A ma megjelenő hanglemezeken lévő analóg jel valódisága sokakat foglalkoztat, mert a jelenleg elérhető hanglemezek döntő többsége digitális masterekkel készül. Az LP gyártásában alkalmazott forrásanyag alapvetően betöltött szerepének megértéséhez hasznos lehet az elengedhetetlen recept ismerete. …”Mivel egy séf is csak a legjobb alapanyagokat választja ki egy kiváló étel elkészítéséhez, ezért a leggondosabb előkészítés sem képes pótolni a alapanyag minőségének hiányát”… Ha tudni akarjuk a lemezeken tárolt muzsika valódiságát – és ezt minden audiofil szeretné – akkor vegyünk szemügyre egy garantáltan analóg technikával foglalkozó lemezkiadót!
Ha általános egyetértés van abban, hogy az információ elvész a digitalizálás következtében, akkor ez az információvesztés már kódolva van a digitális forrásban. Még a legjobb vinyl vágás sem tudja visszahozni ezt a hiányzó információt. A 180 gr-os vagy annál nagyobb tömegű LP-k puszta matériája ezt nem befolyásolja. Tehát a forrás szerepe kulcsfontosságú. A Speakers Corner Records produkciójának présmatricái analóg mesterszalagok műsorát tartalmazzák, ritka kivétellel analóg „egy az egyben” másolattal. Mivel mindig vannak kérdések ebben a témában, íme néhány tény.
Az ötvenes évek vége óta a stúdióban már többcsatornás felvételek készültek. A lakk-vágáshoz mono vagy sztereó keverésre van szükség. Bár néha eleve sztereó felvételeket készítettek (pl. DECCA klasszikus-zenei felvételek), a sztereó keverés legtöbb esetben, később a stúdióban készült. Erről különleges minőségű magnetofonokkal készül a véglegesített anyag, ez lett a „mester-szalag”. Ha jó minőségben rendelkezésre állnak a legkorábbi verziók, akkor azokat fel lehet használni audiofil hanglemezek gyártásához. Egy új keverés létrehozását az eredeti művészi folyamatba való beavatkozásnak tekintünk.
A mágnesszalagok öregszenek, és nem egyszer le kellett mondani a tervezett kiadásról, mert a mester-szalagot már nem lehetett használni. Az egyik probléma a magas frekvenciák fokozatos elvesztése. Az évtizedek során a szalag mágnesezettsége jobban csökken a magas-, mint az alacsony frekvenciákon. További problémákat okoznak az előtti és utáni visszhangok: mivel a szalagokat feltekercselve tárolják, a magas szintű jel impulzusok másolják magukat az alul lévő (elő-visszhang) és a fedő (utólagos-visszhang) szalag rétegbe.
Az idő múlásával bizonyos típusú szalagok kémiai vegyülete megváltozhat. A szalag porózussá válik és felszívja a nedvességet. Ennek következtében lejátszáskor kötőanyag részecskék kenődnek a magnetofon fejére. Amint a fejrés részecskéktől eltömődik, a magasabb frekvenciák lejátszása lehetetlenné válik. Ezeknek a szalagoknak a megmentésére az egyetlen lehetőség, hogy bizonyos ideig gondosan melegíteni kell, ezáltal a szalag kiszárad. A folyamat után a szalag egy ideig kopás nélkül használható. Szerencsére általában nem ez a helyzet, de előre nem láthatóan előfordulhat. A szalag anyagminősége döntő fontosságú, csakúgy, mint a szalagok évtizedekig történő tárolása, ami állandó hőmérsékletet és páratartalmat igényel.
A kiadások szerzői jogainak többsége a Universal, a Sony és a Warner tulajdonában van. Ezek a cégek saját archívumokat tartanak fenn Amerikában, Londonban, Németországban és más helyeken. Együttműködés folyik olyan stúdiókkal a világ minden tájáról, akik jogosultak az adott szakok eredeti mastereinek kezelésére.
A Warner címke mester lakkjai a kaliforniai Cohearent-ben, a DGG címke lakk-lemezei pedig a berlini EBS-ben készülnek. Tehát Speakers Corner csak azokra a felvételekre koncentrál, amelyeket az 50-es évek közepe és a 70-es évek vége között vettek fel és vinyl LP-n jelentek meg. Ennek megfelelően a felhasznált szalagok 40 és 60 év közöttiek. Mivel a 80-as évek elején már a digitális felvételi technológia kezdett érvényesülni, a Speakers Corner Records 100%-ban analóg produkciókat garantál.
