Bevezető
Sokak szerelme a hanglemez. Vannak akik sráckoruk óta gyűjtik, rendszerezik, féltve óvják nemcsak az UV-sugárzástól, de még az idegen tekintetektől is. „Mindenki másképp csinálja” szólt a dal, ami keletkezésének idején csakis ezen a média-formátumon jelenhetett meg, lévén akkor még nem volt digitális ellenfél. Azóta sokat keseregtünk, vége az LP korszaknak….így,…megy úgy, stb.; stb. „És jött a doktor”, pontosabban a gyógyír sebeinkre, mostanság újból fellendült a lemezjátszás iránti érdeklődés és ezzel együtt a lemezek birtoklása iránti vágy is fokozódott. Nem kellett az élményért vágyfokozókat szedni, könnyű volt belátni az analóg fölényét a prostituálódott digitális műsorhordozás minősége felett.
Ez a lemez már nem ugyanaz a lemez! Miért más, az a továbbiakban kiderül.
A hanglemez gyártástechnológiáját számos írásmű közhírré teszi, Degrell László alapművétől (Lemezjátszók és Hanglemezek – Műszaki Könyvkiadó Budapest 1978) kezdődően napjainkig, az interneten fellelhető rövid, tömör Youtube videókig, tehát egy kis kutakodás után mindenki „járatos” lehet benne. A vinyl LP egy analóg hanghordozó. A mérete és alakja, a zenét tartalmazó barázda kiképzése egy nemzetközi szabványhoz kapcsolódik a világ minden pontján. Viszont van egy speciális technika ami mellett nem mehetünk el szó nélkül.
Közvetlenül a digitális zenei reprodukció korszaka, a Compact Disc érkezése, előtti időben Miles Showell elsajátította a félsebességű hanglemezvágás technikáját. Ő az egyik vezető művelője ennek a módszernek, az Abbey Road stúdiók főmunkatársa. A Half-speed Mastering (vagy fél-sebességű vágás) egy teljes odafigyelést igénylő kézműves folyamat, bár a technológia zseniálisan egyszerű. Lényege, hogy a hangfelvételt pontosan a fele sebességgel játszva, a hanglemez játszási sebességének pontosan a felével teszik direkt-vágással a lemezre.
Hogyan készül?
A folyamat során az eredeti mester-szalag lejátszásának sebessége is pontosan a fele a valójában történt felvételi sebességnek. A vágás során a nyers-lemez forgatásának szabványos (33 1/3 RPM) sebessége helyett hasonlóképpen a felének kell lenni (16 2/3 RPM). A vágófej kétszer annyi időt tölt el a bonyolult barázda kialakításával, ami nagyobb pontosságot eredményez még a szélsőségesen magas vagy alacsony frekvenciákon is. A vágótű kétszer olyan hosszú, hogy vágni tudja a bonyolult barázdát a lakklemezbe.
Egy módosított Neumann VMS–80 lemezvágógéppel a legfinomabb vágási precizitással Showell képes csökkenteni nehézen megvalósítható nagyfrekvenciás információk rögzítését. Az elkészített lemezt le lehet játszani 33 1/3 RPM fordulattal. Mivel a forrásanyag lejátszása és a lemezvágás egyaránt fele sebességgel történt, minden lemezjátszó lejátssza az elkészült lemezt a megfelelő sebességgel.
Maga az eljárás művelete tovább tart, a hagyományos lemezgyártás több mint négyszerese, mégis megéri, mert tiszta hangzást és sokkal jobb sztereó térábrázolást eredményez. A hangzás előnyei a simább, részletesebb hangszer- és énekhangok, a jobb sztereó képalkotás és a mikro-dinamikai kontrasztok. Nehéz vágni nagyfrekvenciás információt, de viszonylag könnyen vágható a középfrekvenciás hangsáv. Az eredmény egy olyan hanglemez, amely képes rendkívül tiszta hangzású, részletes és szilárd sztereó képet nyújtani, amelyen rendkívül tiszta és erőteljes a nagyfrekvenciás jel.
A felvételek forrása azok az albumok, amiknek alapja ¼-colos analóg masterek, amikből mellesleg a nagy-felbontású digitális transzferek is készülnek. A szalagokat egy speciális fejjel ellátott Ampex ATR–102 játssza. Csak minimális a kiegyenlítés/beavatkozás, így minden hang olyan tiszta, amennyire csak lehetséges. Továbbá, mivel ez egy analóg kiadás, csak kiváló minőségű lehet, nem alkalmaz semmilyen digitális korlátozást vagy adatvesztést. (majdnem az összes digitális kiadás hangos, felelős „a hangerőháború” ma is folyó csatáiért – a szerk.)
A szalagok öregszenek. Akkor is, ha az analóg szalagnak nem volt semmilyen károsodása (drop-out, az alapanyag lemorzsolódása stb.) a modern digitális módszerekkel az esetleges hiba nagyjából helyreállítható úgy, hogy az észrevehetetlen legyen – ez lehetetlen lenne analóg módszerrel. Az már nem tekinthető helyes gyakorlatnak, ha minden beavatkozás nélkül lejátszanánk. A legnagyobb változó az eredeti mesterszalagról visszajátszott felvétel hangzása. Vannak kiszámíthatatlan frekvencia-anomáliák a 35-38Hz-es régióban, vannak kisebb energia ingadozások, potenciális problémák, a kevésbé magas frekvenciák stabilitása és a kisebb azimut-hibák (vízszintes irányszög) lehetősége. Még, ha ezeket a problémákat meg is lehet oldani, a mester szalagok többsége kódolva van „Dolby-A” zajcsökkentővel. Tehát a technikai csapatnak van mit megoldani.
Elég nehéz feladat veszteség/hiba nélkül lejátszani az értékes, régi, eredeti mesterek által játszott zenedarabokról készített felvételeket. Megszüntetni az általános kopás jeleit, helyesen dekódolni a Dolby zajcsökkentő beavatkozását, helyesen minimalizálni az eltéréseket, ezért kell nagyon nagy felbontású, professzionális átalakítóval, stabil külső órajellel, a digitális beavatkozást elvégezni annak érdekében, hogy az lemezgyártáshoz újra felhasználható legyen. Időigényes módszer, de megéri a törekvést, hogy a lehető legjobb hangzású hanglemezek anyagát állítsuk elő.
A félsebességes vágás során két probléma jelentkezik, amelyek megoldása rabolja a gyártási időt. A művelet során a zenét órákon át fél sebességgel kell hallgatni – ez egy kicsit fárasztó lehet. A másik az, hogy semlegessé tegyünk egy jelenséget. A de-Esser a jel feldolgozásához kötődik, nevezetesen a zöngés hangzókkal az „s” és a „t” hangokkal kapcsolatos. Már a felvételek elkészítésekor gondolni kell a hallható hangok teljes frekvencia tartományának hibátlan egyenletességű átvitelére. A magas ének- és beszédhang tartomány átviteli egyenletességének hiánya okozza lejátszáskor azt a sziszegést és torzulást amit a hallgatónak nagyon nehéz elviselni és az avatatlan is felfigyel rá. Az ügyes szerkesztés érintetlenül hagyja a többi hangot. Ezért a fényes gitárhangokat és a pergődobot nem érinti, illetve nem csökkenti hatásukat. A de-Esser eljárásnak nem az a célja, hogy a fényes gitárt és a fényes éneket automatikusan kisimítsa, mert akkor unalmassá válik a gitár vagy a puha pergő és a gyenge hi-hat cintányér. Mostanáig ez volt a félsebességű vágás Achilles-sarka.
Megéri?
Hanglemezt hagyományos módszerekkel, a hangminőség magas színvonalú biztosításával sokszorosítani Németországban lehetséges. A bonyolult folyamat és a hosszabb gyártási idő, az igényesebb gondoskodás magasabb árakat és korlátozott példányszámot jelent. Természetesen az ilyen hanglemez arányosan drágább, de kiváló a csomagolás, beleértve a minőségi tanúsítványt is. A hozzáadott információk közlésére jó húzás a japán-stílusú „obi” csík. A minőségi különbség érzékeléséhez nem kell a világ legdrágább lemezjátszója, a középmezőny gépei alkalmasak, egyszerűen meghallani a különbséget egy normál vágott és egy félsebességgel vágott között.
Miles Showell azt reméli, hogy munkája talán ösztönözni azt a generációt amely ma olcsó fülhallgatókon keresztül erősen tömörített MP3-at hallgat, hogy minél jobb minőséggel tágabb hangzási távlatokat tapasztaljanak.
