A norvég média közlése alapján értesültünk a szomorú hírről. Fájdalommal vettük tudomásul a hírt, hogy a híres hangmérnök 75 éves korában, 2019 november 5-én távozott az élők sorából. Sokak kedvenc hangmérnökének pályafutása számtalan jazz felvételhez kötődik.
Kongshaug Trondheimben született, a gitáros John Kongshaug fiaként. Gyermek- és serdülőkorában harmonikázni, majd tizenéves korában kezdett gitározni, Barney Kessel, Wes Montgomery és Kenny Burrell ihlette. 1963-ban megszerzett bizonyítvánnyal az egyetemi tanulmányokhoz való felvételizésre alkalmassá vált. 1967-ben a Trondheim Technical School diákja lett, amit kitüntetéssel végzett el. Dolgozott az Arne Bendiksen Stúdióban (1967–1974) és a Talent Stúdióban (1974–79) Oslóban. 1984-ben alapította saját stúdióját, a Rainbow Studios néven és idővel a hangmérnöki terület nagymesterévé vált. Több mint 4000 lemezt készített, különösen ismert volt az 1970-es évek óta az ECM Records számára készített kb. 700 felvételről.
Kongshaug nagyrészt önmagától próbált ki mindent, autodidakta módon tanult. …”Hét vagy nyolc éves koromban kezdtem el harmonikát játszani, apám profi gitáros volt. Egyszer azt kérdezte tőlem, hogy szeretnék-e valamilyen hangszeren játszani – én azt válaszoltam: zongora. Sajnos nem engedhettük meg magunknak a zongorát, ezért inkább egy harmonikát szereztem, de amikor tizennégy vagy tizenöt éves voltam, gitározni kezdtem. Minden hétvégén partikon játszottam, és amikor befejeztem a középiskolát, gitárosként dolgoztam egy tengerjáró hajón. Körbeutaztam a világot. A bázis New York volt, tehát ott voltam egy évben tízszer, és nagyon sok nagyszerű dolgot hallottam az 1963/64-es években. Élő egyenesben hallottam a John Coltrane-t és a Miles Davis együttesét Herbie Hancock-al … fantasztikus volt, igazán nagyszerű.” – emlékezett vissza a kezdeti időkre egy interjúban.
…” Mindig érdekelt a felvétel technikája, volt egy magnóm két mikrofonnal, így kezdtem. Aztán egy év után visszatértem Trondheimbe, és elkezdtem elektronikát tanulni, amit két évig tettem egy iskolában. Azt terveztem, hogy a műsorszolgáltatásban, az NRK-ban (norvég közszolgálati műsorszolgáltató) fogok dolgozni – nekik volt egyedül hangmérnöki oktatása. Az elektronikai tanulmányok befejezése után megkaptam a munkát az Arne Bendiksen Stúdióban, ahol néhány klasszikus korai ECM albumot vettünk fel, mint Jan Garbarek szaxofonos 1970-es debütáló albuma az Afric Pepperbird. Akkor mindannyian kezdők voltunk, de a felvételek meghallgatása egyre növekvő tudatosságot, valami különleges részvételt jelentett.”
Jan Erik Kongshaug leginkább az ECM német lemezkiadónál végzett munkájáról híres. 1984-től a saját stúdiójában, a Rainbow Studios-ban Manfred Eicher producerrel együtt új esztétikát teremtett és segített a norvég jazz nemzetközi hírnevének megszerzésében. Jan Erik Kongshaugban mindig olyan partner volt, akinek ötleteire, a szenvedély és a megszállottság mellett egész nap és éjjel is szükség volt.
A norvég zenészek számára kitalálták az úgynevezett ECM esztétikát, amit „skandináv hangnak” is neveztek. Manfred Eicher és Jan Erik Kongshaug rájött, hogy milyen hangzást akarnak. Minden hangszernek, minden hangnak tisztának kell lennie, az előadásnak hozni kell az előadó személyiségi jegyeit, mivel a zene nem a bebop és a hagyományos jazz muzsikát másolta. Az „ECM hang” egyik mítosza, hogy Kongshaug valamilyen reverb-beállítási csomagot használ. A speciális reverb sok ECM felvétel jellemzője – a címke azon törekvése, hogy egyedi hangképeket hozzon létre felvételei számára -, az összes, hagyományos elképzeléstől különbözik. Minden felvételben van valamiféle reverb, de nem digitális plug-in, inkább a „valódi”, mint például a Lexicon 960, a TC és mások. Ezekkel elkészíthető a kívánt terem-lecsengés. A hangzás Kongshaug szinonimájává vált.
A több mint 1500 ECM lemez közül kb. 250-et rögzítettek Norvégiában. A társaság nagy norvég neveket mutatott be, mint például Jan Garbarek, Terje Rypdal és Tord Gustavsen, és olyan nagy nemzetközi sztárokat, mint Keith Jarrett, Chick Corea és Pat Metheny. Ők Oslóba jöttek, hogy lemezüket Jan Erik Kongshaug rögzítse. De, Kongshaug segített a Talent Studio elindításában, ahol a 70-es évek legnépszerűbb felvételeit rögzítették. Mintegy 3000 (nem ECM) album hangzása mögött állt.
Amikor Ketil Bjørnstad Rainbow Sessions című kiadása megjelent a Rainbow-ban végzett munkát Bjørnstad az album borító szövegében álomszerű állapotnak nevezte. A Kongshaughoz intézett internetes levelek között szerepelnek a svéd zongorista, Daniel Karlsson szavai: …”Örökké hálás vagyok a zenéért, amelyben része volt, és az összes inspirációért, amelyet az évek során adott nekem.”… A BBC Radio 3 műsor-vezetője Fiona Talkington a Twitteren írta: …”Jan Erik Kongshaug hihetetlen zenei örökséget hagyott az ECM hangzásában, mindenkit mélyen érintett munkája. Örökké köszönöm.”
Kongshaug több elismerést kapott, a német Spellemannprisen speciális díjjal és a norvég Gammelang-díjjal, kitüntették a norvég király érdem érmével. Márciusban kedvenc zenészei és még sokan mások is összejöttek egy fesztiválra a Cosmopolite-be, ahol a hangmérnököt három napig ünnepelték. Jan Erik Kongshaug július 4-én 75 éves volt.
