Kapcsolat

E-mail: hangzasvilag.hu@gmail.com

Szerkesztőség címe: 1145 Budapest, Róna utca 174. (Mafilm irodaház)

A Hangzásvilág Magazin független, magántulajdonú periodika. A Hangzásvilág Magazin az audiofil zenehallgatás, a High-End és a hozzá tartozó felvétel-kultúra szócsöve. A www.hangzasvilag.hu weboldal, az audio területével foglalkozó elektronikai portálok egyikeként, 2013 karácsonya előtt indult. 2014 óta minden héten megjelenő cikkeiben és részletes cíkksorozatokban olyan témákat, készülékeket és hangsugárzókat vonultat fel, amelyek az erre fogékony olvasóközösséget figyelemmel töltik el. A weboldal több szórakoztatóelektronikai kategóriára kiterjedten audiofil- és High-End termékek bemutatóit és értékeléseit tartalmazza. Rendszeresen híranyagot készítünk az audio-ipar és piac legújabb fejleményeiről, bemutatók során ismertetjük az új eszközök szolgáltatásait, tesztek során a hangzásuk minőségét. Exkluzív áttekintéseket, összefoglalókat és útmutatókat kínálunk a legújabb termékekről. Ezenkívül összesítjük és közzéteszzük a fellelhető audio-ismeretanyagot. Igyekszünk hasznos hárttérinformációkkal szolgálni a technikai ismeretekről és azok alkalmazásáról. A Hangzásvilág Magazin elsősorban azoknak szól, akik szeretik a zenét és azt figyelemmel, minőségi berendezéseken hallgatják.
A vállalkozás elkötelezett amellett, hogy könnyen használható és elfogulatlan írott forrást biztosítson bárki számára, aki vásárol, keres vagy tanul a technológiákról. Ma a Hangzásvilág Magazin továbbra is az a hely, ahol megismerkedhet az új termékekkel, vagy tájékozódhat a következők vásárlásáról. Szívesen látjuk olvasóinkat a közösségi médiában a Facebookon. Célunk, hogy kapcsolatba léphessünk a fogyasztók új generációjával, szakértőkkel és kezdőkkel egyaránt, minden elektronikával kapcsolatban ami szól.
Az oldalakon található összes információ és hivatkozás kizárólag tájékoztató jellegű, célja a cikkekben bemutatott audio-komponensek elméleti megismeréséhez szükséges adatok és leírások megadása. Az információkat, leírásokat, képeket tartalmazó publikált anyagok partnereinktől, az audio-komponensek gyártói és forgalmazói által hivatalosan biztosított információkból származnak.
A szövegek elkészítésének gondossága és odafigyelése ellenére előfordulhatnak hibák, pontatlanságok, vagy azok nem frissülnek valós időben a hatályos jogszabályok szerint. Ezért az oldal készítői semmilyen módon nem tekintik magukat felelősnek az oldal és az ott található információk használatával okozott, közvetlenül vagy közvetve bárkinek okozott károkért, és semmilyen módon nem vonhatók felelősségre. Továbbá, a szerkesztőség nem vállal felelősséget azon oldalak tartalmáért, amelyek linkjei az oldalon találhatók és elhárít minden felelősséget az ilyen oldalakon található információk felhasználásáért.
A szerkesztőség gyakorlott kollégákból áll, akik saját területük szakemberei, gondolataikból és erőfeszítéseikből építkezünk. Egyesítésük révén sikerült létrehozni ezt a csodálatos virtuális világot és annak „szerkesztői” egyetemességét abban a reményben, hogy mindig a lehető legjobbat adjuk, teljes átláthatósággal, ellenőrizhető őszinteséggel, ezért reméljük, hogy a Hangzásvilág Magazin valóban különleges érték mindenkinek!
Az újságírói munka összetett folyamat, a cikkek nem egyik napról a másikra íródnak. Sok erőfeszítést, energa és türelem van bennük. Egyes termékleírások, tesztek, hírösszeállítások jóval több mint négyszáz óra befektetéssel járnak, ami magában foglalja az általános kutatást, a termék szállítását, a meghallgatási időt, a cikk összeállítását, a formázást, a fényképezést és a szerkesztést, valamint a közzétételt. Szerzőként javaslom, hogy egyes hosszú cikeket, teszteket fejezetenként olvasson el, szüneteket tartva az egyes részek között. A tesztek szigorúan a tesztelő szakíró tapasztalatain és véleményén alapulnak, mentesek minden külső befolyástól, mások véleményétől. A tesztpéldányok kiválasztását is saját ötlet és kíváncsiság vezérli, szerencsére a forgalmazókkal kialakított a több, mint negyven éves kapcsolat, valamint szakmai gyakorlatunk megengedi, hogy csak azokat a termékeket jelentessük meg amiket publikálásra alkalmasnak tekintünk. Élvezzük partnereink bizalmát, mi választunk.

Mottó: Azok az emberek, akiket nem érdekel a hallgatott zene hangminősége, nem olyanok, mint akiket az nagyon is érdekel. Akiket nem zavar a rossz minőség, el kell viselniük az összes hibát. (Nekik talán fel sem tűnik.)

Főszerkesztő – Szabó Károly

Barátaim a szakma egyik „nagy öregjének” tekintenek. Munkálkodni 1968-ban kezdtem, amikor a Centrum Áruházak a fénykorukat élték. Szuper jó tanuló éveket töltöttem el a munkahelyemen és a kereskedelmi iskolában – minket még a BME-ről vendégtanár tanított áruismeretre. Hamar megszerettem az elektroncsöves technikát amely akkoriban szerencsére még hódított, csak később ismerkedtünk a tranzisztoros készülékekkel. Sokkal később jött a digitális-kor, amivel elég nehéz volt megbarátkozni. Mára már több mint öt évtizedet „nyomtam le” a szakkereskedelemben. Pályám főbb állomásai a Centrum Áruházak, a Skála Metró Áruház, a Neckermann Katalógus Áruház (valutás bolt), az első Panasonic Magyarország bemutatóterem és szaküzlet, majd a második is. Az utóbbi négynek vezető munkatársa voltam. Ezeket, az akkori fényes üzleteket már csak hírből lehet ismerni, mert mind megszűntek, némelyiknek már a helyét is eladták. Ezért amikről mesélek a fiatalok azt hiszik anekdota. 1997-től lettem „maszek”, (vállalkozó) valamint 2000-től a Sztereó Magazin és a Digitális Házimozi Magazin szerkesztő-munkatársa. A XX. Hifi Show-n én is jubiláltam, 50 év a szakmában, 20 év az újságírásban.

A zene szeretete gyermekkoromban kezdődött. Édesanyám operarajongó, én pedig a játszótérről az Omega együttes próbáira „belógó” voltam. Minden 1965-ben ott és attól kezdődően történt, talán más nem is nagyon kötött le az életben. Mindenütt ott voltam, ahol a korombeliek, az Ifjúsági Parkban, a Nagy-Fa „galeri” környékén, Csepelen a Radnóti-ban Radics Béla és Tátrai Tibor koncertjein, Illés, Metró, Omega, Mini, Piramis és egyéb feledhetetlen élményeken. Természetesen a külföldi fellépők is sorra kerültek, amint csak lehetett. Sok zenész, technikus és hangmérnök barátságát élvezem, ami szintén a koncertekre való belógással kezdődött. Amikor velük vagyok, nekik segítek, tanulok tőlük. Ahogyan telt az idő a kemény-rock énem megszelídült, jött a jazz, valamint a komolyzene megkedvelése. Rengeteg segítséget kaptam régi barátomtól a Jazz Oktatás és Kutatás (JOKA) alapítvány elnökétől. Persze „hivatalból” sokakat ismerni kell – még a külföldieket is – akik a hifi, High-End és a zene területén tevékenykednek, többükkel interjúkat is készítettem.

Közben változott a világ körülöttem és úgy hozta az élet, hogy több cégnek is végzek különböző szakmába vágó munkát. Munkatársaimmal már sok hifi és házimozi-szobát rendeztünk be, hangosítási referenciamunkákkal, saját hangfelvételi archívummal is rendelkezünk. Ezt szeretném a továbbiakban is tenni, örülök, hogy a foglalkozásom egyben a hobbi-m is.

Annak ellenére, hogy a hifi kereskedelem és következésképpen a hangzáskultúra mai helyzetéről nem mindig hízelgő véleményem van, csak a szakértelemben hiszek és várom, hogy eljöjjön az idő, amikor újra szerephez jut. Addig is gyarapítom lemez-, katalógus-, könyvgyűjteményemet és készülékparkomat.

Pruzsinszky Gábor – szerkesztő, riporter

Zenetagozatos általános iskolába jártam, az élőzene iránti szeretetem és tiszteletem idáig nyúlik vissza. Gimnazista koromban sikerült szert tennem az első lemezjátszóra, erősítőre, kazettás és szalagos magnóra, rádió tuner-re és hangfalakra.

Sajnos mindig csak azt tapasztaltam, hogy a visszahallgatott „konzerv” igencsak távol van az élő zenétől. A zenének „csak a lelke” vész el. Többek között ezért is rendszeresen járok koncertekre, mert az élő zene varázsát semmi sem tudja pótolni számomra, csak esetlegesen egyre jobban megközelíteni. A valódihoz közelítő megszólás rendszerint nem a marketing ízű technikai adatoktól, az ártól, az esztétikától vagy egy jól felépített márkanévtől függenek.

A CD-lemez megjelenésekor szinte azonnal sikerült vennem egy 16 bites lejátszót. Időközben folyamatosan cserélgettem a készülékeket, mindig az egyre valóságszerűbb megszólalást keresve. Miután én ZENÉT és NEM készülékeket és márkákat hallgatok, ezért folyamatosan szükségét éreztem a fekete-lemez gyűjteményem bővítésére is, hogy legyen mit lejátszani az otthoni „koncerteken”. Mára egy jelentős zenei „könyvtárral” büszkélkedhetem (közelítőleg 4000 fekete-lemez, és 2000 CD-lemez) zeneműre, előadóra, karmesterre, és a megszólaltatott hangszerekre fókuszálva. Mára egy igen jó hangú, komoly rendszerre sikerült szert tennem. Időközben a lehallgató tér mérete is 34 négyzetméteresre „nőtt”, igen jó akusztikai adottságokkal, melynek kialakítását rengeteg mérnöki számítás és kísérletezés segítette. A lehallgató tér kivitelezése igen csak „nagyot dobott” az akusztikus élményen.

Számos cikkem jelent meg különböző hazai szakújságokban, szakmai folyóiratokban, könyvet is írtam. Villamosmérnökként, órás szakismeretekkel drága készülékeket is szoktam javítani. Behatóan foglalkoztam a CD-lemez lejátszásának technikai hátterével, a lejátszás nehézségeivel, illetve azon technikákkal, amelyek segíthetik „kihámozni” a valósághoz közelítő zenei információt az ezüst korongból. Az életszerűbb megszólalás érdekében hosszas kutatásokat és számításokat folytattam a készülékek aszimmetrikus összekötésének problematikájával. Az RCA dugós összeköttetés szabványban nem rögzített paraméteri nagyban módosítják az átvihető jelet, ami a megszólalást is befolyásolja. Sikerült olyan kábelkonstrukciót megterveznem és megépítenem, amely az összeköttetés problematikájára megoldást adhat. Természetesen a véglegesen megépített konstrukciót saját 30 darabos magyar műszerparkommal meg is mértem, dokumentáltam.

Oldalunk szakcikkek mellékletében rendszeresen fog találkozni az olvasó különböző írásaimmal. Készülékeket szeretnénk bemutatni, a részletek ismertetésével, mindenekelőtt a megszólalásukat szem (fül) előtt tartva. Külön hangsúlyt fektetve a meghallgatás összehasonlítás körülményeinek az olvasó általi megismertetésére. Ezért részletesen ismertetni fogjuk a teszt rendszerek felépítését. (kismegszakítótól a lehallgató helyiségig)

Fontosnak tartom a hazai gyártók (mesterek) alkotásainak az ismertetését, a hazai szakemberek bemutatását. Magyar mérnöktársaimmal együtt sajnálatosan azt tapasztaljuk, hogy a mai világunk NEM éppen tudásalapú, nincs fejlesztés és hazai hifi-gyártás, így az ebben jeleskedő mérnökökre mintha nem lenne szükség hazánkban!?!

Szerkesztő, riporter, hangmérnök – Jávori Péter

Szakmai pályafutásomat 1983-ban az Orion Rádió és Villamossági Vállalatnál kezdtem mint fejlesztőmérnök és technológus. Akkoriban születtek olyan termékek mint a ma napig emlegetett „nagy” és kicsi Orion hifi-torony. Nos én ebbe a környezetbe csöppentem bele és nagyszerű mérnök kollektívával dolgozhattam együtt. A „konzervzene” életre keltésével és az azt kiszolgáló berendezésekkel is általuk kerültem kapcsolatba, bár már főiskolás koromban – úgy másodéves lehettem – kezdtem el kisebb sportesemények, zenei rendezvények hangosításával foglalkozni.

Később a Pesti Vigadóban, valamint a hajdani Budapest Sportcsarnokban és számos más egyéb helyszíneken számtalan különféle műfajú előadókat felvonultató eseményen tevékenykedhettem és ez a mai napig is tart. Olyan fellépőkkel is dolgozhatok akik már a hetvenes években aktívan zenéltek. Ilyen pl.: az Apostol együttes is akik még most is évente közel 50 telt házas koncertet adnak. Belecsöppentem a musical világába is, számtalan gálaest van már mögöttem. Egyet megtanultam az évek során, hogy ezt a szakmát folyamatosan tanulni kell és nagyfokú türelem, valamint alázat szükségeltetik hozzá.

Szakmailag nagy segítség, hogy 6 éven keresztül zenét is tanultam (harmónium, orgona) és olyan hangszeres tanárom volt aki a magyar és a nemzetközi komolyzenei életben is elismert karmester, Jancsovics Antal Liszt Ferenc díjas karmester az Erkel színház és a Magyar Állami Operaház most már nyugalmazott dirigense. Többször bekéredzkedtem a zenekari próbákra, hogy igazán közelről hallhassam a hangszerek hangját.
A célom, hogy megmutathassam az olvasóinknak azt a hátteret ahová nem vagy csak nehezen tud az átlagos zenerajongó bejutni. Betekintünk a színpad mögé, egy-egy stúdióba is ellátogatunk, sőt bemutatunk hangosítás technikai eszközöket is. Interjút készítek egy-egy előadóval, sőt olyan egyéniségekkel is, akik kiszolgálják az előadót vagy a zenekart. Indul olyan rovat is ahol hangszereket mutatunk meg, ide elsősorban a különlegességeket hozzuk. Bemutatom, hogy a szebbik nem hogyan boldogul ebben a férfiszagú szakmában és meglátják lesz itt meglepetés bőven!

Várom a tisztelt olvasót, kényelmesen hátradőlve végig tekinteni ebben az izgalmas világban!

Puskás Péter – szakíró, szerkesztő

Aki régebbi motoros a hazai audió-iparban és kereskedelemben, az általában ismer már vagy harmincöt éve. Szerencsésnek mondhatom magam, hogy olyan szakmát választottam, amelyből azóta sem tudtam kiszeretni. Minden munkahelyemen műszaki termékekkel foglalkoztam javítás és/vagy kereskedelem szintjén.

Mivel születésemet nem kísérték égi jelek, a magam erejéből kellett boldogulni. Általános iskolásként már érdekelt az elektronika, ugyanúgy, mint sok más korombeli gyermeket. Igaz, talán másokat nem bűvölt el annyira egy zseblámpa elemből, egy lengyel pisztolypáka izzójából és a barátom rádióamatőr édesapjától kölcsönbe kapott potméterből álló áramkör, amely rettenetesen egyszerű fényerő szabályozást tett lehetővé. „Csapágyasra” tekergettem a potit, és több szatyor elemet elhasználtam a nézegetés során. Imádtam, ahogy valami működő dolgot hoztam létre. Nem is volt kérdés, hogy az általános iskola után a Rádió-TV szakközép iskolát választottam, ahol megtanultam az alapokat.

Mikor végeztem, Magyarország első színes TV szervizében kezdtem a pályafutásomat, ahol hatalmas gyakorlattal rendelkező műszerészek tanítgattak tovább a szakmára. Talán megérezték a szívből jövő érdeklődést, és megmutatták a szakmai elmélet valamint a gyakorlat közötti összefüggéseket – örök hála nekik! Aztán persze tanultam még tovább úgy az elméletet, mint a gyakorlatot, mert ennek a kettőnek csak együtt van értelme. Manapság a régi szerviz helyén a legismertebb kábel és csatlakozó kereskedés üzemel, hogy fenntartsa a hely „elektromos szellemét”.
A zenével első feleségem által kerültem közvetlen kapcsolatba. Akkor „kötelező gyakorlatként” jártam komolyzenei előadásokra, mivel a hölgy zongorázni tanult. Emlékeimben elevenen él az otthonukban álló öreg fa-tőkesúlyos Bösendorfer zongora hangja, amit édesapja a háború után mentett meg a tűzifává válástól. OK, volt más romantikus élmény is, de akkoriban én első sorban a metált bírtam, sőt ez tart még ma is. Furcsa módon varázsa volt/van a zenének, ha az ember közvetlenül a hangszer mellett lebzsel, még akkor is, ha nem művész játszik. Azóta már önszántamból is járogatok koncertekre és nagyon élvezem.

Volt szerencsém egy, azóta megszűnt, import cég műszaki igazgatójaként meglátogatni több gyár mellett még több kiállítást, és imádtam, ahogy ott lelkesen bemutatták az aktuális legújabb fejlesztéseket. Néhány márkanév hazai bevezetésében is részt vettem. Elsőként voltak kezemben a hazai forgalmazású Magnat, Heco, Elac, Dali, Sherwood készülékek és hangsugárzók, de volt részem Nakamichi otthoni és autós holmik, sőt sok más márkanév (MTX, Hifonics, és hogy említsek valami japánt is, Fujitsu Ten) kereskedelmében is. Számomra szinte kötelező gyakorlat volt a készülékek és hangsugárzók meghallgatása, amelynél jobb munkát nem lehet elképzelni. Belekóstoltam az otthoni hifi mellett az autós hang világába, és „bele lógott a kezem” néhány hangzás, valamint hangnyomás (akkoriban ez nagy divat volt) bajnok autó építésébe. Hogy közel lehessek a tűzhöz HASCA (néhai Magyar Autó-HiFi Verseny Szövetség) bíró vizsgát tettem, majd aktívan részt vettem az első magyar Autó-HiFi Európa Bajnokság lebonyolításában.

Minden percet élvezek, amikor megszólal egy elektronika a hangsugárzókon. Persze nem mindegy, hogy a megszólalás stílusa milyen, mert ahogy öregszem, úgy egyre válogatósabb vagyok. Manapság olyan helyen dolgozom, ahol az audió-ipar elit márkaneveiből több mint sok megtalálható. Eszembe nem jut változni, a készülékeke és hangsugárzók hallgatása mellett, töretlen lelkesedéssel fürkészem beltartalmukat, hiszen több évtized szakmai gyakorlatom gyűlt össze a rengeteg korábban tönkretett készüléknek köszönhetően. Tudok szívből kacagni az „újra feltalált spanyolviasz” jellegű szövegeken és nem átallok rövid, remélhetőleg mindenki által megérthető módon lepleket lerángatni dolgokról, úgy hogy a valódi velőt helyezem előtérbe. Olvasóimat arra bíztatom, hogy csak a saját fülüknek higgyenek, legfeljebb kérjenek pártatlan tanácsot arra vonatkozóan, hogy mire kellene aktuálisan odafigyelni. Ez éppen egy ilyen hely, ezért ha kíváncsi valamire, nosza, kérdezzen!

Farkas Zsolt – szakíró

1971-ben egy rövidke kórházi tartózkodás ellensúlyozásaként szüleimtől megkaptam akkori legnagyobb álmomat, az Omega együttes kislemezét „a”-oldalán a Gyöngyhajú lány, „b”-oldalán a Petróleumlámpa című számokkal. Ez volt az a pillanat, ami beindította bennem a zenehallgatás és lemezgyűjtés szenvedélyét. A műfajok, a kedvencek ugyan változtak/változnak, de a rendszeres koncertlátogatás, a napi szintű zenehallgatás a táplálkozással és az olvasással egyenértékű létszükségletem.
A következő meghatározó esemény 1979-ben történt, amikor nagybátyám ahelyett, hogy levitt volna a térre focizni, inkább a kezembe nyomta a frissen megjelent HiFi Magazin első számát. Talán ez az, amit nem kellett volna. A családi visszaemlékezések szerint egyetlen hang és mozdulat nélkül olvastam el az egészet, majd kezdtem elölről. Hirtelenjében kinyílt előttem egy egészen új világ, ami véglegesen magába szippantott. Ettől a naptól kezdve már nem „csak” hallgattam a zenét, hanem az is érdekelni kezdett, hogy azt mi és hogyan szólaltatja meg, és miért van az, hogy az egyik ismerősömnél sokkal jobban szól a Deep Purple lemez, mint a másiknál. Még ebben az évben megvettem – azaz szüleim kipótolták a zsebpénzemet, tehát megvettük – első rendszeremet, ami az RFT Ziphona Granat 216 lemezjátszóból, ismeretlen gyártású rádióerősítőből és egy pár Videoton D201 Ritmus hangsugárzóból állt.

A kezdés után „szinte” egyenes út vezetett odáig, hogy éveken keresztül részt vettem a Kaláka Folkfesztivál rendezésében, rendszeresen pakoltam különféle kultúrházakban különféle koncertek előtt és után, hosszú napokat töltöttem az EDDA próbatermében, valamint megírtam szakdolgozatomat „A hang tárolásának elvei és eszközei” címmel.

Egy hírtelen ötlettől vezérelve – valamint azért, mert Miskolcon három napra kaptunk egy komplett szállodát szabad felhasználásra – 1991-ben rendeztem egy Ipari Kiállítást, amelyre elhívtam a Zsolt Audio és a Datateam cégeket, szerencsére örömmel jöttek. A Datateam cég tulajdonosaival, munkatársaival az ismeretség barátsággá alakult, és mint afféle ott „sertepertélő” külső tag, részese lehettem a bemutatóterem munkájának. Mivel egyik szakmámmal egybevágott a Datateam ötlete – egy saját magazin megjelentetése -, ezért egyik pillanatról a másikra egy hangtechnikai magazin komplett elkészítését vállaltam, ami a technikai kivitelezésen kívül magában foglalta a témaválasztást, fordítást, fotózást, valamint a saját tapasztalataim (agymenéseim) megírását is.

1987-óta tapasztalom – ekkor építettem ki az első önálló tápösvényt -, megfelelő tápellátás nélkül a hang- és videotechnikai rendszerek tudásuknak csak töredékét mutatják meg. Nehezen tudom (és nem is akarom) megérteni, hogy ez napjainkra miért nem vált evidenciává. A hangtechnikai készülékekkel töltött idő nem tölti ki az egész életemet és érdeklődési körömet. Nyitottan járok a világban, sokféle emberrel és sokféle ismerettel, tapasztalással, tudással találkozom. Ezen ismeretek, tapasztalatok egy része bizony nagyon nehezen, vagy egyáltalán nem illeszthető bele a világról jelenleg alkotott elképzeléseinkbe, a világ által jelenleg elfogadott fizikába. …és ugyanígy nem illeszthetők bele a szokványos elektrotechnikai ismeretekbe azok az észrevételek, több tucat, esetenként több száz ember előtt demonstrált jelenségek, melyek foglalkoztatnak, és amelyekről a Long Audioblog-ban olvashattok. Úgy vélem, tapasztalom, hogy már kifejezetten alapszintű rendszerek is képesek hallgathatóan, sok-sok zenei örömöt okozva szólni, ha környezetüket, a „körítést” rendbe szedjük.

A megszokott, elfogadott hifista közegnél maradva, sok kedvenc készülékgyártóm van, amelyek termékeiről egészséges elfogódottsággal tudok beszélni, írni. Nagy kedvenceim a Magnepan cég Magneplanar hangsugárzói, még úgy is, hogy már két éve egy cipős doboz nagyságú szélessávú hangszórót hallgatok nagy-nagy megelégedettséggel és örömmel.
A reprodukált zene hallgatása mellet minél több élő zenei előadás meghallgatására buzdítva üdvözlöm az olvasókat.

Állandó teszt-eszközeink, amelyek rendelkezésre állnak az összehasonlításokhoz és a fültréninghez:

Analóg források: Rega 3, RB300-as hangkar Rega Super Bias 2 hangszedő, Kenwood KD–850, Denon DP–47F, Acoustic Signature Primus lemezjátszó

Hangszedők: Benz Micro Glider MC, Goldring 2400 MM, VDH DDTII, AT-OC9/III, Shure M97xE VDH Grashopper hangszedő

Digitális források: Onkyo Integra 9711 futómű, Delta Audio Jitter killer, DAP 777-es Reimyo JVC K2 Dac. Cambridge Audio NP 30-as média lejátszó-internet rádió, North Star Design Model–195CD-futómű, North Star Desigm D/A konverter. Aurender A100 zeneszerver, Luxman D-380 CD-játszó.

Erősítők: Onkyo Integra 9911 integrált erősítő, Red Rose Passion és Affirmation integrált erősítők, Vincent SV–236 hibrid integrált erősítő, és Jadis Orchestra és Diaphason csöves integrált erősítő. Luxman L509X félvezetős integrált erősítő.

Phono: Primare R32, Jadis DPMC elektroncsöves phono, McIntosh MP100 phono-amp.

Kábelek: Neotech, Nordost-Valhalla, Monster Interlink-Reference, Cardas, Kimber-Hero, Dynavoice Silverstar, HiDiamond phono0 ic. digitális/analóg összekötő- és hangszórókábelek.

Állványok: Solid Tech A/V- hifi- és hangsugárzó-állványok, Nordost, fo.Q, rezonanciamentesítő eszközök és gyedileg tervezett SöundArts bovden-függesztésű készülékállványok.

Hangsugárzók: Red Rose Classic Ribbon, Red Rose Rosebound MkII.,
Castle Harlec S2, Advance Acoustic UM–60, Quadral Vulkan VI. hangsugárzók. Sonus faber Olympica III és Stadivari hangsugárzó.

Fejhallgatók: BeyerDynamic DT880, Sennheiser HD 650, 820 és JVC HA-SZ2000

Tápellátás: ALS 777 Quantum technológiával működő hálózati szűrő/elosztó, 2 db VibaVoice Omega 500-as tápgenerátor, Furutech hálózati kábelek, Isotek szűrők és hálózati kábelek, Quantum Resonant Technology elektromos-szmog szűrő, QRT hálózati tápfeszültség harmonizátorok, Orbit PRO tápgenerátor.

Rendelkezésünkre áll a több mint ötven évet átívelő több-ezer darabot számláló felvétel, hanglemez és CD-lemez gyűjteményünk, valamint az installálás írott és íratlan szabályai, ami mind segít a hangzás jobbá tételében és megítélésében.

Az egyes írások – cikkek és tesztek, amelyekben a termékek eredetileg megjelentek, pontos dátumai nem ismertek – ezért a dátumokat nem mindíg tudjuk közölni. Szerencsére a Microsoft Word minden eredeti fájlnál megőrzi ezeket az információkat. Kérjük, vegye figyelembe, hogy a szövegek bármelyikében szereplő árak, címek vagy telefonszámok a cikk megjelenése idején helyesek voltak, sok esetben nem változtak, de ma már nem tükrözik az aktuális piaci értékeket, illetve a jelenlegi elérhetőségeket!