Egy dobozban magnetofon szalagokat találtunk. Ez önmagában nem hír, ha csak abból a szemszögből nem nézzük, miszerint egyre kevesebb a régi felvételek tartó és kutatási lehetőségeket adó gyűjtemény. Nehéz alaposabb kutakodást végezni, mert bizonyos dolgokat még ma sem adnak oda a levéltárakban és a könyvtárakban. Viszont a Nemzeti Filmintézet egyes irodáinak költözésekor néha kincsekre lehet lelni. Így vettük szemügyre azokat a szalagokat, amiknek kopott tokjának felületén filctollal írt felirat volt olvasható: RÉTI
Gyerekkori film élményünk „A Tenkes kapitánya” (1964) ugrott be, amelynek hangmérnöke Réti János (1933 – 2001) volt, de úgy is fogalmazhatunk, hogy Réti János neve ugrott be, aki sok filmprodukció hangmérnöke volt. Sajnos az internet nem kegyes, ha ezt az oldalt elolvassuk némi képet kaphatunk Réti János munkásságáról: http://iszdb.hu/?szemely=8505&lap=munkassag
A talált magnószalaggal kapcsolatban az első pillanattól kezdve az érdekelt, hogy mi a felvételi száma, kik játszanak rajta, mikor jelent meg, és így tovább. Aztán érdekes lett a felfedezés, nem zene szólt a szalagról. Zajok, zörejek, hangeffektusok szóltak – hangkulisszák.
Mi is az a hangkulissza? A filmeken folyó eseménnyel kapcsolatos, felvételekor alkalmazott, a cselekményt aláfestő természetes zajok – nem zenei jellegű – hangok. A hang közvetítésben háttér hatást keltő hangulati elem. Egy elhangzó műsor anyaghoz, a környezet érzékeltetése céljából olyan hangjelenséget kevernek, amely a közvetített műsort kiegészíti, színesebbé teszi. Ha a hangkulissza zaj, akkor háttérzajnak is nevezik – és ebben Réti János filmes hangmester volt a „nagy”.
…”A zajok (angolul sound effects) sokkal szélesebb spektrumot ölelnek fel, mint a párbeszéd vagy a zene. Nagyon sokfélék lehetnek, kezdve attól, hogy valaki letesz egy poharat az asztalra, egy ajtó kinyitásán át akár a lépések zajáig. Megint más kérdés, egy birodalmi lépegető, ami már sokkal összetettebb, több rétegből konstruált zaj. Aztán ott vannak még a statikus atmoszférák, és a többi. Véleményem szerint a zaj a leggazdagabb, ez tartogatja a legtöbb kihívást. Az utóbbi időben az kezdett el igazán érdekelni, hogy a film cselekménye köré, ezekből a különféle hangokból a lehető legizgalmasabb, legérdekesebb akusztikus világot teremtsük meg. Természetesen az adott film határozza meg, hogy meddig mehetünk el. Öncélú módon nem lehet hangot csinálni, mindig a képhez és a történethez kell igazítani a hangi struktúrát. De, ezek miatt már a forgatáson is nagyon észnél kell lenni, mit hogyan veszünk fel. Nyilván zajokat is rögzítünk ilyenkor, de ha például zavarja a dialógust, akkor inkább ezeket próbáljuk lenémítani, kiküszöbölni. Tehát ha egy szereplő bejön az ajtón, beszél, és az ajtó közben nyikorog, akkor inkább beolajozzuk a zsanérokat, és utómunkában, adott esetben a szöveghez képest időben előre- vagy hátra csúsztatva adjuk hozzá a zajt, ahogy a film képi és hangi ritmusához a legjobban passzol”… – interjúrészlet Zányi Tamás filmes hangmesterrel.
Réti János filmes hangmester közreműködött a Ballagás című színes magyar film elkészítésében. A film Almási Tamás rendezésében 1980-ban készült, 1981-ben mutatták be. Zenéjét az Edda Művek együttes számaiból állították össze. A főcím alatt elhangzik a „Kölyköd voltam” és a vége-főcím alatt hallható a „Néma völgy” című számokat még a film készítési évében a „Ballagás” című kislemezen is kiadták. A filmben mindkét dal eltér az album-verziótól, kislemezre azonban utóbbiak kerültek. A film egyik jelenetében maga az együttes is feltűnik. A jelenetben látható koncerten az „Ahová eljutok” című számuk hallható. Továbbá a „Kínoz egy ének” című számuk szöveg nélküli verzióban van a filmben. Az Edda együttes dalai mellett még a Neoton Familia Don Quijote száma hallható, mégpedig a szalagavató bankett jelenetben. A dalt felvezénylő Cintula a slágerek slágerének nevezi.
Réti János hangmérnök az MTA Kutató Filmstúdióban, a Magyar Televízióban és a Pannónia Filmstúdióban is dolgozott. A Mafilm Audio Kft égisze alatt készült magyar szinkronok hangmérnöke 11 alkalommal volt. A szinkron munkák közül emlékezetes filmek a Die Hard 2. [1990] – r.: Renny Harlin, a Házinyúlra nem lövünk (Sibling Rivalry) [1990] – r.: Carl Reiner, 1991-ben, a Tortúra (Misery) [1990] – r.: Rob Reiner 1991-ben a Hegylakó 2. (Highlander II: The Quickening) [1991] – r.: Russell Mulcahy, a Nagy durranás (Hot Shots!) [1991] – r.: Jim Abrahams, a Robin Hood, a tolvajok fejedelme (Robin Hood: Prince of Thieves) [1991] – r.: Kevin Reynolds, a Tom és Jerry – A moziban (Tom and Jerry: The Movie) [1992] – r.: Phil Roman valamint az Aludj csak, én álmodom (While You Were Sleeping) [1995] – r.: Jon Turteltaub.
Egyik meghatározó „hangász” munkája a Megáll az idő című film (1981), ami 1963-ban játszódik. Színes magyar filmdráma a magyar filmtörténet legnagyobb hatású kultfilmje a rendező generációjának kamaszkorát ábrázolja, annak a fiatalságnak, amelynek jövőjét az 1956-os forradalom és 1968-as forradalmak sarokpontjai határozták meg. Az első retró a hatvanas évek történelméről. A szűkebben vett cselekmény 1963-ban, az amnesztia évében játszódik. Teljes mozdulatlanságában tárul föl a korszak, a „kint és a bent”, a „mi és az ők” éles szembenállása. Ahol mindenki tud mindenről, de semmiről sem lehet beszélni, ahol mindent áthat a rock-and-roll és a gyanakvás, a szerelem és a kiábrándultság levegője. Rendezte: Gothár Péter, írta: Bereményi Géza és Gothár Péter, fényképezte: Koltai Lajos, zene: Selmeczi György
…”Réti János hangmérnöki munkája mellett ragyogó jazz zongorista volt. Léteznek felvételek 1953–1954-ből, amelyen a Magyar Rádió vagy a Magyar Hanglemezgyártó Vállalat szimfonikus zenekarával játszott Gershwin műveket, amit végig lehetett a szocialista érában is játszani, és amiből ők hatalmas jazzt csináltak szimfonikus címszó alatt”… – Simon Géza Gábor jazz történész.
(Modern Jazz Anthology X. – 1972 Hungaroton Records LTD℗. 1972. 04. 28. – a szerk.)
…”Egyszer filmzenét vettünk fel Réti János hangmérnökkel, aki számomra az első, élőben hallott zseniális jazz zongorista, mégis filmzenén dolgoztunk, mert az egyik legnagyobb álmom volt filmzenéket írni, ami később igazán valósággá vált. Réti János mondta, hogy …„Papa, te egy különleges fickó vagy. Hogy tudsz így együtt játszani más emberekkel?”… …”Mert talán érzem őket”…, feleltem. A jazzben ez alap, de Cseh Tamással is ugyanígy működött”… – interjú részlet Másik János zeneszerző/zongoristával.
…”Réti János, a jazz baráti kör egyik tagja hangmérnökként dolgozott a televízióban. Soroksári úti otthonában egy átlagon felüli minőségű hifi sztereo berendezése volt, a polcokon pedig jobbnál jobb eredeti amerikai jazz- és klasszikus lemezek. Szabadidejében alig győzte fogadni a jazz-rajongókat, akik úgy jártak hozzá zenét hallgatni, mint egy zarándokhelyre. Magam is gyakran megfordultam nála, s mindjárt feltűnt, hogy van a szobában egy pianínó is, amelyen Jancsi néha kicsit bátortalanul ugyan, de hozzá improvizált az éppen hallgatott lemezhez. „Te tanultál zongorázni?” kérdeztem, „gyerekkoromban egy pár évet, de sajnos abbahagytam. Most viszont járok egy idős tanárnőhöz, privát órákat veszek.” Tipikus eset, gondoltam, hány gyerek van, aki kamaszkorban abbahagyja a zenetanulást, majd megbánja, szeretné újra kezdeni, de akkor már rendszerint késő. Jancsi belefeledkezett a játékba, jobbnál jobb motívumokat rögtönzött majdnem profi színvonalon, ám egyszer csak abbahagyta. „Ne haragudj, papa, nem megy ez nekem, 25 évesen már nem lehet megtanulni zongorázni!” „Drága Jánosom, amit játszol, az kitűnő! Nem baj, hogy nem vagy egy igazi virtuóz, ez így is jóízű jazz! Én sem vagyok egy Jascha Heifetz, ahhoz öt éves korban kellett volna kezdeni és napi öt órát gyakorolni, nekem ehhez se türelmem, se lehetőségem nem volt, de ettől még diplomás zenész lettem. Tudod mit, csináljunk együtt egy jazz-kvartettet, ismerek egy jó bőgőst és egy dobost, biztos szívesen benne lennének!” Jancsi meglepődött: „gondolod, hogy én alkalmas vagyok erre?” „Próbáljuk meg!”…
…A jazz területén rajtad múlik, hogy kit választasz partnernek, és a barát az óriási plusz. Ilyen volt Réti Jancsi, akivel a Dália clubban kezdtem. Bár nem profi zongorista, hanem hangmérnök volt, de megszállott jazz-őrült is, rengeteg lemeze volt, és ő volt évekig az első partnerem. – Deseő Csaba jazz-hegedűs, hegedű- és brácsaművész.