. Dog Gale-lel közösen megalapították a Multi-Room Company céget, ami elsősorban az okos házak elektronikai tervezése és kivitelezése terén tevékenykedett. Végül szomorúan korán bekövetkezett haláláig, 2012-ig a Multi-Room technikai agya volt, sajnos sok meg nem valósult tervvel.
A magyar „szál”. Történt, hogy Richard Hay és az Ion Systems – szinte még a Zsolt Audio indulásakor – egy különös ok folytán került a Huszti testvérek látókörébe. És pedig a Roksan Darius hangsugárzó igencsak sajátos viselkedéséről volt szó. Ennek a hangsugárzónak a passzív változata szinte használhatatlan volt hagyományos végerősítőkkel, mivel impedanciamenete leesett 2 Ohm-ra, ami a valóságban úgy nézett ki, hogy szinte lineárisan 2 Ohm volt. Az akkori angol erősítők, beleértve a legendás márkákra, mint a Naim vagy az Exposure, ezzel nem tudtak mit kezdeni. Maradtak volna az ezoterikus „vasak”, de az akkori Zsolt Audio termékválasztékba nem illettek bele sehogy sem. És akkor felmerült az Ion Systems, egyrészt mert volt egy aktív megoldásuk a Darius-hoz, másrészt mert a nagy Ion Systems erősítők (Nexus MA40 illetve MA400) nem jöttek zavarba a 2 Ohm terheléstől. Már az első találkozást követően világos lett, hogy Richard és Zsolt találkozása a klasszikus példája a „the beginning of a beautiful friendship” mondásnak. Sőt, nemcsak mély barátság, de igazi mester/tanítvány viszony kerekedett a dologból. Zsolt, Ion Systems iránti elkötelezettsége hamarosan magasabb szintre emelkedett és a termékek forgalmazásán túl megkezdődött a magyarországi összeszerelés. Ennek először a hazai vámszabályok adtak okot, ugyanis a késztermék importra 50% vám, míg az alkatrész importra csak 12% vám vonatkozott. Később azonban nagyobb szabású tervek is körvonalazódtak, azonban Richard távozása az Ion Systems-től, majd az Ion Systems megszűnése (1993) végleg leállították ezt az együttműködést. Ám Alpár és Zsolt számára elképzelhetetlen volt, hogy más erősítővel dolgozzanak, így nem kis nehézségek árán, de megszületett a Heed márka. Itt már saját tervezésű erősítők a Heed Obelisk One és a Obelisk Pro készültek – természetesen Richard beleegyezésével – bár ő akkor már teljes egészében hátat fordított az audio szakmának. Ő ebben a projektben nem működött közre, sőt évekre a kapcsolat is megszakadt.
Mivel sajnos a hazai piac korlátos felvevőképessége egy gyártót nem igen tud eltartani, a nemzetközi piacra lépés pedig nem ment elég dinamikusan, így a 90-es évek második felére a Heed márka bár nem szűnt meg, de erősen jelentőségét vesztette. Majd a 2000-es évek elején, egészen más termékprogrammal újraindult (audio kiegészítők, tápegységek, fejhallgató erősítők, phono erősítők) és a nemzetközi siker sem maradt el. 2005-ben újraindult az Obelisk erősítők gyártása is, köszönhetően Zsoltnak és Evellei Lászlónak, teljesen megújult formában. Ekkor már Richard is újra az audio-szakmában dolgozott (Multi-Room Company) és a két régi jó barát hamar újra egymásra talált. Sokáig ez abban merült ki, hogy a Multi-Room lett a Heed termékek angliai képviselete. Aztán a 2010-es évek elejére újra felmerült valamiféle együttműködés lehetősége, mivel az akkor már szinte főmérnöki státuszban tevékenykedő Oláh Attila és Richard is hasonlóképpen „félszavakból” is értették egymást, mint annak idején Zsolt és Richard. Bár a Heed termékpaletta teljes egészében saját fejlesztés, néhány ponton megőrizte, illetve továbbvitte Richard munkásságának egy részét.
Sajnos azonban az élet újra közbeszólt, és épp amikor Richard Pestre indult egy komolyabb megbeszélésre, a repülőtéren rosszul lett és hamar kiderült, hogy a baj sokkal nagyobb, mint egy egyszerű rosszullét. Végül a gyilkos kór 2012-ben elragadta, így a közös tervekből már nem lett semmi. Élete utolsó éveiben Richard elég szorosan együttműködött az Angliában újraindult Nytech Audioval, amit néhai kollégája, Phil alapított. A Nytech Audio nem csak nevében, de koncepciójában és ideológiájában is szorosan követi legendás elődjét.
Cikkünkkel méltóképpen kívánunk tisztelegni Richard Hay audio-iparhoz való hozzájárulása előtt.
