A kondenzátor mikrofon és dinamikus mikrofon közötti különbség témája kimeríthetetlen. Ez így rendben is van, mi sem akarjuk lezárni, inkább hozzá tennénk valamit, hogy az olvasó világosabban lássa a helyzetet. Mindenekelőtt tisztázzunk néhány dolgot: a dinamikus és kondenzátor mikrofon mindössze a jelátalakítás alapelvében különbözik egymástól. Más szóval a mikrofon irány karakterisztikájának nincs köze ehhez. Vagyis nem lehet olyat kérdést feltenni, hogy „melyik irányítottabb, a dinamikus, vagy a kondenzátor?”. Kérjük, töröljék az ilyen kérdéseket a tudatukból!
Valójában ez inkább a jelátalakítás elvén múlik. A dinamikus és kondenzátor mikrofonnak egyaránt van membránja, amely a környező levegő mozgásának (ezt hívjuk hangnak) hatására rezeg. A mikrofonnak ezt az akusztikai energia által kiváltott membrán mozgást kell átalakítania elektromos energiává. Itt jön a képbe a jelátalakító, amelynek tulajdonságai eltérőek a két mikrofon típusnál.
Most következzenek a tévhitek és azok eloszlatása!
1. A dinamikus-mikrofon robusztusabb a kondenzátor-mikrofonnál. Sok kifinomult felépítésű mikrofon létezik, amelyeket stúdió alkalmazásokra szántak. Ez dinamikus és kondenzátor-mikrofonokra is érvényes. Alkalmanként néhány ezek közül a kényes mikrofonok közül útra kel a zenészekkel. Az a mikrofon, amelyik megfelel a stúdióban, túlságosan sérülékenynek bizonyulhat a turnén. Ez érvényes lehet például az elektroncsövet, vagy más érzékeny alkatrészt tartalmazó mikrofonok esetében. Más a helyzet a kiváló minőségű félvezetős kondenzátor mikrofonokkal, amelyek ugyanúgy tűrik a kíméletlen bánásmódot, mint bármely “robusztus” dinamikus mikrofon. Tény, hogy a kondenzátor mikrofon könnyebb membránja többször túléli a nagyobb ütéseket, leejtést, mint a dinamikus, “mozgó tekercses” mikrofon. Ez a dinamikus-mikrofon tekercshez csatlakozó membrán rendszerének tömege miatt van így. (Ráadásul a dinamikus-mikrofon nagyobb súlya miatt “keményebben” landol a földön.)
2. A dinamikus-mikrofon nem igényel tápfeszültséget. A dinamikus-mikrofonok túlnyomó többsége tápfeszültség nélkül működik, de van néhány kivétel. Alapvetően minden kondenzátor-mikrofon igényel valamilyen tápfeszültséget. Ez elsősorban az impedancia átalakítóhoz szükséges, a nem electret kondenzátor-mikrofonok esetében pedig az elektródák töltésére (a membrán és a hátsó elektróda). Arról nem is szólva, hogy az aktív dinamikus mikrofonok ugyanúgy igénylik a tápfeszültséget.
3. A kondenzátor mikrofonok hangosabbak a dinamikusoknál. Nem, egyik mikrofon sem hangosabb a másiknál, ez csupán érzékenység kérdése. Általánosságban elmondható, hogy a kondenzátor mikrofonok nagyobb érzékenységre képesek, mint a dinamikusok. Bárhogy is legyen, az érzékenységet mindig a feladat igényeihez igazodva kell kiválasztani. Máshogy fogalmazva, ha a mikrofonnak nagyon magas hangnyomást kell elviselnie, akkor célszerű alacsony érzékenységű modellt választani – legyen az akár kondenzátor, akár dinamikus-mikrofon.
4. Dinamikus-mikrofonnal egyszerűbben be lehet bemikrofonozni a zenekart. Ez a kijelentés sokkal inkább a tradíciókon és lustaságon alapul mintsem a tényeken. Mindegy, hogy melyiket választjuk, figyelembe kell venni a specifikációkat és az adott alkalmazást. Néhány esetben bebizonyosodhat, hogy a frekvencia tartomány túl nagy, vagy az érzékelési szög túl széles. Nos, néha egyszerűbb a kondenzátor-mikrofon sávszélességét csökkenteni, mint a dinamikus-mikrofont equalizer-el szabályozni. Összességében elmondható, hogy a kondenzátor mikrofonok iránykarakterisztikája legalább annyira jó, mint amilyet dinamikus mikrofonnal elérhetünk. De mint mindig, itt is érvényes, hogy a feladatnak megfelelő mikrofont válasszuk, mindegy milyen jelátalakítóval rendelkezik.
5. A kondenzátor-mikrofon könnyebben gerjed, mint a dinamikus. Csakúgy, mint az előző megállapítások többségében, ez egyszerűen csak a megfelelő mikrofon kiválasztásának kérdése. Alapvető hiba olyan kondenzátor mikrofont választani, amelyet bizonyos távolságról való hangfelvételhez fejlesztettek ki. Erősítést alkalmazva ez mély-frekvenciás gerjedést okozhat. Ehelyett színpadi alkalmazásra szánt mikrofont keressünk, illetve használjunk alulvágó/felüláteresztő szűrőt.
6. A dinamikus-mikrofonok nagyobb hangnyomást viselnek el, mint a kondenzátor-mikrofonok. Ez sem igaz. A kondenzátor-mikrofonok, általánosságban, extrém magas hangnyomást képesek elviselni. A kérdés inkább az, hogy a mikrofon előerősítő képes-e kezelni mindazt, ami a mikrofonból kijön. Egy különösen “nagy hangú” énekes akár 150 dB-es hangnyomás csúcsot képes produkálni – az ajkaknál mérve. Ha van két mikrofonunk, amelyek érzékenysége 1 mV, illetve 10 mV (amely akkor jön ki, ha 94 dB 20 µPa hangnyomásnak tesszük ki), a kimeneten 0,63 V, illetve 6,3 V feszültség csúcsot is mérhetünk! Az ebbe a nagyságrendbe tartozó értéket már inkább a vonalszintű bemenetek képesek kezelni, illetve ilyen vagy olyan módon csökkenteni kell a szintet.
7. A dinamikus-mikrofonok megváltoztatják a hangzást a terhelés függvényében. Ez nagyjából igaz a passzív, dinamikus, nagyon alacsony impedanciával terhelt mikrofonok esetében (emlékezzünk a szabályra, miszerint a mikrofont a saját kimeneti impedanciájánál legalább 5-10-szer nagyobb impedanciával kell terhelni). Ez a mozgó tekercs fizikájából következik. Egy erős terhelés (azaz kis Ohm) többé-kevésbé a rövidzárlathoz hasonlóan viselkedik és csökkenti a mikrofon kimenetén a mély frekvenciákat. Végső soron a magas frekvenciák is csökkenhetnek. Ez csak a nagyon egyszerű keverők esetében jelenthet problémát. Passzív split használata – amikor egyetlen mikrofon jelét küldjük két, vagy több bemenetre – hasonló jelenséget eredményezhet.
8. Dinamikus-mikrofont használni olcsóbb, mint kondenzátor-mikrofont. Amennyiben a cél az, hogy a használat során tönkretegyük a mikrofont, akkor nosza, meg kell venni a lehető legolcsóbbat. Ha csak egyszerűen a költségeket akarjuk csökkenteni, jobban járunk, ha egy 100 dolláros mikrofont kell lecserélni a mostoha felhasználási körülmények miatt, mintha egy 1000 dollárost kellene. Gazdasági szempontokat figyelembe véve ez nyilván jobb megoldás, de a végeredmény minden bizonnyal rosszabb hangminőség lesz.
9. Az emberek csak a Veblen hatás miatt vesznek kondenzátor-mikrofonokat. A Veblen hatás az, amikor az emberek drága holmit vásárolnak, pedig az olcsóbb is megfelelne nekik. A hang világában a Veblen hatás azon felhasználók esetében érvényes, aki presztízs növekedést kívánnak elérni azzal, hogy többet költenek, mint amennyit szükséges lenne. Amikor a hangmérnökök figyelembe veszik a költségkeretet és a szükségleteket, legtöbbjük azt vásárolja meg, amelyik a jó ár/érték arányú termékek közül a leginkább megfelel az elvárásainak.
10. Nekem nem kell kondenzátor-mikrofon, hiszen tökéletes a rendszerem. Ha a hangrendszer többi része első osztályú, miért pont a mikrofonok ne legyenek szintén azok? Hiába van egy jól kialakított rendszerünk, ha vannak benne bizonytalan esetenként gyenge kivitelű és tulajdonságú részegységek. Sose felejtsük el, hogy például egy rossz kábel vagy csatlakozó is meg tudja keseríteni a hangtechnikát üzemeltetők életét, sőt rosszabb esetben ezek miatt a megrendelő is végleg búcsút mondhat nekünk.
Cikkünk szerkesztését az Audio-Technica Central Europe támogatta.