A Hangzásvilág Magazin lapjain a tesztek száma a 400-hoz közelít. A publikációk statisztikájából kiderül, hogy rovataink tartalmai közül olvasóink leginkább a tesztekre kíváncsiak. Azokon a bemutatókon, amelyeken munkatársaink részt vettek már több száz zenehallgató, hifi-rajongó, hifi-kereskedő, gyártó, zenész, karmester és énekes, kortól és nemtől függetlenül érdeklődött a hallható különbségek iránt. Legtöbben valami megfoghatatlan különbséget szeretnének/szeretnek hallani, amit ők és mi hangzásnak nevezünk. Sokan önmaguk felállította szint visszaigazolását, még többen valami kapaszkodót keresnek az elhangzottakból. A meghallgatásokat mindig kiértékeltük, az esetek többségében konszenzusra jutottunk. Bemutatáskor nem akusztikai „labor körülményekre” törekszünk, hiszen az nem életszerű hangzástér.
A következőkben nem akarok senkit hittéríteni, sem meggyőzni semmiről, csak a véleményemet, a tapasztalataimat és az ajánlásokat írom le. Tudomásul veszem azt is, hogy mindezt bizonyos körökben nagyon másképp tekintik. Mindenképpen örülök annak, hogy a tesztek a legolvasottabbak, de a többi rovatot is igyekszünk érdekessé tenni, ajánlani.
Fontos tippek a lehető legtisztább eredmény elérése érdekében
Csak akusztikailag jó, vagy az átlagos berendezettségű lakó szobához hasonló adottságokkal rendelkező helyiségekben teszteljünk, ideális hangszóró beállítással, nem túl nagy hallgatási távolsággal és természetesen a középpontban ülve. Minden eszköznek kéznél kell lenni, nem szabad közben keresgélni, mert egy tesztet rövid zenei részletekkel kell végigvinni. Teszteléshez csak nagyon jó minőségű felvételeket használjunk. Minél szélesebb a zenei spektrum, annál nagyobb az esély a különbségek felfedezésére, felismerésére.
Az összehasonlítani kívánt eszközökön kívül a tesztlánc minden elemének egymáshoz illőnek, a lehető legjobb minőségűnek kell lennie, hogy elkerülhető legyen az (esetleg) nem hallható különbség. Igyekezzünk eltalálni az egyes hangszerek természetes hangerejének megfelelő hangerő-beállítást, ezzel is demonstrálva a hangzás hűségre való törekvést. (természetesen csak bizonyos határokig, mert egy templomi orgona hangzását lakószobában nehéz demonstrálni)
Igyekezzünk bizonyos időnként szüneteket tartani, megbeszélni a hallottakat. Ha van lehetőség rá, ismételjük meg a teszteket más napokon/napszakokban. Ne ugráljunk előre-hátra a zenei részletekben, inkább az egyes kritikus részeket hasonlítsuk össze. Amikor már közel járunk a vélemény alkotáshoz, akkor érdemes meghallgatni a nagyobb zenei blokkokat. Az időnek nem szabad ebben szerepet játszania.
Amíg a legfontosabb tényezőket betartjuk (egyenlőség teljesítményben, szolgáltatásokban, árban), addig nem lehet „eltévedni”. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy bekötött szemmel hallgatunk zenét. Kerüljük az „elvakítást”, a több kategóriával magasabb szint összehasonlítását az alap kategóriával. (bár, meg lehet mutatni a fejlődés irányát)
Fontos a pontos szintkiegyenlítés! Ezt egy egyszerű mérőeszközzel, egy állandó szinuszos jel segítségével a közép-frekvenciatartományban, egyszerűen elvégezhetjük. (az elektronikai egységeknél elengedhetetlen, hogy egy elektromos mérést végezzünk, ez esetben az akusztikai túl pontatlan) A komponensek közötti azonnali váltás ideális és szigorúan véve elkerülhetetlen, mert az emberek nem képesek 1-2 másodpercnél tovább emlékezni a kis tónusbeli különbségekre. Ez önmagában követelmény, amely szigorúan véve nagy segítséget nyújt a vakteszt nélküli összehasonlítások értelmezéséhez.
Egy meghallgatási teszt nem állítja, hogy tudományos lenne.
→ Ha a legjobb körülmények biztosításával két audio-komponens között nem lehet különbséget tenni a hangzás szempontjából, akkor vagy a technikai különbségek annyira kicsik, hogy nincs jelentőségük, vagy az emberi hallásküszöb alá esnek.
→ Akinek lehetősége van a hallás próbákkal párhuzamosan elektronikus méréseket végezni, mindenképpen a végső megerősítés érdekében végezze el. Az erősítők esetében a frekvenciagörbe – csatlakoztatott hangsugárzókkal, középtartományban – a terhelés alatti viselkedés nagyon fontos mutatója.
→ Véleményünk szerint ezzel a vizsgálati módszerrel és annak eredményével (ha mindent helyesen végeztek) alig van említésre méltó „kockázat”. Természetesen ez a nagyságrend a keretfeltételektől is függ – feltételezzük a lehető legjobbat!
A jó hangzás a környezet, a szoba kialakításával kezdődik!
A világ legjobb audio-komponensei sem képesek jól reprodukálni a „bennük rejlő” zenét, ha a szoba akusztikailag gyenge – mindig a rossz adottságú helység korlátozza a hangzásminőséget. Olyan ez, mint a természet törvényei, mert minden a körülöttünk jelenlévő fizika törvényein alapszik, nincsenek csodák. Szerencsés esetben létre lehet hozni egy olyan audio-rendszert, amely valójában képes nagyon közel hozni az eredeti hangzásélményt. Félreértés ne essék, annak, amit több évtized alatt több változatban állítottam össze, semmi köze a harsogáshoz.
Egy nagy teljesítményű audio-rendszer, amely egy speciálisan felszerelt helyiségben játszik, még magas hangerő szinten sem hangzik kellemetlenül, mert semmi sem torzul hallhatóan – egyrészt azért, mert bőven van tartaléka, másrészt, mert alig vannak zavaró visszaverődések a szobában. Egy ilyen rendszer a szokásosnál sokkal jobban függ az első osztályú felvételektől, és ez még nehezebbé teszi a dolgokat, mint más, mert sajnos nagyon kevés kitűnő felvétel van.
Az ilyen rendszer kritériumai egyértelműek.
→ szimmetrikus hangsugárzó elhelyezés, lehetőleg szimmetrikus környezet
→ jó minőségű és teljesítményű hangszórók, kellően nagy membrán területtel
→ a hangsugárzókhoz teljesítményben illeszkedő erősítő
→ a hangsugárzók lehető legpontosabb kalibrálása a hallgatási helyzetben
A sztereó hangzás elég kell legyen a színpadi valóság leképezéséhez. A többcsatornás hangzás túl összetett és kisebb a hozadéka a zenei élvezet tekintetében. – a szerk. –
Gondolatok a gyártási tesztelésről
Ami nem mérhető az nem létezik – vallják a mérnökök, ezért egy hangsugárzó-teszthez a szakképzett munkatárs mellett szükséges egy erősítő, egy mikrofon és egy analizátor, amelyek integrálásával kell operálni, az erre a célra kiépített helyiségben, un. süketszobában.
A gyártási teszt célja annak biztosítása, hogy az előállított termékek, amelyeket végül a kiskereskedelmi bemutatóterembe szállítanak, megfeleljenek a tervezési előírásoknak és a kívánt módon működjenek. Sajnos az anyagok és a gyártási folyamatok ellenőrizetlen változékonysága vagy tűréshatárai közvetlenül és negatívan befolyásolhatják e cél elérésének képességét. A teszt stratégiát a termék funkcionális specifikációja határozza meg. A magára valamit is adó gyártó minden gyártott termékét teszteli annak biztosítására, hogy minden elem megfeleljen a specifikációnak. Az audio-eszközökön mindent a teljesítmény specifikációknak megfelelően ellenőriznek, hogy megfelelően működnek-e. Magától értetődik, hogy ez a vizsgálati stratégia meglehetősen drága, akár a szükséges felszerelést, akár a gyártás során a tesztelésre fordított jelentős időt vesszük.
Összehasonlítani egy hangsugárzó frekvencia átvitelét a minőségellenőrzési mérésekkel, amit a gyártó egy süketszobában megmért, a legjobb esetben is nehéz. A hangsugárzók esetében az eszköz egy bizonyos frekvencián történő tesztelése csak minimális eredményre vezet. A hangsugárzókat az érdeklődésre számot tartó frekvencia tartományon belül kell mérni. A vizsgálati idő csökkentése érdekében a gyártási környezetben – és mivel a fehérzaj nem hasznos mérés egy hangszórón – a frekvencia-adagok, általában néhány másodperces váltással, nagyon gyorsan változók lehetnek. A hangsugárzó tesztelésekor hasznos megvizsgálni az eszköz teljes akusztikus viselkedését, és az impedancia menetet. E két mérés együttes eredménye lényegében megmutatja, hogy a hangszóró-rendszer az előírásoknak megfelelően teljesít-e vagy sem.
Mivel a membrán tömegének bármilyen eltérése vagy a felfüggesztés megfelelősége eltolja az impedancia görbét – különösen a rezonáns csúcs frekvenciáján – ez a megközelítés felhasználható a szerelési hibák gyors kiküszöbölésére. A mérés ismételhetősége érdekében az impedanciát kis jel szinteken kell mérni. A mérés-technika az összeszerelés előtti tesztekre összpontosít, nem feltétlenül a végső tesztekre, mert egy hangszóró impedancia görbéje magas jel szinteken nem hasonlítható össze a tipikus kis jellel, amelyet a Thiele-Small (TS) paraméterek kiszámításakor használnak, ami a fejlesztésben gyakoribb. A modern audio-analizátorok általában egyetlen gyors metódussal mérhetik a hangszóró összes fontos paraméterét. Mérőmikrofonnal és analizátorral egyetlen tesztben ellenőrizhető egy hangsugárzó akusztikus frekvencia-válasza és torzítása, az impedancia és a rezonancia, a harmonikus torzítás és még a polaritás helyessége is.
A gyártásban végzett mérések technikai részletei közvetlenül kapcsolódnak egy adott termék értékajánlatához, a gyártó cég általános minőségi színvonalához, végső soron a márkához. Minden összeszerelt egység teljes funkcionalitási tesztet kap, vagy csak az alapvető dolgokat ellenőrzik? Lehet, hogy csak az azonos hiba-komponensek tesztjeit végzik, vagy minden egységet tesztelnek, vagy mintavételi megközelítést alkalmaztak a gyártási teszthez? Meghatározzák, hogy a terméket csúcskategóriás vagy luxuscikkként vagy értékorientált termékként pozícionálják és hogyan árazzák? Mennyibe kerül egy meghibásodás (függetlenül attól, hogy a visszaszállítás és a cserék kezelési költsége határozza meg) elintézése, rendezése?
A kérdésekre adott válaszok segítenek meghatározni a gyártási tesztek és a minőség-ellenőrzés költségvetését. A tesztcélok és a költségvetés segítségével ezután meg lehet határozni a mérési folyamat műszaki követelményeit. A minőség-ellenőrzési tesztek műszaki követelményei, az általános minőségi előírások és a késztermék meghibásodások lehetséges költségeinek méretei, amelyek meghatározták a szabályokat.
Köszönjük a gondolatébresztést a Voice Coil munkatársainak!
