Bizonyára sokaknak feltűnt, hogy manapság sűrűbben találkozunk a magnózás fogalmával és a hozzávaló készülékekkel. Ott vannak a kiállításokon, rajongó csoportok képződnek az interneten, szervizek hirdetik szolgáltatásaikat, ezzel párhuzamosan nő azok száma akik előveszik a régi masinákat, vásárolnak egyet a haveroktól, körülnéznek a kereskedésekben vagy megpróbálnak megismerkedni a magnózás kínjaival, gyönyöreivel vagy örökre eltemetik.
A sok zenerajongó számára a szalagos magnetofon korabeli érdekes és értékes játék volt, néhány kivétellel nem volt sok hasznuk belőle, mégis kultikus tárggyá vált. A zene szerelmese elindította a szalagot, előszeretettel az élő rádió közvetítéseket vette fel, imádta a saját vagy a haverok hanglemezeiről történő másolást, és/vagy néhány másolatot készített a barátok részére. A digitális korszak beköszöntével az orsós-magnó és a szalagok használata háttérbe szorult. A készülékek és a felvételgyűjtemény jobb esetben álomra szenderültek vagy eladásra kerültek. Akad aki már mindezt nagyon bánja! Korunkban az érdeklődés ismét rávilágított a régi, analóg technika jó oldalára, így ismét virágzik a hanglemezjátszás és a lemezek kereskedelme, a jelenség magával hozta a szalagos technika birtoklása utáni vágyat. Cikkünk vázolni kívánja a nyűgök és nyilak sokaságát egy magasrendű hangzási élvezethez vezető úton.
Íme néhány tanács azoknak, akik fontolóra veszik egy használt, orsós magnetofon vásárlását!
Az interneten, a szabad-kereskedelmi portálokon, fellelhető és licit eredményeképpen megnyert készülék akár „barátságos környezetben” tárolt is lehet. Azonban a nedves, fűtetlen tetőtérben történő tárolás jelentős károkat okoz, az alkatrészek rozsdásodása ilyen körülmények között kritikus mértékű, beleértve a fejeket is. A megvásárolni kívánt készülék származási helyét illetően vegye fel a kapcsolatot az eladóval. Néhány portál a leírásban azonosítja, hogy az eredeti felhasználó hol értékesíti készülékét, beleértve a tárolás módját is. Ne vásároljon hibás készüléket!
Noha az igényes, mindenre kiterjedő szervizelés visszahozza a készüléket az „élők sorába”, a szerviz szolgáltatás költsége sok esetben meghaladhatja a gép értékét. Az internetes szabadpiacon kapható gépek 35 – 40 – 50 évvel ezelőtti modellek, sok mozgó alkatrésszel. Figyelembe véve a készülékek korát, semmit nem lehet nem garantálni. Az örömteli élmény érdekében erősen ajánlott egy képzett szerviz-szolgáltatótól bekért vélemény.
Magnetofonok szervizelésére és beállítására csak néhány szakember specializálódott. Egy laikus „szerelő” nem tudja, mit csinál, megsérthet vagy eltávolíthat egy helyettesíthetetlen részegységet, alkatrészt. A jó hír az, hogy a szervizelési kézikönyvekben (service manual) mindent meg lehet találni, ezért nem szabad találgatni, hogyan lehet szétszedni egy készüléket, vagy, hogy hogyan működik. A nyomógörgő, a fékek és az elektronika beállításához szükséges a szervizelési kézikönyv, oldalain szerepelnek a gyári beállítási adatok, amelyek képzett technikus kezében aranyat érnek. A mechanikus beállításokhoz speciális szerszámokra is szükség van, amelyek csak egy finom-mechanikai szakembernek állnak rendelkezésére. Számos alkatrészt el kell távolítani, hogy beléphessünk a magnetofon egyes, belső részegységeibe. Akár egy kis rozsda is kicsavarhatatlanná teszi a beállító csavarokat. A technikusnak tudnia kell, hogyan szabadítsa fel őket sérülés nélkül. A szerviz kézikönyvek minimális kenőanyag (olaj- és zsír) pótlását is előírják. Kerülni kell az agresszív tisztítást és a nem megfelelő kenőanyagok használatát!
Egy magnetofon szakszerű beállításához szükség van a szalagfej igazítására, és valószínűleg, az EQ beállításokra is. A fej igazításának ideje a leghosszabb munkafolyamat, a legnehezebb rész. Összesen körülbelül 14-24 belső munkafolyamat és 3-5 mérési pont van fejenként. Magasabb minőségű gépek esetén a nagyobb és az alacsony sebességhez rendelt EQ-k különbözőképpen vannak beállítva. Az automatikusan oda-vissza játszó egyedeknél látnunk kell a duplán meglévő részegységek működésének igazítási pontjait. Sokkal többet kell fizetnünk egy szalagos magnetofon beállításáért, ha az hatfejes, több motoros, automatikusan oda-vissza játszó/felvevő egység.
Ha a fej helyzete nem megfelelő, akkor a frekvenciamenetben egyenletlenségek és fázis-hiba is felléphet a bal és a jobb csatorna között. Jelgenerátorok mellett mérőrendszerek és hiteles bemérő-szalagok is szükségesek, amelyek nem olcsók. Az EQ-k beállításához és a fejek összehangolásához professzionális, igazoltan jó minőségű, a különböző frekvenciákon lévő teszthangokra van szükség. Természetesen szükség lehet a már az adott készülékkel készített felvételre is, vinni kell egy mintát a használt szalagokból. Amint a lejátszó-fej igazítása helyes, a felvevő és a törlő-fejek be vannak állítva, az EQ és a torzítás optimalizált, a készülék jó hangminőséget fog adni. A beállítások a különböző szalagtípusok esetén eltérőek, ez az elérhető hangminőség érzékeny pontja. Az új szalagok különböznek a 40 éves szalagoktól.
Néhányan azt állítják, hogy fel tudják újítani a gépeket, de úgy tűnik, hogy sokaknak nincs megfelelő eszköze, tesztberendezése, elektrolit kondenzátorokat cserélnek vagy műveleti erősítők cseréjével operálnak. Az op-ampok megváltoztatása hibás nagyfrekvenciás rezgéseket eredményezhet az összes reaktív komponensben a jel-útvonalon. Előfordulhat, hogy egyes op-amp alkatrészek nem képesek kellő energiával ellátni a fejeket és torzítást okozhatnak. A torzítás más alkatrészekből is származhat, nemcsak a kondenzátorokból. Tesztberendezés nélkül még rosszabbá teszik a dolgokat.
A kettő/három motorral rendelkező szalagos gépek általában logikai vezérléssel rendelkeznek. Ez, a mechanika aktiválásának sorrendjével, javítja a megbízhatóságot, hibátlan működése növeli a készülékhez fűződő bizalmat. A logikai vezérlésű egységek érintésérzékeny detektálással vannak ellátva, amit a szalagfeszítés hibátlansága vezérel. A szalag-mozgató karok, himbák, gombok egyértelműen jelzik, hogy a készülék rendelkezik logikai vezérléssel.
A magnók
A Sony elsősorban egy-motoros egységeket gyártott, amelyeket úgy terveztek, hogy karbantartási igényük alacsony legyen. Az összes Teac magnetofon típusnak három motorja van, de sok Akai is három motorral rendelkezik. Számos más márkanév (Philips, Pioneer és a Technics) is készített kettő és három-motoros gépet. A Tandberg néhány három motoros készülékkel rendelkezett, szörnyű javítási rekordokat produkált. A Revox minden típusa a három motoros. A Revox a Studer részlege, amely az Ampex-szel a legjobb professzionális magnókat készítette. A motorok és fejek számának növekedésével járó mérésekkel valamint a logikai vezérlés beállításával a műszaki szakemberek számára a minőség-ellenőrzés és az összes részegység összehangolási ideje növekedett. Kevés embernek van tapasztalata ezek karbantartásában.
Az Akai magnetofonok előnye az üveg- és ferrit (GX) fej, amely sokkal lassabban kopik el, mint a konkurens gyártók által favorizált fejek.. Az Akai előnye volt a közvetlen hajtású főmotor is, így nem kell aggódni a szíjjak miatt. A legtöbb Akai készüléket GX fejjel, logikai vezérléssel és három motorral (a 70-es évek végétől – a 80-as évek elejéig származik) gyártottak. Hátránya azonban, hogy az 1976 – 1979-es Akai közvetlen hajtáshoz kapcsolódó szervó-vezérléshez kapcsolódó elektronika időnként hibás lehet.
Más a helyzet a Teac gyártmányokkal. Már a 70-es évektől kezdve kitűnő masinákat gyártottak, a profivá váltás a 80-as évek végén történt, amikor a Teac megjelentette Tascam márkanevű stúdió-technikai vonalát. A Teac hátránya Akaihoz képest a puhább fejek alkalmazása, bár érv, hogy az igazi professzionális felvevőkben puhább fejeket használnak. Bármilyen teljesítménybeli előnye is van a hatalmas méretű és drága professzionális gépekben, ez nem jelenik meg a kommersz készülékeknél. Ha a szalag horony alakú nyomot hagy a fejbe, a fémfejek „polírozhatók”, ez nem olcsó folyamat. Nincsenek a piacon eredeti, régi Teac fejek. Külső gyártók magnó-fejei kaphatók a fél-professzionális gépekhez. Mindennapi használat mellett a fejek nem tartanak sokáig, szíjakat könnyebb találni, helyettesíteni. Több tipikus alkatrész különbözik az egyes Teac modellek esetében, ezért szükség van egy szakemberre, aki tapasztalattal rendelkezik ezen egységek karbantartásában.
A 80-as években a Teac megjelentette az X3, X3R, X300 és X300R készülékeket, amelyek nem rendelkeznek logikai vezérléssel. Ezeket olcsón építették, az ár csökkentése volt az utolsó erőfeszítés az eladások fenntartására. Az X300 gyártása 1990-ig terjedt, amikor a Teac feladta a „közhasznú” készülékek gyártását. A motorok kisebbek, mint bármely más Teac modell esetében, az alkatrészek bontásból származnak, tekintettel a gyártási sorozat hosszára, számíthatunk arra, hogy sok ilyen lesz az eBay-en, vagy nem. A logikai vezérlésű nagyobb Teac modellek (X7, X7R 1979-1983, és X700R 1984 robusztus motorokkal szereltek, szinte azonosak az X10 és az X10R (1979-1983) egységek. Az „R”-betű jelzi az automatikus oda-vissza játszást és felvételi képességet. Ezen készülékek megjelenése előtt a Teac jó okokból kerülte az autoreverse funkciót. A lépést, a 80-as években, a könnyen használható „compact cassette” térhódítása, felhasználói élménye kényszerítette ki. Az „R”-modellek különféle többlet-alkatrésszel működnek, (irányváltó, dupla tengely, + görgők). Soha nem látni profi egységet két capstan-el, ahol a fejszerelvény méretét is a felére csökkentik, mert a három hiányzó fej üres helyét kivágják. Ez javítja a fej-blokk stabilitását. Pontosan ezt tették a professzionális Tascam 35-2B (1981) és a Tascam 32 modelleknél.
Az X700R, X1000R és az X2000R DBX zajcsökkentéssel rendelkezik. A zajcsökkentés szintje lenyűgöző, ám ellentétben a Dolby professzionális egységekkel, hallani, hogy a készülék működik. Ezenkívül a DBX megduplázza a frekvenciamenet hibáit, ellentétben a Dolby bármely verziójával. A DBX ezeket a modelleket félprofi géppé tette, de ez a szolgáltatás 25 évvel ezelőtt eltűnt. Ha a DBX-el készítünk felvételt, akkor mindig ilyen gépen kell használni, felejtsük el a szalag lejátszását más, DBX nélküli gépeken. Ha feltételezzük, hogy a DBX „kódolás” örökké tart, akkor az nem jó a szalag-megőrzési stratégia. Tudomásunk szerint nem létezik mai, digitális feldolgozási lehetőség (un. plug-in, professzionális területen) a DBX megfordításához.
A Teac 1982 és 1990 között gyártott X1000, X1000R, X2000 és X2000R modelljei esetében, a hosszú és késői gyártási időre tekintettel, esélyesebb jó egységeket találni. Ezeket úgy tervezték, hogy meggyőzzék a használókat a „végső gép” megvásárlásáról. Ezeknek a készüléknek szervó-vezérelt szalag-feszítése és elektronikus kapcsoló-rendszere van. Lejátszás módban a szervó állandóan feszesen tartja a szalagot a fejek előtt. Látványnak rendkívül lenyűgöző, de ez a képesség a teljes komplexitással és megbízhatósággal járó problémákat vet fel. Az X-2000 és R exkluzív termékek voltak, a fejekben új anyagot, és egy különálló lejátszási erősítőt tartalmaztak. Megértem, (én sem tudok) nem is lehet ellenállni az összes csábító technológiának.
A szalagok
A legtöbb használt berendezést vásárló ember a régi szalagjait próbálja használni. Figyelem! A régi szalag stabilitása időkritikus. Néhány ragadós szindrómával rendelkező leromlott szalag esetleg még menthető. Az internet tanácsot ad, de néhány tanács többet ront, mint használ! Ha ragad a szalag ne kísérelje meg lejátszani, mert a szervó vezérelt motorok leéghetnek, amikor megpróbálják a szalagot a megfelelő sebességgel mozgatni! Ha a szalag csévéléshez DC-motorok vannak rendelve, akkor azok gyors előre- vagy vissza tekercseléskor is leéghetnek, mivel a szalag a ragadásával a sebesség lelassul. Néhány szalag matt felületű a hátoldalán. A fólia hátsó részének csúszásmentes kezelésére egy speciális bevonatot alkalmaztak, amely javítja a szalagfutást, de a hosszú távú megbízhatóságot nem tesztelték. A 70-es és a 80-as évek elején a legdrágább mastering szalagok léteztek ezekkel a hátsó oldalakkal. Ha a szalag rendkívül fontos műsort vagy dokumentumot tartalmaz, keressen meg professzionális restaurátort, az oxid szóródása esetén szintén szükség van egy profira!
A legtöbb ember még soha nem hallott egy stúdió mester-szalagot stúdió-minőségű berendezésekkel. A különbség az LP hanglemez és az eredeti mester-szalag hangzása között drámai. Az LP volt az egyetlen módja annak, hogy olcsó példányt készítenek a fogyasztó számára. Azok, akiknek esélyük volt az eredeti master meghallgatására, a nagy-felbontású digitális korszakban visszatértek a gyökerekhez, ahhoz, amelyet elrontottak. (Léteznek nagy-felbontású digitális felvételt tartalmazó szalagok is. Mindenképpen olvassuk el a csomagoláson az apró-betűs részt is – a szerk.)
A magnószalag azért drága, mert a költség magában foglalja a munkaerőt és a gyártósorok üzemeltetésének költségeit. A minőségi üres szalag átlagos hossza 30 perc, így egy hanglemez albumhoz két szalag szükséges. Ez az oka az LP-k népszerűségének – akár a korai, akár a mostani időkben – a szalag túl sokba kerül, hogy fogyasztói formátumként használhassuk.
Több zene-kiadó értékesít mesterszalag másolatokat 350 – 650 USD áron. Bizonyos okokból ezek a cégek szeretnek közvetlen értékesítést folytatni. A felvett anyagok közül sok az EU-ból származik, és az EU lejátszási görbéjével, nem az USA NAB-korrekciójával rögzítik. A szalag, ahonnan másolat készül, a master harmadik-negyedik generációja. A másoláshoz használt szalagot kb. százszor futtatják, ezt a forrás példányt a futtatás után ki kell cserélni. A végtermék előállításához forrásként felhasznált szalagok maguk is a master példányai. Használt szalagok szintén megtalálhatók az interneten, akár 20 USD árban. A tapasztalatok szerint a minőség nagyjából követi ezt az ár-arányt. A felhasználók által felvett műsoros szalag általában a lehető legolcsóbb fajta alapanyag.
Sajnos jelentős problémák adódnak a használt szalaggal kapcsolatban. Amennyiben nem gondosan tároljuk, akkor a szalag tönkremegy. A rossz tárolási körülmények miatt a kötőanyag és az oxid-réteg elválik egymástól vagy az oxid-réteg ragadós lesz. A szalagot függőlegesen kell tárolni. Ha egy tekercset vízszintesen tárolnak, akkor az orsó vetemedik, nekifeszül a szalagnak és ráncolja annak szélét. Ez különösen igaz az olcsó, papír dobozokban vagy csak csupaszon tárolt szalagokra. A magnetofon-fejeket gyakran kell lemágneseztetni, különben a szalagon lévő jel leromlik. Ne nevessünk az igazi szalagos másolat 600 dolláros árán! Az új szalag sem olcsó. Az ár hossztól és minőségtől függően kb. 35 – 70 – 130 USD. Pénzt takaríthatunk meg, ha a szalagot műanyag orsóra tekerve vásároljuk. A régi szalaggyártó létesítmények csődbe kerülése után, jelenleg két társaság tölti ki a hiányt. Az RMG Franciaországban található. A szalaggyártás az AGFA és a BASF európai vállalatok megszűnt részlegeinek receptúráin alapul. A második cég az ATR Magnetics, amely USA-ban található. Szintén több formulával rendelkezik. A termékek mind új gyártmányok, tehát ezekhez a szalagokhoz be kell állítani a magnetofon mechanikai és elektromos paramétereit.
Konklúzió
Meglepő, hogy mennyire hosszú időbe telt, míg az audiofilek felfedezték a szalagos magnózást, pedig tudva lévő, hogy ez volt az egyetlen felvevőkészülék, amelyet stúdió, színház és mozi, a „kommersz” változatait sok zenerajongó használt, amíg el nem jött a digitális kor. Megkérdezve meg bármelyik gyártótól vagy hangmérnöktől, elmondták, hogy az LP csak azért jött létre, mert a fogyasztók által előre rögzített szalagok túl drágák voltak, és az orsós magnetofon túl nehéz volt.
Függetlenül attól, hogy drága a lemezjátszó, a hangszedő és a phono-előerősítő, soha nem fogja megközelíteni azt a mester-szalagot, ahonnan az LP vágásra került. A hifi-show rendezvényein résztvevők ezt nagyon jól tudják, ezért ezeket a legjobb hangzású készülékek és hangsugárzók bemutatóján használják, még akkor is, ha ez nem a mesterszalag hangja, „csak” a második vagy harmadik generáció. Sajnos csak korlátozott számú master-példány létezik és még mindig csak a szakemberek hallják meg a master nyújtotta különbséget.
Arra ösztönözzük a hifi-rajongókat, hogy tapasztalják meg a magnózás világát. A gondtalan és élvezetes magnózás első kulcsa a megbízhatósággal és szervizelhetőséggel rendelkező gépek megtalálása. A második, hogy a készüléket egy tapasztalt szakember szervizelje. Vásárolhatunk egy jó gépet kevesebbért, mint egy jó mozgó-tekercses hangszedő ára, próbáljunk ki egy gyári-műsoros szalagot a hangszedő frissítés helyett! Remélem, hogy ez a cikk segít megtalálni egy jó szalagos-magnót, egyértelmű áttekintést és segítséget tud nyújtani.
Írásunkban azokkal a készülékekkel foglalkoztunk, amelyek többé-kevésbé fellelhetők a hifi-rajongók szentélyébe, később a stúdiókban használatos készülékekről jelentetünk meg cikket.
Mel Martin és David A. Rich cikke nyomán – a szerk.
Partnerünk: https://restaurator007.webnode.hu/
