Dick Sequerra az audio-berendezések fejlesztésének egyik úttörője, a hifi géniusza, aki a Marantz márkát közismert névvé tette, legendás név, amolyan „csodagyerek” a szakmában. Richard Sequerra 1929-ben született, édesanyja America különböző részein nevelte fel, aki az Egyesült Államok külügyminisztériumának dolgozott. 20 éves korára szabadúszó karriert indított be, amely a technológiák széles skáláját ölelte fel.
Az 1960-as években Saul Marantz munkatársa volt, mindketten azon fáradoztak, hogy a Marantz Electronics vállalat termékeit közismertté tegyék. Dick már híres volt hangszóróiról és FM-tunereiről akkor, amikor még az emberek földfelszíni sugárzású rádió-állomásokról hallgattak zenét.
Sequerra és Sidney Smith kifejlesztették a Marantz 10B modellt, egy máig híres és keresett tunert, amely elő-erősítőkhöz és integrált erősítőkhöz csatlakoztatható. A 10B minden területen felülmúlta mindazon tuner egységeket, amelyek a világ bármely pontjáról elérhető voltak. Innentől a lemezalbumok és hangszalagok mellett lehetőség volt arra is, hogy az FM-jelet csúcsminőségű hangzással bevigyük otthonainkba. Dick Sequerra hosszú és érdekes karriert futott be a hifi terén. Az 1970-es években elhagyta a Marantz márkát. Elindult de rövid időn belül elvesztette saját, Day Sequerra nevű cégét. Aztán elindította az R Sequerra Audio-t. Hangsugárzói, amelyek ára néhány száz dollártól sok ezerig terjedt, kultikus kedvencekké váltak. Dick saját maga kézzel készítette a Met 7.7 hangsugárzókat, amelyeknek pompás, teljes értékű hangzása van.
Valóságos varázsló volt, amikor egyre többen igyekeztek fejlesztéseiket a kis polc-sugárzók felé hangolni. Dick volt az, aki a New York-i WNCN klasszikus zenei állomás stúdiójának felépítéséért és karbantartásáért volt felelős, ez inspirálta néhány innovatív hangszóró-terv elkészítésére az évek során. Ezek egyike a Sequerra Pyramid Met 20 volt, amelyet Ted Jordannal együttműködésben terveztek. A Met 20 modell 1990 körül jelent meg, és a Jordan JX53 és JX150 hangszórókat tartalmazza. Amennyire tudjuk, csak kevés pár készült belőle. A JX150-et a szokásosnál bővebb sávszélességen használták, a JX53 váltása, a Ted Jordan által korábban ajánlott 500 Hz helyett, 2 kHz-en történik. Ez nagymértékben megnöveli a teljes rendszer teljesítmény kezelését, amely 200 Watt impulzus csúcsra képes. A szokatlan csonka trapéz kabinet forma fontos szerepet játszik a hangszekrény belső visszhangjainak csökkentésében, ezáltal a tisztább, rezonanciáktól mentes hangzás kialakításában.
Richard Sequerra karrierje szokatlanul széles volt, ügyfelei között megtalálhatók az Atomenergia Bizottságtól a Union Carbide-ig, önéletrajza felsorol olyan találmányokat, amelyek nemcsak otthoni és professzionális audio-berendezéseket tartalmaznak, hanem kifinomult világító eszközöket is különféle alkalmazásokhoz, valamint egy nagy teljesítményű autóipari gyújtógyertya, sőt egy szemműtétekhez használatos orvosi eszköz is. Az 1950-es években, amikor a Telefunken cég még a második világháború hatásaiból lábadozott, segített megszervezni a cég Egyesült Államok piacára való belépését. A Pilot Radio vállalatnál ahol gyártási és mérnöki háttér volt, elsajátította a fémlemez megmunkálást, a fémlemez tervezést és sok mindent a gyártásról, pl. azt is, hogy hogyan kell beállítani a teszt berendezéseket. Az összes Pilot hangsugárzót Sequerra tervezte.
Találkozása Saul Marantz-al gyors eredményt hozott. Saul azt mondta: …”A szakmai háttered abszolút rendben van, szeretném, ha beszélnél Sid Smith-szel! Talán segíthetsz Sid-nek a Model 9 kiadásában”… Így hát találkozott Sid-el, aki a Marantz mérnöke volt, az egyik nagy zseni, aki igazán messze felülmúlt mindenkit. A Marantz 9 modellt 1960-tól 1968-ig gyártották, máig egy elismert mono végerősítő.
1976-ban megvásárolták a WNCN-t, a New York-i klasszikus zenei FM-állomást, és Jesse Werner, aki az anyavállalatot vezette, (és egy Sequerra 1 tunerrel rendelkezett), rákattant a stúdió és a berendezések átépítésére. Ezt követően a WNCN Radio olyan jól szólt, amennyire az FM adás valaha is jó lehetett. (A rádió-tunerben lévő szuperheterodin kapcsolási rendszer lehetővé teszi, hogy a vett RF jelet egy fix oszcillátor jellel keverje, hogy állandó köztes frekvenciájú (IF) jelet állítson elő, amelyből a hang demodulálható. Az FM jelek vételtechnikájában mára általánosan elterjedt elv szerint az antenna jelét egy hangolható bemeneti erősítőn keresztül összekeverik és a helyi oszcillátorból származó jellel különbségét képzik. Az elkészített középfrekvenciás jel a KF-jel. A bemenő kör oszcillátora, és a helyi oszcillátor frekvenciája együtt hangolható, a közép-frekvenciát mindig a két frekvencia különbsége eredményezi. – a szerk.)
…„Az az elképzelés, hogy a hangzás előállítása egyszerű és könnyű, nevetséges tájékozatlanságra utal. Nagyon kevesen vannak, akik valaha is igazán jól csinálták. A csúcskategóriás hangreprodukció kezdete óta népszerűsítik a gondolatot: úgy fog szólni, mint az igazi. Ez egy fantazmagória. Nem úgy hangzik, mint az igazi, és soha nem is fog. Nagyon sok okos ember van az audio-szakmában, és nem hiszem, hogy valami olyan érzelmileg és fizikailag kielégítő, mint a zene eltűnne”… – nyilatkozta egyszer Dick.
Sajnos az iPhone-zene kis füldugókon keresztül tömegek szórakozása lett, ahogyan ezek zsugorodnak, úgy csökken a zenei érték is. Viszont a hanglemezek visszatérésével lehetséges, hogy az új generáció megfelelően akarja hallani a zenét. Frank McIntosh Amerikában csodálatos erősítőket készít, Williamson Angliában úgyszintén, de már az első Leaks is csodálatos volt. Ezeknek az embereknek a célja nem csak a pénz volt, hanem az is, hogy zenét reprodukáljanak az otthonokban. Ma az a probléma, hogy a profit a tervezési cél. A zene mellékes. Természetesen sok High-End audio-tervező azzal érvel, hogy végső céljuk a zene – és vannak, akik ezzel indokolják a rendkívül magas árakat. Létezik „Audio Pioneers Hall of Fame” és ennek illusztris személye Dick Sequerra. A digitális világ előtt imádtuk a neveket a sztereó berendezések névtábláján. Ez volt az, amikor ültél és zenét hallgattál, a klasszikustól a jazzig, a nagy zenekarokig és az összetett rock and roll felvételekig. Dick Sequerra ott volt a lista élén.
