– azokra akik nélkül más lesz a hifi-világa
Ember a márka mögött sorozatunk szomorú aktualitása, hogy Tim de Paravicini a legendás audio-tervező december 17-én életének 75. évében hunyt el Japánban. Tim Nigériában született angol szülőktől. Családja származásának különleges szálai mind szülőföldjén, mind Angliában fellelhetők.
A család egyik ága évszázadokkal ezelőtt Angliában telepedett le. Egyik őse Agostino Pallavicini volt, XV. Gergely pápa nagykövete, később pedig genovai dózse. Anthony Van Dyck Pallavicini portréja a Getty Múzeum gyűjteményében található. Tim valójában báró volt, a címet a család sok generáció óta viselte.
Tim Angliában villamosmérnöki diplomát szerzett, majd a dél-afrikai Johannesburgba költözött, ahol tanácsadóként dolgozott. Egy gyárat vezetett, ahol transzformátorokat és erősítőket valamint hangosítási rendszereket épített rock-zenekarok számára, emellett hangstúdiókban is dolgozott. Találkozott a Luxman import-ügynökeivel, ami 1972-ben oda vezetett, hogy a cég vezetői felvették tervezőmérnöknek. Abban az időben Ő volt az első és egyetlen nyugati tervező Japánban.
Tim megtanult japánul és számos figyelemre méltó audio-komponens megalkotásában, létrejöttében vett részt. A leghírhedtebb talán az M6000 modell, egy gigantikus tranzisztoros erősítő volt. Megtervezte az MB3045 csöves erősítőt is, mely akkoriban az egyetlen monoblokk erősítő volt a világpiacon. Míg leginkább a vákuumcsöves készülékek tervezéséről volt ismert, az M6000 erősítő megléte arról tanúskodik, hogy az elektroncsöves és a tranzisztoros áramkörök tervezésében egyaránt otthon volt. Tim mind a professzionális audio, mind a hifi világát járta. A pro-audio világban leginkább az ATR és Studer szalagos magnetofonok radikális módosításairól ismert. A Waterlily Acoustics által Grammy-díjas felvételekhez használt Studer C37, és a Mobile Fidelity Sound Lab jelenleg is használatos vágófejeket EAR elektroncsöves erősítők táplálják.
Tim 1976-ban hagyta el Japánt és visszatért Angliába. Talán legismertebb termékei ebből az időszakból a TVA-1 és a TVA-10 erősítők, amelyeket Michaelson & Austin számára készített. 1978-ban megalapította az EAR-t (amely kezdőbetűk az Esoteric Audio Research céget jelentik), és ezen a néven elkezdte létrehozni az audio termékek sorozatát. Egyidejűleg továbbá folytatta a tervezést más cégek számára, többek között a Musical Fidelity, az Alchemist (ma már megszűnt) és újabban a Quad számára.
Tim az elektroncsöves erősítők tervezésének területén volt a legismertebb. A tervezés nagy részében a transzformátorok kialakításának problémáival foglalkozott, több találmány tulajdonosa. De, nem szorítkozott az erősítőkre és a hangsugárzókra, viszont soha nem volt nagy rajongója a digitális hangzásnak, bár készített néhány digitális terméket. Mikrofonjai tekintélyt parancsoltak azokban a körökben, ahol volt szerencse használni. Figyelemre méltó memóriája volt a populáris zene területén. Körülbelül négy első hangból gyakran azonosítani tudott egy dalt, és máris mesélte, ki énekelte a dalt, ki támogatta őket az eredeti felvételen, amikor került a dal a listákra. Akár véget nem érő, lenyűgöző beszélgetéseket lehetett folytatni vele, mindenről ami a hanggal és ezen kívül sok minden mással kapcsolatos.
A készülékeit használó számos ismert mastering-mérnök listáján Bob Ludwig Gateway Mastering, James Guthrie, aki 1978 óta a Pink Floyd producere és hangmérnöke szerepel. Tim termékeit használó zenészek listáján szerepel Paul McCartney, Ringo Starr, Lenny Kravitz és David Gilmour, aki szó szerint egy hajórakomány felszereléssel rendelkezik. Tim audio-komponensei számos díjat kaptak, köztük számos Golden Ear és Critic’s Choice Díjat a The Absolute Sound-tól és a Stereophile magazintól, több mint egy tucat díjat a francia Revue Du Son magazinoktól, a Haute Fidelite és a Diapason magazinoktól. Több Editor’s Choice-díjat nyert az angol Hi Fi News magazintól, valamint számos év komponense díjat a japán Stereo Sound magazintól.
Akik nem ismerték eléggé időnként morcosnak és hirtelennek találhatták, de akik jól ismerték, tudták, hogy ő az egyik leglelkesebb szakember, akivel minden jelentős kiállításon találkozhattak. Tim jelentős hatással volt az audio-életre és nagyon sokat lehetett tanulni tőle a hangzásról, a tervezésről és még sok-sok egyéb műszaki tárgykörből. Életének, személyiségének fő vonása, hogy mindig az alternatívát kereste. Sok terve volt és egyszer azt mondta: …„Csak még 3 évre van szükségem, hogy új terveimet láthassam, valóra válthassam”…
Az audio-világ elvesztette egyik fényes csillagát.
A legszomorúbb hallani, hogy akinek még mindig lenne sok ötlete és tanácsa, ajánlata és sokat tudna átadni tapasztalataiból a zene szerelmeseinek, túl hamar itt hagy minket. A lemezjátszók rajongói közössége Leonard Gregory-t a hangszedős emberként (The Cartridge Man) ismerte. Len nagyszerű audio-barát, tekintélyes gyártó, nagyon melegszívű és segítőkész ember volt. Mindig őszinte és földközeli véleménnyel, ritka szakértelemmel rendelkezett, nagy gondot fordított a hangszedők és a phono-előerősítők területére, és nagyon érdekes véleményeket adott a többi audio-berendezésről.
Len Gregory figyelemre méltó és egyedülállóan tehetséges kortársunk volt. Kevesen tudják róla, hogy a „hangszedős ember” valójában elismert profi színész volt, olyan karrierrel, amely átfogta a színpadot, a filmet és a televíziót. Munkája hírességi státuszt hozott neki, de eredendően magánember volt és nem kereste a reflektorfényt. Bár rendkívülinek tűnhet a színészről a hifi-újítóra avanzsált áttérés, Len számára ezeknek a látszólag eltérő foglalkozásoknak mgis természetes szinergiája volt. A színjátszás egy oldala a hang pontos és arányos előállítására is összpontosít, ami fokozta Len természetes képességét, hogy nagyon pontosan érzékelje a hangminőséget és érzelmeket, akár élő beszédben, akár audio-rendszeren keresztül reprodukálva. Elképesztő hangzás érzékeléssel és memóriával rendelkezett, képes volt észlelni a legkisebb változásokat.
Már 30 éve gyártott lemezjátszókhoz kiegészítőket, többek között módosított hangszedőket és praktikus tűerő-mérőket. Szinte kinyitotta a készülékek és a zene irányt rajongók fülét, több olyan termékeivel, mint az Accession, a Graham Slee Elevator EXP „step up transformer”, a Solo ULDE, a Proprius erősítők, a Cusat50 kábelek, a Lautus digitális kábel, a Spatia kábelek, valamint a Majestic DAC. Nevéhez fűződik a HiFi News lapkiadó tesztlemeze, ami a legjobb lemezjátszó-beállító lemez a piacon. 1996-óta több, mint 10 000 példányt adtak el belőle és a 2002-ben megjelent második kiadásból, amit a „The Producers Cut” névre kereszteltek. Len Gregory már nagyon régóta készített finom míves hangszedőket, mint a Music Maker 2 és 3, amelyek alapvető elemek egy audio-rendszerben. Nemrégiben mutatta be a meglehetősen lenyűgöző Conductor lineáris csapágyazású hangkarját. E termékek mindegyike megkülönböztetően szokatlan, de hangzásában szonikusan meggyőző.
Len Gregory munkásságára emlékezve kijelenthető, hátrahagyott életműve a művészethez való eljutás művészete.
2020 év végén meghalt Bruce Swedien hanglemez mastering mérnök, akinek Grammy-díjas stúdió munkáit Quincy Jones mellett Michael Jackson klasszikus szólóalbumain, az „Off the Wall”, a „Thriller” és a „Bad” című lemezeken hallani. Bruce Swedien több mint 65 éve a zeneipar legendája, gyermekkori megszállottsággal irányította a hangszalagra rögzítésének művészetét és tudományát, hogy varázslatot teremtsen. Az 1980-as években és azon túl is egy volt a popzene hangzását meghatározói közül.
„Kétségtelenül a pop-üzlet legjobb mérnöke volt” – nyilatkozta Quincy Jones, majd hozzátette, „több, mint 70 évig nem is gondolkodtam azon, mi vár a felvételen, hacsak nem tudtam, hogy Bruce áll a keverőpult mellett.”
Bill Putnam hanglemez-guru munkát adott a Universal Recording Studios-nál. Hamarosan Swedien felügyelte a Universal Recording Studios „B”-stúdióját. Miután Putnam, Frank Sinatra parancsára Los Angelesbe költözött, hogy megnyissa a United Western Recorders stúdiót, Swedien Chicagóban vette át az irányítást….”A különböző mikrofon technikákat Count Basie, Woody Herman, Duke Ellington és Stan Kenton együttesével töltött munkával kísérletezve tanultam meg. A zenekarok tagjait lenyűgözte a felvételi technika és beletörődtek abba, hogy különböző hangokkal és különböző mikrofonokkal próbálkozzak.”… – magyarázta Swedien a Universal-on töltött időt. A Count Basie zenekarával folytatott egész estés foglalkozások csak a klubok bezárása után kezdődtek. Zenészek érkeztek a stúdióba, mindegyikükkel volt néhány barát, a hangstúdió részlegesen partivá alakult. De aztán, Basie felállt, hogy beintse a zenekart, és ekkor elindult a szalag. Amikor ez megtörtént, mindenki megállt, mindannyian leültek, és egy pisszenés sem hallatszott. Varázslatos volt.
Swedien meghatározó jazz- és soul lemezeket készített olyan előadókkal, mint a Ramsey Lewis Trio, a Chi-Lites, Herbie Hancock, valamint Art Blakey és a Jazz Messengers. Amint virágzásnak indult karrierje, olyan művészekkel dolgozott együtt, mint Barbra Streisand, Chaka Khan, Donna Summer, Jennifer Lopez, Paul McCartney, Mick Jagger és Roberta Flack. Producerként Swedien felügyelte a Doobie Brothers énekesének, Michael McDonaldnak számos szólóalbumát, David Hasselhoff színész zenei életművének nagy részét, de, leginkább Quincy Jones és Michael Jackson számára végzett úttörő mérnöki munkájáról ismert.
Amikor Swedien és Quincy Jones megismerkedett egymással, mindketten húsz évesek voltak, felfedezték egymásban a rokonlelket és az együtt gondolkodás képességét. Néhány alkalom után nyilvánvaló volt, hogy …„Quincy és én gyönyörű zenét tudtunk készíteni, mert nagyon szerettük egymást. Egyformán gondolkodunk, és ízlésünk is egyforma.”… – nyilatkozta egyszer. Ketten a legnagyobb jazz-művészekkel, mint Duke Ellington, Count Basie, Dinah Washington és Sarah Vaughan, George Benson és Lesley Gore, készítettek korszakos felvételeket. A kettős külön utakon járt a hetvenes évek elején, mert Quincy Jones Párizsba költözött, de 1975-ben újra kapcsolatba léptek, hogy együtt dolgozzanak.
Swedien-t megdöbbentette Michael Jackson tehetsége, valamint a kísérletezés iránti vágya.
…„Mindig azt vallottam, hogy az nem véletlen, ha bárhová megyek a világban, minden klubban, mint az óramű éjjel 12-kor meghallani a „Billie Jean” -t, a „Beat It” -t, a „Wanna Be Starting Something” -t és a „Thrillert”…
M. Jackson „Rock with You” című számának felvételére Swedien felépített egy nagy teherbírású dob-platformot, amelyet a talaj felett egy láb magasan rögzítettek és ellensúlyoztak. Lakkozatlan, festetlen fából készült, ez segített JR Robinson dobosnak létrehozni a döbbenetes hangzást. A „Thriller” dalaihoz Swedien azt javasolta, hogy Jacson vegyen fel pár centiméteres távolságot a mikrofontól, majd lépjen hátra két lépést, hogy felvegye mindhárom pozíciót. Swedien ezután rétegezve létrehozott egy „Jackson kórust”. Az együttes hatás becsapja a füleket a mélységélesség észlelésében. Az ilyen és ehhez hasonló leleményesség kibővítette a stúdió lehetőségeit.
2021 január 16-án koronavírus-fertőzés következtében egy kaliforniai börtönben elhunyt Harvey Phillip Spector amerikai zenei producer, dalszerző, a „wall of sound” hangrögzítési technika kitalálója. Phil Spector két per miatt vált hírhedtté. Először gyilkosság vádjával, majd gondatlanságból elkövetett emberölésért fogták perbe és 2009-ben 19 évre ítélték. A vád szerint Lana Clarkson színésznőt lelőtték Spector kaliforniai otthonában 2003-ban. Négy évnyi nyomozás után szándékos emberölés vádjával került bíróság elé, de az esküdtszék felmentette. Két évvel később már gondatlanságból elkövetett emberölés volt a vád.
Spectort gyakran nevezik az első univerzális zenei rendezőnek, mert nemcsak producerként, hanem kreatív igazgatóként is tevékenykedett, megírta és kiválasztotta a dalokat, felügyelte a hangszerelést, vezényelte az énekeseket és session-zenészeket, és irányította a hangfelvételi munka minden fázisát. Karrierje csúcsán, 1960 és ’65 között több, mint huszonöt Top 40-es sláger producere, szerzője vagy társszerzője volt, továbbá a női vokál együttesek hangzásának úttörője. A híres női vokál együttesek közé tartozott az 1960-as években a The Ronettes és a The Crystals, később pedig ugyanilyen sikeresen dolgozott együtt olyan előadókkal, mint Ike és Tina Turner, John Lennon, vagy a Ramones. Ő volt a Beatles 1970-e Let It Be című albumának, illetve George Harrison és barátai Grammy-díjas – The Concert for Bangladesh című 1971-es koncert-lemezének producere.
Phil Spector egyengette az art-rock útját és inspirálta az esztétikum központú műfajok kiemelkedését. A későbbi korok több műfajának előadói is komoly hatásként emlegetik Spector munkásságát. A zeneipar fejlődéséhez való hozzájárulásának elismeréseként Spectort 1989-ben beiktatták a Rock And Roll Dicsőség Csarnokába. 1997-ben iktatták be a Dalszerzők Dicsőség Csarnokába. Az 1965-ös You’ve Lost That Lovin’ Feelin’ című The Righteous Brothers-dalt – melynek producere és társszerzője volt Spector – az amerikai előadói jogvédő iroda a 20. században az amerikai rádiókban legtöbbet játszott dalnak ismerte el. 2004-ben a Rolling Stone magazin 63. helyen rangsorolta a „minden idők 100 legnagyobb előadója” listáján. A Rolling Stone magazin „minden idők 500 legjobb albuma” listáján három nagylemez szerepel, melynek Spector volt a producere.
Bárhogyan is történt Phil Spectort is megilleti az elhunytak tisztessége, nyugodjon békében!
Roy Rodriguez brit hangmérnök kevésbé volt ismert a hangszóró ipar technikai berkein kívül. Roy egy londoni legény volt, aki a 70-es évek elején kezdett gyártani a Goodmans cég részére. Roy hangszóró alkatrészeket, membránokat, központosító pilléket szállított számos angliai hangszórógyártó vállalkozásnak, köztük a Goodmans, a Bowers & Wilkins, a Mordaunt-Short, a Meridian cégeknek.
Devonba költözött és megalapította a Speaker Component Engineering céget, később az Acoustic Component Engineering vállalatot. Fénykorában sok alkalmazott dolgozott nála, de később lecsökkentette a létszámot „egyszemélyes show”-ként Launceston-ban.
Később kifejlesztett egy egyedülálló berillium-membránt, amit a Focal csúcskategóriás hangsugárzóba tervezett. Élete végéig sokat dolgozott és szállított a Lowther és a Vivid Audio részére. Roy Rodriguez halálával a technikai fejlődés irányvonalának egy szelete veszett el.
