A cikk első részében fogalmat alkothattunk a hangsugárzó elhelyezéséről, és néhány átviteli jellemzőjéről, pusztán a mérési eredmények görbéinek láttán. Most tovább finomítjuk a dolgot, és kiderítjük, melyik ábra mutatja meg azt, hogy az álom hangfalunk milyen erősítő igényeket támaszt. Ám ennyinél nem állunk meg! Közösen meghatározzuk, hogy mi történik akkor, ha van két felesleges bojtos sapkánk, és nem félünk szakszerűtlen módon használni.
Olyan mérési ábrát rántottunk elő, amin a gyanútlan olvasó tovább görget, pedig nem kellene! Azt el kell ismerni, első ránézésre valóban kusza, de ennek ellenére igen szemléletes. Az impedancia és fázis viszonyokat mutatja a frekvencia függvényében. Teszi ezt úgy, ahogy kevesen értik. Most megsúgjuk, hogyan lehet felületesen értelmezni. Itt nem kell behunyni a szemet a hangzás megítéléséhez, inkább tágra nyílt szemmel kell figyelni.
Miről mesél egy ilyen ábra? A folytonos vonal az impedancia, a szaggatott pedig a fázisfordítás. Az egyiket balról, a másikat jobbról kell leolvasni. Az előbbi az erősítő választást befolyásolja, az utóbbi pedig a hangsugárzó önkényes viselkedését mutatja, és a keresztváltóról, meg a kicsatoló basszus-port hangolás módjáról árulkodik.
Kezdjük az impedanciával, mert arról már mindenki hallott ezt-azt. Talán azt is, hogy az impedancia egy átlagérték. A folyamatos vonal vezetését elnézve nem tűnik realitásnak, de higgyük el, ez tiszta matek. A gyártó például azt osztotta-szorozta ki, hogy ez egy 8 Ohm impedanciával rendelkező. Lássuk, hihetünk-e neki? Az átviteli tartomány legnagyobb részén tényleg 8 Ohm felett van az impedancia, sőt, néha annyira, hogy bele sem fér a diagram maximumába, meghaladja a 20 Ohm-ot is. Amikor az impedancia felszalad, az komolyan befolyásolja a fázisfordítást, ez természetes, és a csúcsának pontos értéke a szaggatott vonalból leolvasható annak ellenére, hogy a folyamatos csík teteje nem látszik.
Jó lesz majd hozzá az erősítőnk? Ez mindig fontos kérdés! A válasz pedig az, hogy attól függ! Ha hiszünk a hangfal gyártó 8 Ohm impedancia meghatározásának, és az erősítőnk is erre specifikált, akkor nem. Illetve részben nem. Mikor nem? Amikor az ütős basszus és a közép tartomány mélyebb része a fontos, akkor nem. Viszont ha a tiszta közepek számítanak, nos, azt valószínűleg közelebb fogja tolni a hallgatási pozícióhoz, mert ez a szaggatott vonalból egyértelműen látszik. Ám, a mélyek mindenkinek nagyon számítanak, és ha ebből részesülni is szeretnénk, akkor ehhez a 8 Ohm-os hangsugárzóhoz inkább 4 Ohm-ra specifikált erősítőre lesz szükség. Ha akad ilyen a nappaliban, azzal sokat spórolhatunk. Ha nem, be kell tenni a pakliba, illetve mindenképpen el kell vinni a hangfalat egy ilyen erősítővel történő meghallgatásra.
A fázisszög szaggatott vonalából pedig azt lehet leolvasni, hogy melyik hangtartományt hová helyezi a térben a hangfal. Ennek leolvasása pusztán a görbe értelmezéséből nem lenne hiteles, mert a hangfal építés módja, de még inkább a szobában való elhelyezés hatalmas mértékben befolyásolja a hangszínpad kialakulását. Tologatással komoly változások érhetők el, ez garantált. Egy biztos, ha nem vigyázunk a meghajtás módjával és gondatlanul helyezzük el, csengeni-bongani meg puffogni fog. Asszonyi áldás lehet szükséges a végső hely meghatározásához, vagy némi lemondás, esetleg a bevezetőben leírt bojtos sapka.
Mire képes ez a divatjamúlt viselet? A sapka a kicsatoló csőbe tömködve megszűntetheti a döngés, hogy mást ne mondjunk. Az asszony úgy sem engedi a nappali sarkát csillapító anyagokkal kitömni, mint ahogy azt sem, hogy eléggé előre húzzuk a faltól. Az alábbi ábrán jól látható, hogy lezárt kicsatoló cső esetén a hangfal elektromos tényezői is módosulnak, nem csak a hangzás.
A sapkának nagyobb a hatása, mint a hangfal tetejére rakott virágcserépnek. A mélyek kontrolláltabbá válnak azáltal, hogy a kicsatoló cső és a hangolt üreg már nem képes hozzátenni az átvitel alját a gyár által meghatározott mértékben. A döngés biztosan megszűnik, az erősítő fellélegzik egy kicsit, de kérdés az, hogy tetszik-e így majd a hangzás? Ez bizony csak akkor derül ki, miután kipróbáltuk. Minden, basszus-reflex rendszerű hangfal esetében alkalmazható, több- kevesebb sikerrel. A kiesett mélyhang mennyiségét pedig bizonyos mértékig pótolhatjuk a hátsó falhoz való közelítéssel, így növelve a nappaliban a táncparkett méretét.
A mérésekért és az ábrákért köszönet John Atkinson úrnak!
