A 1970-es évek analóg hanglemezes világa tele volt magas igényeket kiszolgáló hangszedőkkel. Az 1974-ben bemutatott Shure M75ED könnyű hangszedő-testével és magas megfelelőségi szintjével uralta a mezőnyt. Akár 0,75 g tű-nyomással is biztonságosan követte a barázdát. Egy másik ikon az Ortofon VMS20E, amely tovább lendítette a gyártást az alacsony tömegű pick-up modellek kiadása felé. Az SME ennek a trendnek megfelelően 1978-ban dobta piacra Series III hang-karját, ezzel tovább vitte a kis tömegű, mozgó mágnesek ázsióját. A jelenség a Supex, a Dynavector és a Koetsu japán gyártású csúcskategóriás hangszedőknek is kedvezett, de a „nehéz csatahajó” típusú modellek új generációját is elindították.
A Matsushita Electric Co. a „National Panasonic” márkát használta, mielőtt a hetvenes évek elején a hifi/audio vonalat „Technics” márkával jelölte meg. A Technics, mint hangszedő-gyártó komoly hírnévre tett szert. A szuper-hangszedőkre nagy szükség volt mivel magas minőségű lemezjátszók gyártására voltak képesek.
Az első kivitelek az EPC-200 és az olcsóbb EPC-210 voltak, mindkettőt 1968-tól 1971-ig gyártották. Azután 1971-től 1973-ig piacra került az első generációs EPC-205. A 205-ös MkII 1973-tól, 1976-tól 1979-ig három, azaz „L”, „H” és „S” változatban került gyártásra. Az S volt a standard modell. A „H” 6 dB-lel nagyobb kimeneti jelű modell volt, mint az „S”. Az „L” alacsony impedanciájú és induktivitású volt, kevésbé befolyásolta a terhelési impedancia és a kapacitás, szélesebb phono-előerősítő választékhoz volt megfelelő. A többiek, mint pl. a Technics EP270C is, megfelelnek a középmezőny elvárásainak, egyik sem rossz vagy kiábrándító. A komolyabb, T4P-csatlakozású MM hangszedők csak az 500-as sorozatba tartoztak, minél nagyobb a szám, annál jobb a hangszedő.
Szintén 1976-ban jött az EPA-100 hangkar piaci bevezetése. Ehhez a hangkarhoz tervezték az EPC-100-at. Technics EPC-100CMK3 MC hangszedő már Pure Boron Pipe Cantilever-el szerelt, majd ennek a vonalnak fejlesztése képpen a Technics EPC-101C MC Cartridge, már Titanium Nitride Tapered Pipe Cantilever-el szerelt.
Minden bizonnyal generációja legfejlettebb MM-típusa volt, a Technics EPC-205C MK3 mozgó mágneses hangszedő, ami 1979-ben került piacra. Az LP formátum prosperitásának éveiben, egy nagyszerű, innovatív japán cég a tudásszintjének csúcsán született. Manapság még mindig lehet találni egy-egy tisztességes példányt, mert ebből a hangszedőből elég sokat adtak el szerte a világon.
Az EPC-205C MK3 tervezésekor a Technics mérnökei egy rendkívül gyors, tiszta és pontos mozgó mágneses modell elkészítésére helyezték a hangsúlyt. Úgy gondolták, hogy ennek kulcsa egy rendkívül érzékeny tűszár és rendkívül hatékony felfüggesztési rendszer. Az MK3-as 205-ös egy mindössze 0,149 mg effektív mozgó tömegű tűszárat tartalmazott, ami a vállalat első modern mozgómágnesének – az 1968-as EPC-200-nak – mindössze egyhatoda, és kevesebb mint a fele az előző, 1973-as EPC-205CMK2-nek.
A tiszta boron tűszár kialakítása kémiai gőzöléses eljárással készült. Az alapanyag sokkal nagyobb rugalmassággal rendelkezik, mint mások – több mint kétszer jobb, mint a gyakrabban használt alumíniumból készült kivitelek. A gondosan megtervezett felfüggesztési rendszer a keresztségben a „Technics Temperature Defense Damper” nevet kapta. Egy speciális polimer vegyületből készült, és azt állították, hogy széles hőmérséklet-tartományban stabil frekvencia átvitelt és barázdakövetési képességet tart fenn.
Gyárilag hiteles mérési adataival, a maga korában, megdöbbentő értékeket nyújtott. Frekvencia átvitele 20 Hz és 15 000 Hz között, dB-ben mérve, vonalzó-egyenes, de ezen felül 5 Hz-től 80 000 Hz-ig értékelhető a teljes reakció. Általános engedékenysége 100 Hz-en 12 × 10-6 cm/din, és a 2,0 mV-os kimeneti feszültsége éppen elegendő. A Technics mérnökeinek javaslata szerint az EPC-205CMK3 hangszedőt 1 g és 1,5 g közötti tű-nyomásra kell beállítani. Ez nagyrészt a már említett könnyű, de nagyon kemény Boron konzolnak köszönhető, de fontos szerepet játszott a kiváló minőségű 0,2×0,7 mm-es elliptikus tű is, ami, riválisaival ellentétben, könnyen cserélhető volt.
A további figyelemre méltó tervezési jellemzők közé tartozik a Technics precíziós köszörülésű, tükörbevonatú HPF tekercs-magja. Az elektromágneses generátor-rendszerben egy egypontos felfüggesztésű, korong alakú, nagy energiájú szamárium-kobalt mágnes szerepel. Ez utóbbi még kisebb tűnyomás esetén is érzékenységet biztosított. A különböző hangkarok illesztése és a beállítás érdekében a túlnyúlás és az azimut is állítható. Az ügyesen kiképzett, csavaros beállító rendszer nagyon egyszerűvé teszi a beszerelést és a beállítást valamint a kezelést. A terméken keresztül meglátszik a cég profizmusa.
A hangszedők vásárlói választhattak a szabványos fél hüvelykes rögzítés és az integrált shell-hez konstruált változatok közül. Volt még egy EPC-205IIL változat is, amelyet a Technics SL-7 és SL-10 kompakt lineáris mechanizmussal működő lemezjátszókhoz építettek.
Hangzásának két kulcsfontosságú vonása van, egyik a felhangdús megszólalás, a másik a tagolt sztereó hangzáskép. A hangzásbeli tulajdonságokhoz tartozik a gyors reakció, és a veleszületett ritmustartás, amik bensőséges és kifejező hangzást eredményeznek. Nagyszerű dinamikával és érzelmi erővel tolmácsol. Lehet, hogy az EPC-205CMK3-ból hiányzik az üveges tisztaság és a magas szintű részletfelbontás, de ezek a tulajdonságok egy MC-hangszedőtől várhatók. A kifinomultság, a részletgazdagság és a sebesség kombinációjával egészen különleges hangzást kapunk. Összességében a konkurens MM hangszedők szintjéhez képest kiváló teljesítményt nyújt – nem csak a mai igények szerint – magával ragadó módon tálalja a muzsikát.
A Technics EPC-300MC MC hangszedő Titanium Nitride tű-szárral, az MC hangszedők 300-as sorozatában meglepő hangzás nyújtott. Az EPC-305MC jobb, mint a 300 és a 310-es. Az EPC-305MC és a 310 is elérhető volt MK2 változatban. A Technics EPS-310MC T4P kiszereléssel is megjelent.
A 400-as sorozatban megjelent speciális, 4 csatornás, Quadrophonic változatok a 405, 450, 460. Itt is zseniálisak a műszaki adatok, a frekvencia átvitel: 0 Hz – 50,000 Hz, az engedékenység 10 x 10-6 cm/dyne, mindezt 1.5 – 2.5 gramm tűnyomás esetén. A Titanium Nitride tű-szárral, benne a speciális metszésű és csiszolású Shibata EPS-46STQD típusú gyémánttal, 4-csatornás és mikrobarázdás sztereó hanglemezek lejátszásához egyaránt használható.
Ami nem maradhat ki, ha már MC-hangszedőkről esik szó az a Technics SH-305MC Amorphous MC Step Up Transformer, ami meglehetősen ritka jószág. A külső háza öntöttvas. Ez a speciális, spirális, több tíz mikron vastagságban laminált tekercselésű, toroid-magos transzformátor amorf (nem kristályos) mágneses ötvözetet használ. Magas telítési jellemzői miatt a spirális toroid mag hozzájárul a széles dinamika-tartományhoz és az alacsony torzításhoz. A magas jel-zaj arány elérése és a zümmögés elkerülése érdekében a transzformátor négy réteg speciális réz árnyékolást kapott, ami elég hatékony megoldás. Az ajánlott hangszedők impedanciája lehet 3 Ohm, 15 Ohm vagy 30 Ohm. A frekvencia átvitel 3 Hz – 300 000 Hz-ig terjed, a szigorúbb tűrésű adat 20 Hz – 100 000 Hz-ig ± 0,2 dB-en belül mérhető. A THD 0,001% vagy kevesebb (1 kHz), a csatorna-szétválasztás 90 dB (1 kHz), csatorna-egyensúly 0,2 dB. Egy EPC-305 MC hangszedővel a hangzás texturált, nagyfelbontású, a sávszélesség tekintetében nagyon jó – szárnyaló muzsikálásra képes.
Ami a hangszedőkön kívül a képeken látszik, az egy félvezetős elektronika a mozgó-tekercses hangszedők RIAA korrektorhoz történő csatlakoztatásának céljára. A SU-300 MC elő-előerősítő 1977-ben került gyártásra.
Egyetlen kezelőszerve egy háromállású kapcsoló, ami kikapcsolt állásában rövidre zárja a bemenetet a kimenettel, így az elektronika változtatás (beavatkozás) nélkül átengedi az MM hangszedő jelét. Beépített némító áramkörrel rendelkezik, amely egy relé segítségével eltávolítja a jelet. Mivel ez a relé csak néhány másodpercig működik a kapcsoló bekapcsolásakor, a relé által fogyasztott áram normál körülmények között majdnem nulla, ami megakadályozza az elemek élettartamának rövidülését. Az egyetlen LED-kijelző a tápellátás bekapcsolásának jelzőjeként is szolgál, és egyben figyelmeztető szerepe is van a tápfeszültség miatti elem-fogyasztásra. A középső állásban („bat test”) egy LED segítségével a telepek állapotát ellenőrizhetjük. Az SU-300MC hat darab R 20 típusú, „góliát-elem” táplálásáról működik, a telepek minőségétől függően 120/200 órán át.
Elő-fokozatként az ultra alacsony zajszintű M47LP tranzisztorokat alkalmazták, a bemeneti konverziós szint -150 dBV. Bekapcsoláskor 28 decibellel, azaz körülbelül a 25-szörösére erősíti a jelet. A SU-300MC csatornánként 6 tranzisztort tartalmaz, ezekből 2-2 db. az erősítő áram-stabilizátoraként működik. Ki-, illetve bekapcsoláskor egy piciny jelfogó „némítja” a jel-áramot. A készülék hátoldalán aranyozott (RCA) csatlakozók találhatók, és egy szorítócsavar a földelő-vezetékhez. A SU-300MC előerősítő használatakor, mivel elemes „meghajtású”, nincs esetleges indukciós zümmögés a transzformátorból.
Az SU-300MC bemeneti impedanciája 47 Ohm, névleges erősítése 28 dB. A frekvenciamenet 30 Hz-től 70 kHz-ig annyira egyenes, hogy oda tehetjük a vonalzót. (20 Hz-en és 100 kHz-en 1 dB-nél kisebb az esés.) A -3 dB pont 300 kHz-en van. A névleges jel-zaj viszony 78 dB (250 uV) és 70 dB (100 uV) IHF A szűrővel mérve. A S/N arány súlyozatlan adata valamivel jobb, mint 80 dB. A teljes harmonikus torzítás (a zajt is beleértve) a bemeneti feszültségtől függően 0,003 % és 0,01 % között van.
Az a tény sem mellékes, hogy magyarországi forgalmazása a Ramovill (akkor még) Váci utcai Hifi-Áruházában, a 80-as évek elején, mindössze 30 db erejéig futotta. (ekkor még a Váci utca ezen részén volt autó-forgalom – a szépemlékű Belgrád-rakparti Ramovill Áruház később nyitott ki)
Úgy érezzük, hogy betekintést tudtunk nyújtani a Technics hangszedők széles választékába. Ha bármi egyéb fontos információ birtokunkba kerül, esetleg valamelyik hangszedőt egy rövid teszt alkalmával meghallgatjuk, biztosan új írásmű születik.
Szerkesztette és a képek egy részét készített Muhi László (ex-Ramovill)
