HV: Köszönjük, hogy időt szakított az interjúra, nagyon örülünk a találkozásnak!
HV: Az Ön cége vonultatja fel az egyik legnagyobb választékot az Audiofil kábelek területén. A felhasználókat és a leendő vásárlókat az érdekli a legjobban, hogy mekkora különbségek vannak a különböző kábelek között?
VDH: Engedje meg, hogy egy hasonlattal éljek! Az első gulyás, amit életében csinált, biztosan ízlett saját magának, de valószínűleg nem mindenkinek ízlett a családban, ezért újra és újra nekifutott az elkészítésnek. Az első kábelemet a réz jelátvivő-képességének ismeretével készítettem. Először csak találgatás volt, később bizonyítanom kellett, hogy igazam is volt. Folyamatos tanulással ezután új technológiákat fejlesztettem ki – ahogy azt minden konstruktőr teszi. Jelenleg majdnem 100 különböző kábel van a kínálatunkban. Ezeken kívül sok kábel éppen tesztelés alatt. Kábeleinkből 37 audio-iparágnak szállítunk, köztük fogyasztóknak, gyártóknak és stúdióknak is.
Közülük mondhatni a gyártók a legnehezebb „diók”, mivel mindegyik egy „saját” terméket szeretne, és ezért különböző elvárásaik vannak. Együtt dolgozunk a B&W-vel, a Tannoy-al, az SME-vel, Spelendor -ral, a Focal-al és a Pro Ject-el is. Vegyük pl.: a B&W-t. A mi cégünk szállítja számukra a gyártásban felhasznált belső kábelezés 90%-át. Számukra a legfontosabb a termék stabilitása bármilyen helyzetben, legyen az hőmérséklet, páratartalom, vagy szennyezés. Ezeknek az elvárásoknak az érdekében a termékeinket nehéz teszteknek vetjük alá, hogy biztosítsuk a legjobb minőséget. Immáron 32 éve tesszük ezt, és ennek köszönhetően a B&W egy boldog cég.
Egy másik példa az SME, nekik egy kiegyensúlyozott és sokoldalú kábelre van szükségük az alacsony frekvenciákon. Hasonló igaz a Pro-Ject esetén is, az ő legutóbbi rendelésük 17 kilométernyi kábel volt. Ezt annak köszönhetjük, hogy hosszú évek kutatásával elképesztő tudásra tettünk szert a kábelek működéséről, így rengeteg ötletünk van arra, hogy hogyan is kéne egy kábelnek működnie és viselkednie. Ehhez sokat kellett kísérletezni, de még annál is többet tanulni és kutatni.
HV: Következő kérdésünk a 3T technológiával kapcsolatos. A 3T Hybrid technológia egy forradalmi újítás a kábelek fejlődésében. Van-e esetleg valami még újabb technológia készülőben, vagy bármi újítás ezen a területen?
VDH: Igen. A CNT a következő lépcső a fejlődésben a 3T után. Kínálatunkban a 3T /True Transmisson Technology/ ötféle fémből és egy nem fémből készült amorf struktúra, ami jobban közvetíti a jeleket a kábelben, mint a kristályok. A CNT ugyan teljesen lecserélni nem fogja a 3T-t, mivel az utóbbi egy fém kompozíció az előbbi pedig egy szén kompozíció. A CNT a Carbon Nano Tube rövidítése. Méterenként 56 Ohm az impedanciája. A legtöbb ember azt gondolja, hogy ez nem jó, igazából 0,0000001 Ohm kellene, hogy legyen. Szerintem ez nem jó gondolkodás, mivel az alacsony impedancia nem egyenlő a jobb hangminőség eléréséhez. Véleményem szerint hátrány a túl alacsony ellenállás is. Ezzel nem azt akarom mondani, hogy a magasabb impedancia a legjobb, inkább egy kellemes átlagos lenne az ideális.
HV: Ha már a jövőről van szó. Tudna nekünk mondani pár szót, hogy milyen új hálózati szűrők vannak tervben?
VDH: Készülőben van egy új. A teljes kivitel készen van, de még kell egy kis idő mire a piacra fog kerülni. Jelenleg több energiát fektetünk az elektronikai termékcsaládunkra. Úgy gondolom jelenleg fontosabb ezekkel foglalkoznunk, mint, hogy még egy hasonló terméket a piacra dobjunk. Ez egy személyes döntés a részemről, rengeteget invesztáltunk az elektronikai termékeinkbe és szeretnénk látni, hogy hogyan szerepelnek a piacokon. A versenytársakhoz képest jelenleg nagyon jó minőségű termékek vannak elektronika terén a palettánkon. Ez annak köszönhető, hogy nagyon magas standard-ek alapján válogatjuk ki az anyagokat, amikből a termékeket készítjük. Ez roppant idő és pénzigényes folyamat, de biztosítja, hogy a fogyasztók a legjobbat kapják.
HV: Mivel az Ön cége a hangszedő-gyártásról is híres, mit gondol arról, hogy egyesek szerint a hanglemezek újra divatba jöhetnek?
VDH: Véleményem szerint a CD ipar megölte saját magát. Túl sokat gyártottak belőle, és tulajdonképpen minden ócska hangot felvettek. A másik, hogy a felvételeknél a technológia kezd eltávolodni attól, amit mi helyesnek tartunk. Azok a régi hangfelvételek, amelyek még nem tartalmaznak sok elektronikai manipulációt, sokkal valóság hűbb hangzást biztosítanak. A másik oldalról nézve a kérdést: a cégem rengeteg stúdiónak is szállít kábeleket, és a stúdiók kizárólag digitálisan vesznek fel hangot. A 3T-vel (kis visszautalás) egy felvételben megőrizhető a természetes tér egy része. Sajnos a digitális felvétel, és az olcsó kábelek kombinációja csökkenti a teret és rombolja az élvezetet. A 3T-vel ez némileg kiküszöbölhető és megközelíthető az analóg hangzás. Azok a stúdiók, akik ezt a kábelt használják, mind pozitív visszajelzést adtak róla. Sajnos nem tudok mindegyik stúdióval kapcsolatban lenni és kérdéseket feltenni, de a nagyobbakkal igyekszünk kommunikálni, tapasztalatokat cserélni.
HV: Értjük, ez a jelen, mit gondol vagy mit vár a jövőtől? Ön szerint, a hanglemezek „reneszánsza” csak egy átmeneti dolog, vagy akár hosszabb időre is újra köztudatban tud majd maradni?
VDH: Szerintem akár hosszabb időre is megvetheti a lábát a hanglemez. Hollandiában például azt látom, hogy a fiatalabbak között is növekvő népszerűségnek örvend. A CD eladások borzasztóan alacsony szinten vannak és az árak is lefelé mennek. Ha valamilyen módon a jövőben a CD-k képesek lennének a hanglemezek hangminőségéhez közelíteni, akkor lehet esélyük a versenyben maradásra. Jelenleg viszont azt látom, hogy a közeljövőben a CD eladások csökkennek a hanglemez eladások pedig növekedni fognak. Pl.: Az egyik legnagyobb CD forgalmazó láncnak be is kellett zárnia nemrég. Ismerek egy hanglemezgyártót, akinek sikerült viszonylag olcsón megszereznie a Sony-tól a gyártáshoz szükséges eszközöket, és jelenleg 10 millió hanglemezt gyárt le minden hónapban. Későbbiekben szeretné belátható időn belül 50-60millió példányra emelni a gyártást. Világszerte elmondható, hogy hanglemezek száma növekszik.
A jó dolog az volt benne, hogy amikor a CD-ket a piacra dobták 1982-ben, megvettem a Sony első CD lejátszóját a CDP–101 modellt – a Philipsével egyetemben – a hangzás rám szörnyű hatást tett. Szörnyű volt, szörnyű, szörnyű. Ennek ellenére minden tesztelő és kritikus azt állította, hogy minden szép és jó. Nekik akkor azt mondtam, hogy vagy a ti fületek rossz, vagy az enyém, de szerintem ez az egész így egyáltalán nem jó. Túlságosan el van torzítva, ki van nyújtva és túl agresszív is, úgyhogy inkább maradok a hanglemezeknél és a hangszedőknél – mai napig örülök ennek a döntésemnek. Ha az ember füle képzett ebben a témában, akkor pontosan tudja, hogy mit szabad és mit nem szabad csinálni. Nem szabad azt csinálni, amit mások mondanak, csináljuk azt, amit a mi fülünk mond!
A jövővel kapcsolatban, a másik fontos dolog a Stream-elés. Mindenképpen érdemes lesz odafigyelni erre, ami tulajdonképpen át fogja venni a CD-k szerepét – azaz az olcsó és könnyen hozzáférhető zene szerepét – és ezzel párhuzamosan fog növekedni a hanglemezek piaca is. Szerintem mindig is lesz egy nagyobb csoport, ami főképp komoly zenehallgatókból áll, és akik miatt érdemes lesz hanglemezeket gyártani.
Másik fontos dolog, hogy a fiatal generációknak tanítsuk meg ezeket az értékeket, szerettessük meg velük a komolyzenét és a minőségi zenehallgatást. Hiszen nem mindenki engedheti meg magának, hogy a Bécsi Operában tölthessen 10 napot zavartalanul minden évben.
HV: Az imént említette, hogy örül azon döntésének, hogy nem dőlt be a CD-s „hype”-nak anno. Az utóbbi időben több hangszedőt is teszteltünk. A saját termékei közül melyiket javasolná, hogy vessük teszt alá?
VDH: Szeretném ezen a ponton megemlíteni a Crimson-t. Nagyon jó kimeneti teljesítménye van, bár van olyan tesztelő akinek a hangtér egy kicsit sok. De mivel emellett kifejezetten dinamikus, magas felbontású és strapabíró, a legtöbb standard hangkarral kompatibilis és ésszerűen alacsony az ellenállása, összességében azt mondhatom, hogy ez egy olyan hangszedő, amit örömmel építettem. Általában 5 és fél óra alatt rakok össze egy átlagos hangszedőt, ezt 3 óra alatt meg tudom csinálni, úgyhogy egy szombaton akár három ilyet is el tudok készíteni. Megrendelés több van általában, de megéri a várakozást. Ezen felül figyelembe kell venni milyen műfaj hallgatására lesz majd használva, mivel ezek különböző finomhangolást igényelnek. Plusz szolgáltatásként, a vásárló visszahozhatja 200 óra használat után, mi pedig kitakarítjuk, újrahangoljuk, illetve igény szerint akár változtatunk is rajta. Ez az én személyes gesztusom a hanglemezkedvelők felé. Más cégekkel szemben én ezt óriási előnynek tartom.
HV: Ez a szolgáltatás Magyarországon is elérhető?
VDH: Természetesen igen – és Varga András barátunkra mutat, aki sok év óta a Van Den Hul termékek disztribútora, és a találkozót szervezte nekünk. Az előbb elhangzottakon felül, ha bármi elromlik a hangszedőben, azt a piaci ár töredékéért kicseréljük. Nem sok cég csinálja ezt hozzánk hasonlóan. Ez 1978 óta így történik és a közeljövőben nem tervezek változtatni rajta.
HV: Van egy zenének dedikált szekció a weboldalunkon, egyelőre még kísérleti jelleggel, és szeretnénk is egy hasonló tudásanyagot átadni majd az olvasóinknak.
VDH: Mindenképpen jó ötlet, és az is fontos, hogy elmagyarázzák azt, hogy hogyan hallgassanak készülékeket és hangsugárzókat. A zenehallgatás nem olyan egyszerű, hogy kinyitjuk a fülünket és a zaj meg bemegy rajta. Meg kell tanulni kiszűrni a különböző elemeket a zenében. Egy audiofil zenehallgató képes erre, minden az érzékekről szól. Ahogy a többi érzékszervünknek is szüksége van a jó élményekre, úgy a fülünknek is. Ha a nyelvünket kényeztetjük finom ételekkel, akkor a fülünket is kell finom hangokkal és zenével. Én nagyon fontosnak tartom, hogy minden érzékszervünket használjuk, és kényeztessük. Ezek azok a dolgok, amik végső soron boldogságot, jobb minőségű életet, és kreativitást hoznak magukkal. Az érzékek fejlesztése elkerülhetetlen a boldogsághoz.
VDH. Na de térjünk vissza a CNT-re, ahogy ígértem, mivel kicsit elkalandoztam! A CNT az egyik legfrissebb fejlesztésű termékünk. Jelenleg szerte a világban több gyár is próbálja előállítani a CNT-t. A legtöbb 5-10-15-20 centiméteres darabokat gyárt. Nekem sikerült legyártanom egy 250 méteres szimmetrikus párt, tehát összesen 500 métert, amelyben 19 szál van, ami egy csőben összesen 9500 méter. Ez a különbség azok között, akik csak próbálkoznak és akik pontosan értik a dolgukat. A termék annyira érdekes, hogy az Orosz disztribúciómmal való egyik találkozóm alkalmával, megmutattam a prototípust. Egy kis idő után valaki odajött hozzám, és azt mondta, hogy: „meg szeretném venni a prototípust fél millió euróért.”, mivel az Orosz kormánynak szüksége volt CNT-re. Természetesen visszautasítottam, többek között azért is, mert nem jutottam volna át a vámosokon fél millió euróval a csomagjaim között.
A mögötte levő technológia nagyon érdekes, és rengeteg terülten lehet még hasznos. Szeretném, ha a CNT technológiát később az orvoslásban is hasznosíthatnánk. Többek között azon is dolgozom, hogy hogyan lehetne a CNT-vel az idegeket helyettesíteni az emberi testben. Évekkel ezelőtt megfogadtam magamnak, hogy meggyógyítom a sclerosis multiplex -et a központi idegrendszert, azaz az agyat és a gerincvelőt érintő betegséget. A CNT szerintem alkalmas lenne arra, hogy a betegség által megrongált idegeket kijavítsa és helyettesítse. Sajnos Hollandiában az egészségügyi rendszer ezt nem teszi lehetővé, annak ellenére, hogy nem tudják meggyógyítani ezt a betegséget, csak megfigyelni. Úgyhogy egyelőre még keresem a megoldást, hogyan lehetne ezt a tudást hasznosítani széleskörűen. Addig is segítek, akin csak tudok.
HV: Nemes gondolat, reméljük, ez cikkünkkel minéltöbb helyre eljut.
Köszönjük szépen az interjút, várjuk tesztre az új termékeket!
