Kezdjük egy nagyszerű, filozófiai gondolattal, ami egy hivatásról vall:
…”Ha a nap felé fordítod az arcodat, minden árnyék a hátad mögé kerül”…
És ez már anno, 1995-ben megfogalmazódott. A cégtulajdonos Nagy Gábor Pál az elektronika minőségét alapjaiban határozta meg, mint bármely audio-rendszer végső minőségét, ezzel együtt a zenehallgatás élményét.
-Kérlek mutasd be a Gauss Audio vállalkozást, talán vannak, akik még nem hallottak róla!
-Köszönöm a megkeresést, megtisztelő a felkérés, üdvözlöm az olvasókat!
Cégem 1995-ben Zeppelin Audio néven alakult, eredetileg is audio-tevékenységi körrel. Akkoriban cégtársammal Békefi Imrével disztribútorként dolgoztunk, mi importáltuk először Magyarországra az angol KEF hangdobozokat, majd később a Cable Talk audio-kábeleket és a német Audioplan kitűnő hangdobozait sőt, a Benz Micro hangszedő-manufaktúra első hazai kereskedői is mi voltunk. Később, Imre kilépésével, a cég átalakult. Néhány év számítástechnikában végzett rendszerépítő munka után, visszatértem régi vesszőparipámhoz, az erősítés-technikához. Ez az időszak volt a korábbi LZ-projekt elektronikai fejlesztő munka eredményeit alkalmazó Analogue, majd később Liquid Zen márkanevekkel fémjelzett éra, amely tulajdonképpen a mai Gauss márka előfutárja.
Az „LZ-projekt” a Zeppelin léghajók magyar tervezője, Schwarz Dávid munkássága, és ezzel együtt a hazai tudás előtti tisztelgés jegyében született. A gróf Ferdinand von Zeppelin által továbbfejlesztett és híressé vált léghajók gyári számai kezdődtek LZ-vel, „Luftschiff Zeppelin” pl.: a Graf Zeppelin az LZ-127 gyári számmal lett jegyezve.
-Hogyan lett ebből később Gauss Audio Electronics?
-Maga a név közös munka gyümölcse. Sükösd Gábor barátommal a közös termékeinkhez egy könnyen megjegyezhető, egyszersmind G-betűvel kezdődő nevet kerestünk. A „két Gábor cég” csak G-betűvel kezdődhet, ez logikusnak tűnt, ami audio-vonalon még nem foglalt, és nem túl hosszú. Végül ebből a közös kezdetből külön utak lettek, Gábornál megszületett az X²Audio, én pedig a Gauss márkanevet vittem tovább. Utóbb némi angol szójátékot beletéve, a Gauss egyfajta rövidítésként is felfogható, pl.: GAbor’s Universal Solid State Audio. Az 1960-as évek hasonló nevű amerikai hangszórós cégéhez semmi közünk, az a cég a 70-es évek végén megszűnt.
-Mi a cég fő profilja, hitvallása?
-Már a 90-es évek végén a nagy KEF Reference hangsugárzókkal való rendszerépítési munkák során rájöttünk, hogy hiába a jó képességű drága hangsugárzó, ha nem tudunk elé egy nagyon jó erősítőt kötni. Később arra is rájöttünk, hogy az erősítő sokkal fontosabb, mint a doboz maga, egy top erősítő csodákat tud tenni egy „olcsóbb”, „kisebb” dobozzal is, míg fordítva nagyon nem működik a dolog. A gyengébb minőségű erősítők száz hibája nagyon jól hallatszik a komoly minőségű hangvisszaadásra képes hangsugárzókon. Ekkor kezdődött a Zeppelin Audio-ban a már említett LZ-projekt, egy felső kategóriás saját erősítő fejlesztése. Az eredeti elképzelést relatív hamar elértük, de a további fejlesztő munka nagyon hosszúra nyúlt. Rengeteget tanultunk, még többet fizettünk, de nem lett belőle termék. Viszont rájöttünk a félvezetős erősítők legzavaróbb problémájának, a mindenki által „tranzisztoros” hangként ismert impulzus torzítás keletkezési mechanizmusára és kidolgoztunk egy elektronikai megoldást. (Ez nem a Matti Otala által tévesen TIM-nek, tranziens intermodulációs torzításnak vélt működés, amiből csak a tranziens jelleg igaz, és elsőre tényleg intermodulációnak tűnik, mert ez mérhető, de valójában az csak egy másodlagos jelensége a valós hibának.) Ebből született a Liquid Zen Seven, a „hetes” végfok. Az LZ-projekt ezzel zárult. Ami ez után történt azok már a Gauss márkanév alatti fejlesztések eredményei, az Optheron hőkompenzált végfok, és a Neuron nagy végfok, ami pedig már egy alapvetően új megközelítés gyümölcse. Ez az erősítő a homogén energia eloszlásra, és szabad energia áramlásra lett kiélezve, emellett persze minden eddigi, Seven-ben és az Optheron-ban jól működő technikát is tartalmaz. Pluszként ad egy a korábbiaknál erőteljesebb, mégis könnyedebben elszabaduló hatalmas teljesítményt, ami a dinamikára, a zene élő lüktetésére van pozitív hatással – akár kis hangerőn is. Ez, akár fél-egy percnyi zenehallgatás alatt is nagyon jól hallható, egy nagyon transzparens, a teljes sávban torzítatlan, nagyon izmos, élő hangú erősítő. Úgy vélem ilyen kaliberű félvezetős erősítőt korábban Magyarországon sorozatban nem épített még senki.
Hitvallásunkat a jelmondatunk szerintem elég jól megfogja:
…„A világ legjobb hangdoboza is csak annyira tud jól szólni, amilyen jelet az erősítőktől kap”…
Ez persze nem jelenti azt, hogy a forrás vagy akár a kábelezés ne lenne fontos – az egyenszilárdság
elve itt is jelen van. Torzítatlan erősítés nélkül állandó a küzdelem, soha nem áll össze az igazán jó hangzás. Ez a legfőbb oka annak, hogy az emberek állandóan cserélgetik a berendezéseiket, semmivel sem elégedettek. Legtöbbször nem gondolják, hogy valójában az erősítő a kulcsa a problémának. Sajnos sok High-End termékként beállított, márkás elektronika sem jobb ebből a szempontból, nem jelentenek kiutat a problémából. Ez a felismerés késztetett arra, hogy minden más területet félretolva, kifejezetten az erősítők problémáit és azok megoldási módozatait kutassam. Az elmúlt közel 30 évem audio-fejlesztései erről szóltak. Ma a Gauss Audio-t, a mögöttes motivációk miatt, inkább egy technológiai cégnek, mint gyártónak tekintem.
-Hogy épül fel most a cég elektronikai kínálata?
-Ahogy az előbb is szóba került, a „belépő” szint a Gauss vonalon a Seven végfok, ez 2 x 150W Mos-FET-es erősítő, egyfajta ár-minőség bomba. Ezzel már nagyon jól lehet zenét hallgatni, akár
középkategóriás dobozokkal is. Az Optheron, a nagyobb testvér tulajdonképpen egy nagyobb teljesítményű, nagyobb tápos Seven, 2x250W kvázi-dual mono, plusz ebben van egy kis bukfenc, egy áramszervós-hőkompenzációs technika, ami segít a kritikus erősítő fokozatban a torzítások minimalizálásában. Az Optheron már szinte bármit elhajt, pl.: MBL monitorokat hajtottunk vele, ami bizonyos frekvenciákon 0,8 Ohm impedanciára lemegy. A Neuron, a nagy sztereo végfok, már nem egy hagyományos elvek mentén tervezett jel-erősítő, sokkal inkább egy modulált energia-csatorna. Ez a megközelítés megkövetel néhány alapvető szemlélet váltást az erősítő tervezésben. Csak rendelésre épül a Stallion monoblokk, ami a Neuron szimmetrikus változata, 600 Watt teljesítménnyel, de ez a szám jellemzi ezt az erősítőt a leges-legkevésbé. Természetesen a végfokokhoz építünk előfokokat is, ebben a Pretorian a fő csapásirány, ami elég jó ahhoz, hogy bármelyik végfokot kiszolgálja. Létezik egy integrált erősítőnk is a Seven végfokra épülve, ennek Centurion a neve, utalva a 2x100W teljesítményre. Nemrég született egy csöves-Mos-FET-es hibrid erősítőnk is, amelyet a legutóbbi Audio Expo-n mutattunk be. Ennek az alapkoncepciója egy impulzus-energia betáplálás, amely részben a trafó, részben pedig a táp-impedancia oldaláról ad egy jókora energia pluszt. Ezzel egy kicsit megpróbáljuk közelíteni egymáshoz a kínálatunk két végét, a Seven hangja a hibridben már a Neuron felé kacsintgat, ezt az Expo-n hozzánk betérők is jól hallhatták.
– Apropó Expo. A zárt ajtós bemutatóitokat több oldalról kritikák érték. Mit gondolsz erről?
– Azt, hogy a kritikák a látogatói oldalról szemlélve lehetnek jogosak. A látogatók befizetik a belépőt, és ezért joggal várják el, hogy az egész kiállítást bejárhassák, minden kiállítónál belehallgathassanak a kiállított rendszerek hangjába. Én is így éreznék, ha azon az oldalon állnék, de van a dolognak egy másik oldal is. Mi sokkal többet fizetünk azért, hogy amit mutatni szeretnénk, az a hallgatóságnál „átmenjen”, kellő hangsúlyt kaphasson. Komoly dilemma volt ez a számunkra, sokat beszélgettünk a srácokkal, hogy hogyan volna ez jobb, korrektebb. Odáig ment a dolog, hogy az idei kiállítás előtt a Homokszem Klubban (általunk indított félvezető párti nyilvános FB oldal) csináltunk egy kis közvélemény kutatást erről. Az jött ki, hogy a nagyobb többség jónak tartotta a tavalyi zárt ajtós bemutatók rendszerét, és ennek a fenntartására voksolt. Végül mi magunk is úgy éreztük, pillanatnyi körülményeink között (!!!) ez a jó módszer. Senkit sem szeretnénk kizárni, vagy hátrányosabb helyzetbe hozni. Viszont annak semmi értelmét nem látom, hogy egy ennyire kicsi szobában átjáró házat hozzunk létre. Kintről bekiabál a szomszédságban zajló zene, a folyosói beszélgetések zaja, hely nincs, levegő nincs, meghallgatni rendesen nem lehet semmit. Elmondani sem lehet semmit. Az alatt a 20 másodperc alatt, ami egy emberre jutna a 2000 látogatóból, az égvilágon senki semmilyen impressziót sem szerezne semmiről. Az egész kiállítási részvételünk értelmét veszítené. Így, fél óránként két nap alatt összesen 360 embert tudunk fogadni, elképesztően kevés, a 2000-2500 látogatóhoz képest. Viszont így a mérleg másik serpenyőjében van 360 ember, aki a dolog rangjához méltó módon, nyugodtan leülhetett, senki nem zavarta, kapott egy információ csomagot, hogy megtudjon valamit arról, mit fog hallgatni és miért. A négy-öt zeneszám – ezek is csak részletek – elhangzása alatt, egy hangélményhez jutott, és össze tudta kötni a hallott hangot a kapott információval. Nem sok, de sokkal több, mint egyébként lenne. Jól eső érzés volt látni a távozók arcát. Úgy érzem a túlnyomó többség elégedetten, pozitív utánérzéssel távozott. Sajnos, amíg ekkora szobában leszünk, nem tudunk ennél jobb módszert. Aki lemaradt, még mindig bejelentkezhet nálunk egy személyes demo-ra, beszélgetésre.
-Mi a jövőbeni tervek sora?
-Az energia-alapú tervezési módszerre való áttérés teljesen új távlatokat, új lehetőségeket nyitott a jövendő elektronikáink kialakítására. Egy-egy elektronikai ötletemet hosszas kiértékelgetés követ, mire eléri azt a pillanatot, mikor megépül. Megmérem és beillesztem egy meglevő erősítési környezetbe, s így megszületik egy kézzel fogható fejlesztés. Most is van egy elméleti síkon létező, jövőbe mutató tervem. A hibrid erősítőhöz is tervezek egy csöves előfokot, hogy a csőpártiak is beléphessenek a GAUSS hangzásvilágába, mindamellett továbbra is fenntartom eddigi megállapításaimat a csövek és a félvezetők vonatkozásában. Továbbra is ambicionálom, hogy az elektronikáim évtizedekig örömteli zenehallgatáshoz segítsék a gazdáikat, további összegek ráköltése, és a csőcserék okozta hangminőség változás nélkül. Ezt a csöves erősítőinkben sajnos nem fogjuk tudni garantálni. Valószínűleg a csövesek nem Gauss márkanéven fognak épülni, a korábbi Liquid Zen márkanév fenntartása egy jó lehetőség a két vonal elkülönítésére. Az építés minősége persze megmarad a megszokott magas szinten, mert ezen is, a racionális költségek mellett mindig próbálunk javítgatni. Nagyon távoli tervem egy speciális mikrofon-erősítő tervezése, amibe bele szeretném csempészni azokat az ismereteket, megoldásokat, amik jó hangúvá tették a végfokainkat. Kis jelszinteken ez másképp működik, valószínűleg ehhez is szükség lesz némi ráfordított időre. Végül pedig itt a fejhallgató-erősítő ügye, ilyet többször is kértek már tőlem, ideje volna ezt a kérést komolyan venni.
-Hogy látod a hazai gyártók esélyeit a jövő években?
Sajnos nem tudom napra készen követni a hazai gyártók pillanatnyi próbálkozásait, a rendelkezésemre álló idő erre nem ad módot. Mindenesetre, ha nagyobb blendenyílásból nézzük, azt láthatjuk, hogy a korábbi individualista próbálkozások helyett az utóbbi időben kezdünk összefogni, közös kiállítások során összeadni, amink van, és magyar gyártmányokból épített rendszerekben gondolkodni. Szerintem ez nem eltúlzott bizalom egymás iránt, számos magyar gyártmányról lehet elmondani, hogy világszínvonalat képvisel, hangminőségében mindenképpen. Gondolok itt – csak említés szintjén, a példa kedvéért, a lista messze nem teljes – a Qualiton csöves erősítőire, a Core Audio digitális csodáira, vagy a 72 Audio MC trafóira, Teleki Béla Flow elektronikáira, vagy a kábeles csapatot is említhetném, a Darsana vagy a Bonsai, vagy pl.: a Pillartech gyönyörű állványaira. Ennek a folyamatnak van egy nagyon egészséges üzenete a hazai vásárlók felé. A magyar audio-ipar kezd felnőni a feladathoz, kezdünk magunkra találni, és komolyan venni egymást. Csak akkor várhatjuk, hogy a vásárlók is komolyan vegyék a hazai gyártmányokat, ha egymást is komolyan vesszük, ill. ambicionáljuk a világszínvonalú hazai termékek megalkotását. Azt gondolom, hogy ez a folyamat előrehaladott állapotban van, és a hazai audio-ipar korábbi mozaik-szerűsége kezd egy jó kilátást nyújtó panoráma-képpé összeállni. Csak remélni tudom, hogy ez a folyamat tovább erősödik. A külföldi piacokon való megjelenés és stabil pozíció szerzés egy másik fontos eredmény lenne. Ez a nehezebb kérdés. Ahhoz egy vállalkozásnak vagy sokkal korábban kellett volna kezdeni, széles külföldi kapcsolati háttérrel kellene rendelkezni, vagy nagyon tőkeerősnek kell lenni. A mostani hazai gyártók többségének vagy ez, vagy az, vagy leginkább kettő hiányzik. Ha létrejöhetne egy majdani közös érdek-képviselet, valamilyen hivatalos magyar audio-szövetség formájában, amely egyfajta hidat képezhetne a hazai gyártók és a külföldi kereskedők között is, plusz segítséget nyújthat a tagoknak új technológiák költséghatékony adaptálásához, az sokat dobhatna a jövőbeli esélyeken. Az ötlet már évekkel ezelőtt felmerült, de ebben is meg kell érni a konkrét lépésekre. Hamarosan lesznek erről hírek, szervezünk egy gyártói kerekasztal megbeszélést a megvalósíthatóságról.
– Köszönjük a beszélgetést!
-Én köszönöm, hogy megtiszteltetek az interjúval! A kedves Olvasóknak is köszönöm a figyelmet, jó zenehallgatást kívánok, hazai komponensekből álló rendszereken!
Információk:
Gyártó és forgalmazó: Gauss Audio Elektronika Kft
Internet: https://gaussaudio.hu/
Telefon: +36 30 213 8232
