A vintage készülékekről nyilatkozva: …”korának megfelelő állapotban”… szokták írni a hirdetők. A képeken látható magnó egy nagyon jó állapotú készülékként került hozzánk, nem is adjuk el, az biztos. A korszak az 1970-es évek közepe, az Akai cégnél a gyártás még az orsós magnók körül forog, a modern csúcsmodellek csak később, az 1980-as évek elején jelennek meg. 1976-ban válik ismertté a 4000DS és gyakorlatilag több, egymásra nagyon hasonlító modell. Persze az X201D különb, mint az itthon még ma is Akai szimbólumnak számító 4000DS (vagy a későbbi GX4000D). 1975-ben a belső szerkezet megoldásairól, sőt az egész gyártási sorozatról, itt a vasfüggöny ezen oldalán, szinte semmit sem tudtunk. Lássunk egy szeletet a történelemből!
Az Akai vállalatot Masukichi Akai és fia, Saburo Akai alapította 1929-ben Tokióban. Az „Akai” szó japánul a „piros” színt jelenti, amely természetesen a márka logójának színében talált utalást. Az 1940-es években a társaság zene- és audioeszközöket gyártott. A második világháború utáni évtizedekben, az egyre bővülő kínálatban, orsós-szalagos magnók, hangerősítők és hangsugárzók híres típusait gyártották. A termékek egy részét az Egyesült Államokban a Roberts, Japánban az A&D, a nyugat-európai piacon Tensai és Transonic Strato márkanév alatt értékesítették. Az 1960-as évek végén Akai és Tandberg bemutattak egy újszerű hangfelvételi módot, amely lehetővé tette a magas frekvenciák szélesebb spektrumának rögzítését. 1984-ben létrehozták a társaság új fiókját, az Akai Professional néven, amely elektronikus hangszereket gyárt. A 90-es években a piac hatására azonban a vállalat csökkentette a hifi-berendezések kínálatát. 2004 végén az Akai Corporation-t a Grande Group, az Akai Professional-t pedig a Numark Industries vette át.
Az X-201D négysávos, sztereó, orsós magnó ikonikus AKAI modell a hetvenes évekből. Kivitelének jegyeit kiemeli a jellegzetes fa-burkolat. Az alumínium előlap és rajta a logikusan elhelyezett kezelőszervek még ma is gyönyörködtetnek. Mint említettük több készüléknek voltak ilyen és hasonló kezelő-gombjai, emeltyűi, szalagvezetője, kapcsolói. Az Akai X201D gyönyörű és nagyon stabil magnó, a híres Akai Cross-Field felvevő rendszerrel, és automatikus oda-vissza játszó funkcióval. Ez egy késői alap, alacsony sebességű (max. 19 cm/sec), ma már klasszikus közhasznú készüléknek nevezhető típus. Az Akai X201D, erős mechanikája, három motorja és több logikus megoldása folytán, sok esetben még mindig jó gép lehet felvételre és lejátszásra.
A 4 sávos, 2 csatornás, sztereó/mono magnetofon a felvételhez három fejet használ. Ezekből egy a törlés, egy a felvétel/lejátszás és egy a Cross-Field energiák hozzáadásához való. A három motor közül kettő a szalag csévélő és egy a szalagtovábbító fő-motor. Három szalagsebesség (1-7/8, 3-3/4, 7-1/2 ips) közül választhatunk. Ezt a készüléket úgy tervezték, hogy függőleges és vízszintes helyzetben is működjön. Felvesz és oda-vissza lejátszik, ennél több kunsztot nem tud, de azt immáron több mint 40 éve csinálja!
| Frekvencia menet: | 40–22 000 Hz (7 1/2 ips) |
| Jel-zaj viszony: | 50 dB |
| Teljes harmonikus torzítás: | 3% |
| Áthallás: | 45dB |
| Sebesség ingadozás: | 0,08% (7 1/2 ips) |
| Méretek: | 375 x 360 x 245 mm |
| Tömeg: | 17 kg |
| Japán gyártás : | 1973/77. |
| Ár: | akkoriban 1298DEM |
Az Akai X201D a felvétel készítésére az „aranykorban” egy rendkívüli technikai megoldást a Cross-Field rendszert alkalmazta. Az Akai egyedülálló módszerét „Cross-Field Bias”-nak nevezik, amellyel a széles frekvenciaspektrum torzítás nélküli egyenletességét egy külön fej segítségével érik el. A keresztirányban mágnesező fejegység szenzációt keltett a magnók piacán. A különleges Akai Cross-Field fejnek köszönhetően a felvétel minősége nagyon jónak mondható, szinte megegyezik a bemeneti jellel. A felvétel a szalagon a teljes frekvencia spektrumban hűséggel jelenik meg. A mágneses felvétel rendszerében gyors változtatások, finomítások jelentkeztek, a gyártók versenyszerűen, szinte minden hónapban új előrelépéseket jelentenek be. Ezekről megfelelően tájékoztattak a már széles körben ismert szak-folyóiratok és a gyártók katalógusai.
A konstrukció különbözik a szokásos felvételi módszerektől. Az addig használt, tipikus szalagos rögzítési rendszerben a jel- és az előmágnesezési-áramot kombinálva alkalmazták. Ismeretes, hogy az előmágnesezési áram célja, hogy előkészítse a szalagot a széles frekvencia-spektrum torzítás nélküli felvételéhez, biztosítva a minimális zajképződést. Az előmágnesezési áramnak van egy nem kívánt jellemzője. Vagyis az áram keltette széles mágneses tér befolyásolja a rögzített jelet, ami a jel gyengülését eredményezheti. Ez a jelenség különösen magas frekvenciákon figyelhető meg. A Cross-Field rendszerben a jeláram szintén a felvevő fejhez jut, míg az előre beállított előmágnesezési-áram az előtte lévő fejre kerül. A felvevő/lejátszó és a XField mágnesező fejeket egymással szemben helyezik el. Ez a két fej egymástól eltérő helyzetben van a síkban, így az „előfeszítés” mágneses tere nem zavarja a szalagon rögzített jelet, viszont a szalagon rögzített jel magas frekvenciákban nagy pontosságúvá válik.
Nagyon leegyszerűsítve a dolgot: a rövidebb hullámhosszú mély-hangok rögzítése az oxidréteget tartalmazó szalag mélyebb rétegeibe, míg a magas-hangokért felelős nagyobb frekvenciájú jelek az „előtérbe” helyezkednek el. A Cross-Field fej természetesen a nagyfrekvenciás hullámokat, a szokásos sekély rögzítési mélység helyett, a szalag fonákján keresztül a hordozó fólián „nyomja át” az oxidrétegbe. Az Akai két legreprezentatívabb szabadalma, Katsuya Atsumi feltaláló nevéhez fűződik (US3369081, és US 3381097 számon került rögzítésre), mindkettőt 1964-ben nyújtották be, és 1968-ban adták ki. Ennek a gépnek valóban 3 feje van, de nem a szokásos felvétel-ellenőrző funkcióval, mert a felvételt és a lejátszást egy kombinált fej végzi. Nincs az ellenőrzéshez szükséges fej, tehát nincs „monitor”.
Az Cross-Field rendszer sorsa pár év alatt eldőlt, mivel az idő múlásával az elektronika javult, a fejek kialakítása jobb lett, és mindenekelőtt a magnó-szalagok alapanyaga és gyártástechnológiája javult. Mindezek azt eredményezték, hogy az X-Field extra feje és szerelvényei többletköltséggel jártak, már nem is voltak elengedhetetlenül szükségesek – rövidesen jött a GX-fejek korszaka.
