November közepén a 24. Hifi Show keretein belül sor került Leslie Mandoki (Mándoki László) és együttese a Soulmates új lemezalbumának bemutatására is.
…”A zene a szabadság, a közösség és a szenvedély nyelve, amely hidat épít nemzetek és generációk között”… – kezdte lemezbemutatóját Leslie Mandoki, majd egy kis életrajzi áttekintést adott. Megtudhattuk, hogy Mándoki László már az 1970-es évek elején JAM nevű zenekarában jazz-rockot játszott Budapesten. Az akkori kor hatalmasságai nem engedték lemezszerződéshez és igyekeztek akadályokat gördíteni, minden tekintetben megnehezíteni művészi munkáját, ezért 1975-ben elhagyta az országot.
Egy nyugati kiadó „főmenedzsere” először szörnyen furcsállotta, hogy egy magyar származású muzsikus mekkora világnagyságokkal szándékozik „egybandában” játszani és velük felvételeket készíteni. Az igazi áttörésre 1997-ig kellett várni, mégis megszületett a „People In Room No.8” című album, amely a Soulmates első lemeze lett. A közreműködők között: Ian Anderson (Jethro Tull), Jack Bruce (ex-Cream), David Clayton-Thomas (Blod, Sweat and Tears), Bobby Kimball, Peter Maffay, Steve Lukather, Al Di Meola, Mike Stern, Victor Bailey és Randy Brecker is megtalálható. Leslie rendületlenül menetelt előre, a „Hungarian Pictures” című dupla lemezén Bartók Béla zenéjét ültette át a progresszív rock és fúziós-jazz határán mozgó műfajba.
Ezt követte a 2002-es „Soulmates”, melynek címét azóta zenekarnévnek is felvették, deklarálva, hogy az itt szereplő előadók a zenében lelki társak. Miközben a nemzetközi sajtó világsikerekről számolt be, Leslie Mandoki és világsztárokból álló formációja, a Mandoki Soulmates budapesti aranylemez-átadással újabb mérföldkövet ünnepelt.
Most újabb saját szerzeményekkel tért vissza, melynek címe: „A Memory Of Our Future”.
A 30 éves jubileumi turnéjuk után a Soulmates ismét összegyűlt Leslie Mandoki stúdiójában, a Starnberg-tó partján Bajorországban, azzal a céllal, hogy felvegyék az „A Memory Of Our Future” című 12 új dalból álló koncepcióalbumot. A zenekar különleges személyiségekből áll, akik sajátos zenei stílusokat ötvöznek, és újra-értelmezik a progresszív rockzenét. Egy nemzetközi és intergenerációs szupercsapat, amely a rock és fusion nagymestereiből(!) áll, többek között Ian Anderson (Jethro Tull), Mike Stern, Al Di Meola, Randy Brecker, Till Brönner, Bill Evans, John Helliwell (Supertramp), Cory Henry, Richard Bona, Steve Bailey és Simon Phillip (Toto), valamint olyan énekesekből áll, mint Tony Carey (Rainbow), Nick van Eede (Cutting Crew), Jesse Siebenberg és Mark Hart (mindketten Supertramp). A zenekarvezető és komponista szövegíró Leslie Mandoki. A prog-rock dalok mély mondanivalóval bontakoznak ki szinte játékos könnyedséggel és nagy dramaturgiai ívekké alakulnak. A kompozíciók intellektuális mélysége és társadalmi üzenete kiemelkedő. Az albumon a kompozíciós érettség és a kifinomult, harmonikus szerkezetek találkoznak a tiszta öröm hangfestményeivel a jazz-rock virtuózok nagyszerű szólóiban.
…”Az albumkészítés úgy zajlott „akár egy kézzel és töltőtollal írt szerelmeslevél”…
A progresszív rock és fúziós-jazz ötvözetét Mandoki saját stúdiójában, folyamatos felvételi módban, analóg eszközökkel rögzítették. A próbákra (papír alapú kottákból) mindössze három nap állt rendelkezésre, utána felvétel egyvégtében, ismétlés és bármilyen digitális „variálás” nélkül. Ennél analógabb már nem is lehetne!
…”Fantasztikus volt „A Memory Of Our Future” album elkészítése, együtt tudtuk átélni a jelenlegi problémák által okozott pesszimizmust, és ebből kovácsoltunk optimizmust. A közös zenélés által nyitjuk ki a szemünket és fordulunk a jövő felé, illetve kezdünk pozitívan és optimistán gondolkodni. Ez a „Soulmates faktor” adja számunkra az erőt, hogy előre tekintsünk és haladjunk. A szenvedélyem mindig is az igazi hangzás volt: analóg, autentikus és gondosan kidolgozott. Így alkottuk meg a „Jövőnk emléke” című albumot.
„A Memory Of Our Future” felvételeinek hangtechnikája mögötti filozófia lenyűgözően hű a gyökerekhez. Az album egy produkciós mestermű, amelyet teljesen analóg módon vettek fel és állítottak elő. Az egész albumot 2 hüvelykes, 24 sávos stúdió-szalagra vették fel. Az analóg szalag-mastering a neves Greg Calbi (John Lennon, Bob Dylan, Paul Simon, Bruce Springsteen) keze munkáját dicséri, amely a Sterling Sound stúdióban New Yorkban készült. Az Emil Berliner Studios-ban történő vinyl lemez vágása pedig igazi garanciát jelent az audiofilek nagy örömére. Ez a precizitás és szenvedély manifesztációja, amely minden hangjában érezhető, megragadva az alkotók zenéjének melegségét és vibrálását, amely egy digitális felvétel során elveszhet. Különösen ma, a digitális csalások és átverések korszakában, a Soulmates egyfajta „visszatérés az analóghoz” életérzést hivatott bemutatni. Leslie Mandoki számára ez azt is kifejezi, hogy a Soulmates különlegesen kapcsolódik a közönséghez.
„A Memory Of Our Future” albumon szereplő dalok egy részének önéletrajzi eredete van. A „Matchbox Racing”, az „I Am Because You Are”, a „My Share Of Your Life” és a „The Wanderer” Leslie a „művészi szív viharos tengerein” gondolkodik el, saját történetét énekli, amelyben egy élet, zene és művészet panorámája alakult ki egy kis reménysugár segítségével – minden barát, családtag, kolléga és természetesen a Soulmates segítségével. Leslie Mandoki számára a zene mindig a szabadság iránti vágy kifejezése, különös hangsúlyt fektetve a békére. Ennek a szabadságnak az érzését már fiatal korában átélte, amikor Magyarországon, a kommunista diktatúra árnyékában nevelkedett. A rockzene mindig is mélyen érintette és inspirálta, hiszen azt a szabadságot jelképezte, amelyre vágyott, miközben az elnyomó rendszer alatt élt. Azóta ismétli Mandoki, hogy a rock zenésznek alázatos tisztelettel kell bánnia a közönség szeretetével.
…”Az új dalok szövegei az örök lázadó nézőpontjából származnak, egy visszatekintő pillantás a jövőből, ami a jelenre és a múltra reflektál. Egy valós képet festenek a jelenlegi társadalmunkról a sorsdöntő elágazás pillanatában: az egyik út egy holnapba tekintő disztópia, a másik pedig egy utópia a realisták számára – tehát, mindenki számára!”…
A 78 percnyi zeneanyag tele van személyes utalásokkal és bölcsességeket rejt: …„Apám mondta: Ne álmodozd át az életed, inkább éld meg az álmaidat!”… A dalok közül elsősorban a kemény társadalomkritikákat megfogalmazókat mutatta be – ezek a témájukhoz igazodóan zeneileg is keményebbek –, mint a közösségi oldalak káros hatásai ellen ágáló Devil’s Encyclopedia, a konformizmus ellen tiltakozó Blood In The Water és a társadalmunk radikális változásait mesterien megfogalmazó The Big Quit. A „The Big Quit” refrén sorai között társadalmunk radikális változásai a válságok labirintusában is visszatükröződnek: …„Nehéz idők kemény embereket nevelnek, a kemény, bátor emberek könnyebb, szebb időket teremtenek, a könnyed idő könnyelmű generációt nevel fel, és a hanyag, könnyelmű generáció nehéz időket teremt megint. Ebből az ördögi körből nem találjuk a kiutat. Nem húzódhatunk vissza, vagy temethetjük homokba a fejünket, különben egy disztópia holnapjában találjuk magunkat. Több bátorságra van szükségünk ahhoz, hogy elhagyjuk a komfortzónánkat és kiálljunk amellett, amiben hiszünk, lázadva az ellen, amit tudunk, hogy helytelen. Szükségünk van még több bátorságra az utópiához, egy közös jövőért egy jobb világban! A bátorság arra hív, hogy emberek maradjunk. Maradjunk hangosak egy szabadsággal és békével teli jövőért! Álljunk ki a megosztottság, a hamis hírek és a gyűlöletbeszéd ellen, az igazsághűségért, az inter-generációs igazságosságért és az emberiességért! A zene a legnagyobb egyesítő erő! Nem érdekel a ráfordított extra idő, csak higgyünk ebben az életben. Szembe szállunk az árral. Legyünk mások! Gyújtsunk tüzet és maradjunk hangosak!” – bátorít mindenkit Mandoki.
A „Blood In The Water” és az „Enigma Of Reason” dalokkal a Soulmates visszatekint azokra az időkre, amikor a normális élet elszabadult, a bizonyosságok eltűntek, és a valóság túllépett legrosszabb félelmeinken. A „Devil’s Encyclopedia” című dal nemcsak egy kiáltvány a totalitarizmus, brutalitás és az agresszió háborúja ellen Európában, hanem a közösségi média propaganda gépezetének is.
Az album borítóján megjelenő Fekete Hattyú egy olyan katasztrófa-szcenárió ikonjává vált, amelyet korábban lehetetlen volt előre látni, mégis, ahogyan Leslie rámutat, …„Itt vagyunk a válságok zuhatagában, háborúkkal, járványokkal, magas tétű, geopolitikai hatalmi játékokkal és emberi tragédiákkal. A Fekete Hattyú közöttünk landolt.”…
…„A hiperérzelmi tények közlésének hatása a közösségi médiában inkább felháborodást, mint információt hoz, szándékosan kiváltva a túlzott izgalmak és mesterséges konfliktusok hullámait. Ellenőrzés nélkül, hol találhatjuk meg az igazságot az összes „alternatív tény”, a hazugság és AI által generált propaganda között? Ez egy mély bizalmi válságot eredményezett, amelyet a világ populista és demagóg vezetői kihasználnak. Annak ellenére, hogy látszólagos ellentmondásaik vannak, az emberek a saját buborékjaikban valójában hisznek bennük. Nem mi, zeneszerzők és dalszövegírók írjuk a dalokat, hanem az élet!”…
…„A zene összeköt, ez egy utópia a realisták számára. Lehet, hogy idealistán reméltük, hogy valóban létezik egy „Utopia for Realists”, egy láng, ami készen áll átadásra egy új generációnak, egy modell és módszer a jobb világ megteremtéséhez. Azonban most, egy globális járvány és borzalmas háborúk közepette Európában és a Közel-Keleten, mindegyikünk, függetlenül a generációnktól, iránytű nélkül elveszve találja magát több válság labirintusában. A katasztrófák civilizációnk alapjait rágják. Azonnal világossá vált számunkra, hogy ragaszkodnunk kell a józan ész és az emberi, odafigyelő hangokhoz. Ezért is énekeljük az albumon még hangosabban, mint valaha: We Stay Loud!”…
A Mandoki Soulmates nagyon erős lemezt tett le az asztalra. Leslie Mandoki társadalomkritikáit személyes élményekbe ágyazva fogalmazza meg, lelki társai bravúros szólói mellé sikerült olyan fülbemászó dallamokat alkotnia, melyeket bátran elővehet elkövetkező koncertjein a jövőnk emlékezeteként. Leslie Mandoki neve mára a szabadság, a közösség és a művészi felelősség globális szimbólumává vált.
…”Budapesten magyar zenekedvelőkkel hallgattuk meg az albumot egy Sonus Faber Suprema 2.2 hangsugárzó-rendszeren”…
