Július 1-én este Chick Corea nagy sikerű, spanyolos hangulatú koncertet adott a Kongresszusi Központban. Az idei európai turnéra és erre a koncertre magával hozta a most megalakult Spanish Heart Band tagjait. Az európai turné tisztelgés a páratlan tehetségű flamenco gitáros, zenész társ és barát, Paco De Lucia játéka és zenei hagyatéka előtt.
Az idén 78 esztendős örökifjú zongorista-zeneszerző, 43 évvel az első, Paco de Lucia hatására született spanyol dallam világot tükröző stúdióalbuma és a négy évtized többszöri megújulása után ismét friss számokkal, derűs hangzással jelentkezett. Az együttes tagjaiból ketten sok éven át szerepeltek Paco de Lucia zenekarában. A két volt tag, Jorge Pardo, aki szaxofonon és fuvolán kápráztatta el közönségét és Niño Josele gitáros, Corea méltó partnereként fergeteges játékkal idézték fel a több, mint 5 éve elhunyt flamenco gitáros emlékét. A fúvós szekcióban Michael Rodriguez trombitán és Steve Davis harsonán játszott. A kubai születésű Carlitos Del Puerto előbb nagybőgőn majd basszusgitáron csillogtatta hangszeres tudását. A dobszerkó mestere Marcus Gilmore a gerince, míg Luisito Quintero konga és ütőhangszeres művész kiegészítője volt a ritmusszekciónak. A számunkra „hab a tortán” jelleggel fellépő, egyébként a flamenco muzsikához elengedhetetlen táncról Nino de los Reyes gondoskodott, biztosítva a lábak tűzijátékát. Ők így együtt már elkészítették az új lemezt „Antidote” címmel, ami kitörölhetetlen bizonyítéka Corea spanyol szívének. A lemez címe találó: „A zene ellenszere (antidote) az élet sötét oldalának.” Neki elhisszük, a mi lelkünkben is így szól.
Chick Corea a jellegzetes spanyol harmóniák megszólaltatásához a Yamaha koncert zongora mellett felhasználta a 70-es években rá jellemző billentyűs „fegyvertárat”, csodálatosan szólalt meg keze alatt a Yamaha Montage 8 szintetizátor.
Először 1982-ben láthatta a pesti közönség, akkor a vibrafonos Gary Burton és egy vonósnégyes produkcióját láthattuk a Budapest Sportcsarnok színpadán. Másodszor 1986-ban járt ugyanitt, egy teljesen új felállással a Chick Corea Elektric Band (Eric Marienthal – szaxofon, Scott Henderson – gitár, John Patitucci – basszusgitár, Dave Weckl – dob) első összeállításával. A bőgős és basszusgitáros John Patitucci valamint a dobos Dave Weckl akkoriban Chick Corea felfedezettjének számított. Azóta többször is, legutoljára 2018 július 1-én, üdvözölhettük, mindig elkápráztatott zongora játékával.
Corea hetvennyolc évesen is képes megújulni. A műsorban elhangzó témákat alaposan kidolgozva, szinte félórás darabokban tálalta közönsége elé, miközben konferált, többször elmondva, hogy ez az első olyan koncert, ahol a tagok összecsiszolhatják egyéni tudományukat. A szinte lemez pontosságú hangzásról a színpad szélén egy kisebb arzenállal felvonuló hangmérnök gondoskodott. Chick Corea profi módon, időnkénti beintésekkel vezette együttesét, szabadon hagyva mindenki részére a szólózás lehetőségét, ennek eredménye a különféle hangszerelések és a sokféle hangzáskép megjelenése. Hogyan is lehetne ez másképpen a jazz műfajában?
A standing ovation „magyarosra” sikerült, a közönség állva üvöltve, visítva tapsolt, már a negyedik számnál vastaps köszönte meg a muzsikusok igyekezetét. A koncert végén ismét felhangzott a vastaps, tehát két ráadást is játszottak. A Concerto de Aranjuez Adagio dallamára a közönség is meg lett énekeltetve. Többekben felmerült a kérdés, mi lett volna, ha jobban promotálják a koncertet, mivel sehol nem volt egy plakát, sehol egy rádió-reklám? Ez egy világsztár esetében senkinek nem jutott eszébe(?) vagy a jazz már megint tiltott-tűrt jelenség?
Amiről e cikk szerzője csak álmodott, az a koncert végén létrejött – egy találkozás a színfalak mögött, az öltöző szoba ajtajában – újságírók gyűrűjében egy méter közelségből látni a mestert és hallgatni szavait. A kérdések között szerepelt a nagy zenész-legendákkal való közös munkák emléke, Herbie Hancock és Keith Jarrett, a közös produkciók felidézése. Egy kérdésre válaszolva elmondta, hogy szeret klasszikusokat is játszani, akár gyakorlásképpen, de több, nagy zenekarral készült fellépésről videofelvételek tanúsítják, hogy nagy kedvence Mozart. A mester közvetlen szerénysége mindannyiunkat magával ragadott, a beszélgetés után barátilag megölelt egy újságíró kollégát a többiekkel kezet fogott, majd dedikált néhány lemezünket.
Budapestről Bécsbe vezetett az együttes útja, részt vettek a Jazz á Vienne Festival eseményén. Júliusban a mester és új csapata a The Spanish Heart Band kétnaponként koncertezik Európa nagy városaiban, legendás koncert-helyszíneken.
A rajongóknak nagy öröm, hogy a huszonkétszeres Grammy-győztes jazz legenda, zongorista és zeneszerző mindig megtartotta a csakis rá jellemző improvizációkat, zongorajátéka bármikor felismerhető maradt. A legnagyobb latin és spanyol témáit ihletetten adja elő, úgy, mint amikor amikor a flamenco művész vagy a torero túllépi művészete határát és kreativitásán elemelkedve egy magasabb állapot ér el. Nemrégen az amerikai Jazz Times magazin olvasói zongoristaként, zeneszerzőként a legjobbnak választották. Máig nagyon fontos szerepet játszik a modern jazz zenében, szerencsére, eddigi életútjának minden egyes mozzanatát remek minőségű lemezeken rögzítették.
Chick Corea az Chick Corea!