Röviden fogalmazva, mindkettő!
A Bluetooth névadója első Harald „Blåtand” (Bluetooth) Gormsson volt. A Bluetooth név I. Harald király becenevének angol változata. Valamikor 910 vagy 911 körül született és pogány királyként élte mozgalmas életét. Uralkodása 958-tól, illetve 976-tól 986-ig tartott mint Dánia és Norvégia királya. Erős és igazságos – mint a mi Mátyás királyunk a mesében. Gyengéje volt, hogy nagyon szerette az áfonyát és sokszor kékek lettek tőle a fogai. Harald arról volt nevezetes, hogy egyesítette a folytonosan lázongó dán, norvég és svéd törzseket, vagyis kapcsolatot teremtett közöttük. Miután a dán törzseket egyesítette, elkezdte a norvég földeket is bekebelezni országába, és megreformálni úgy, hogy a pogány vallás mellett a kereszténységet is szerette volna elterjeszteni. Úgy tartották róla, hogy kiválóan kardoskodott az érveivel, tényleg sok törzs bukott a dumájára, és harc nélkül csatlakozott. Aztán persze ha a szép szó nem segített, akkor a szó szoros értelmében is kardoskodott. A történelem órának vége, ám úgy éreztük, ennyit érdemes tudni.
Azért lett egy elektronikai megoldás névadója, mert két összeférhetetlen dolgot próbált meg egyesíteni. A Bluetooth jelátvitelt is arra szánták, hogy egyesítsen és összekössön olyan különböző eszközöket, mint a számítógép vagy a mobiltelefon. Jelen írásban kicsit körbejárjuk a Bluetooth kodekekben rejlő lehetőségeket, de nem törünk pálcát felette, mert még a végén kiderülhet az is, hogy nincs rá komoly okunk.
A kályhától indulva kezdjük a ’80-as évek klasszikus aptX verziójával. Ezt filmstúdiósok és rádió sugárzással foglalkozó szakemberek közreműködésével alkották meg a Qualcomm cégnél. A termék egy kicsit a kor újító, laza szellemét tükrözi. A teljes adatmennyiség átviteléhez nagy sávszélesség, és sebesség kellett volna. Egyik sem igazán állt rendelkezésre, gondolták, elég, ha csak nagy vonalakban hasonlít a muzsika az eredetire, az is elég, hogy fel lehessen ismerni. Mondogatták, hogy CD-szerű a hang, de senki nem igazán hallotta olyannak. Miért? Mert 4:1-es tömörítést alkalmaznak, és az átviteli sebesség 352 kbps. Összehasonlításképpen a 16 bit 44,1 kHz mintavételezéssel működő CD-játszás 1141 kbps adatátvitelre képes, tehát van minek a hiányát meghallani. Ennek ellenére gyorsan elterjedt a dolog, mert a gyártóknak nem a minőség, hanem a lehetőségek és az általa nyújtott kényelem tetszett meg.
Aztán később, az igények tükrében „reszeltek” a dolgon, és megalkották az aptX HD kodeket. Ez már a 24 bit 48 kHz mintavételezést is támogatta, és a Qualcomm most már nem csak CD-hez hasonló, de azt meghaladó hangminőségről beszélt. Ugyanúgy alaptalan a dolog (bár számszakilag igaz lehet), mert ez a kodek is 4:1 tömörítést alkalmaz, de az átviteli sebessége már 576 kbps. Igen, ez hallhatóan jobban szól, ráverve az első verziónak, A CD-lejátszás hangzás-minőségének még mindig a nyomába sem érhet, tömörítés ide, vagy oda. Ám ekkorra már rengeteg mobil-készülékben benne volt a Bluetooth, irgalmatlanul sokan használták, és ők mindannyian állva tapsoltak a minőség javulásnak, igaz, a CD-lemezzel nem hasonlítgatták. Néhány aranyfülű persze vette a bátorságot és leszólta, ezért tovább folytatták a fejlesztést.
2018-ban megjelent az aptX Adaptive. Stabilabb, nagyobb a hatótávolság, és automatikusan optimalizál sok mindent. A legnagyobb előnye viszont az, hogy támogatja a 96 kHz mintavételezés vezeték nélküli átvitelét olyan eszközökön is, amelyek 48 kHz-et képesek kezelni. Bár a kodek egyre több eszközben benne van, a vásár kettőn áll. A küldő és fogadó oldalnak is kompatibilisnek kell lennie, hogy a kapcsolat ilyen módon jöjjön létre.
Mivel az Adaptive még nem sokak számára elérhető, inkább a HD verzió aktiválás képernyő üzenetét mutatjuk a fotón. Ha a mobil leírásában azt látja, hogy CSR8675 Bluetooth audio SOC (system on chip), jók az esélyei a minőség javítására. Arra viszont ügyeljen, hogy ellenőrizze a kapcsolat minőségét, mert a Bluetooth mindenképpen meg fog szólalni, mivel lefelé kompatibilis a rendszer. Engedélyezze a mobilon az aptX HD kodek-et, hogy tényleg részesüljön is belőle.
A Bluetooth megalkotói valószínűleg látták a jövőt, ezért választották ezt a nevet. A zenerajongók vezeték nélküli “szentség-törésének” hangminősége bizony egyre javul, ezt még az ellenzőinek is el kell ismerni. Amikor meg majd minden masinánkban benne lesz, esetleg ők is megtérnek. Ha nem a szép szó, akkor erőszak hatására, ahogy arra jó példát mutatott első Harald “Bluetooth” Gormsson.
Köszönet a Whathifi és a Wikipedia oldalaknak