Nem titok, hogy a fejek tágítását célzó írásaink alapötlete szinte minden esetben az olvasókkal folytatott beszélgetésünkre, levélváltásunkra vezethetők vissza. Számunkra ezek a beszélgetések kiváló alkalmat jelentenek arra, hogy azokban a témákban segítsük a válaszokat megadni, amelyek valóban érdeklik Őket. Reméljük, hogy az így szerzett tudás hangminőségre váltható, vagy ha ez nem sikerül, legalább megtudni, miért van hiányérzet az otthoni audio-rendszer hallgatásakor.
Ebben az írásban a hangszórók érzékenysége valamint hatékonysága és az erősítő teljesítménye közötti összefüggésekre világítunk rá. Mivel mindenki csak a saját kárán tanul, úgy csináljuk, hogy „kilenc ujjunk” megmaradjon a végén.
A probléma forrása valahol mélyen a dinamikában, vagy annak vágyálmában gyökerezik. Egyszerűen kíváncsiak vagyunk mindenre, a hangszer leghalkabb rezdülésétől a leghangosabb részletéig. A közeli mikrofonozásnak köszönhetően egy halk részlet lehet, akár a kotta lapozásának zaja is. Ez különleges élményt nyújt egy kamaraegyüttes esetében, de gondoljunk bele beláthatatlan következményeibe egy bal lábbal ébredt üstdobossal kapcsolatban!
Szóval adva van egy széles dinamika tartomány, amit élethű módon ábrázolni kellene. A decibelekkel túlzsúfolt fejekben készen áll a válasz, kell egy érzékeny hangfal és az majd szépen mindent megold, ám ez a legritkább esetben áll rendelkezésre, illetve nem úgy ahogyan azt elképzeljük. A példákhoz szándékosan egy érzéketlen hangsugárzó értéket választottunk, hogy drámai legyen a hatás. A 81 dB egy átlagos hallgatási hangerősség, ezért legyen a hangfalunk gyári érzékenység értéke ennyi 1 Watt teljesítményen, „süketszobában” mérőmikrofonnal egy méterről mérve.
A három decibeles hangerő növeléshez – ami szubjektíven egy fokozat hangerő növekményt jelent – már két Watt teljesítmény kell. Újabb 3 decibel hangnyomás emelkedéshez újabb teljesítmény duplázás szükséges. Az üstdob példára visszautalva „kacagva” lesz szükség 102 decibelre. Tudjuk mit jelent ez? 128 Watt teljesítmény igényt! Bele se merjünk gondolni abba, hogy Pjotr Iljics Csajkovszkij orosz zeneszerző nagy-zenekari művének az 1812 nyitánynak meghallgatásakor, az eldördülő ágyúlövések esetében mennyire lenne szükség!
És most(!) bemelegítés a tévhitek ellen: a három dB növekedés csak a teljesítmény igényt duplázza meg, nem pedig a hangerő érzetet! Ahhoz ennél sokkal többre van szükség. Tévhit tehát az, hogy a dupla teljesítményű erősítő kétszer olyan hangosan tud szólni! Teremtőnk a tervezéskor a legbutább fejbe is komoly matematikát épített be, ugyanis a hallásunk logaritmikus alapokon nyugszik. Van ennek előnye és hátránya is. Elsőként képzeljük el az X négyzet függvényt. Ha nem menne, emlékeztetőnek itt áll, ahogyan azt elsőként nyolcadikos korunkban lerajzoltuk füzetünkbe.
Az X tengelyen a hangerő érzetünk, az Y tengelyen pedig az ehhez szükséges teljesítmény van ábrázolva – bár ezt akkoriban nem a hangerővel magyarázták. A görbe legalsó része az 1-es értékig szinte lineáris, de utána „elszabadul a pokol”. Ahogy nő a hangerősség iránti igényünk, úgy igényel négyzetesen nagyobb teljesítményt annak előállítása. Ne csodáljuk hogy sokan a nagy értékű, széles-sávú, nagy érzékenységű hangszóróval épített hangsugárzójukat egy 8 Watt-os, elektroncsöves, „A”-osztályú erősítővel tudják élvezni, mert ez is lehet elég, sőt, ezért igazi irigylésre méltó a helyzet. Ám, jól meg kell válogatni a muzsikákat amelyek szépen szólnak ezeken a rendszereken, de ha már fizetett érte bárki is, az igazi ínyenceknek nevezhető. Persze ahogy nő a hangerő, úgy sikkadnak el a mélyek, de ezek hiányát vendégségben nem illik észrevenni.
Érzékenység és hatékonyság, vajon egy dologról van szó? Igen is, meg nem is. Az érzékenység azt jelenti, hogy 1 Watt teljesítményből mekkora hangnyomást képes létrehozni a hangsugárzó. A hatékonyság pedig azt jelenti, hogy a csatolt teljesítményből mennyi alakul át ténylegesen hanggá. Nagyon árnyalt a különbség, összefüggésben is vannak egymással. De, ekkor jön képbe a frekvencia értéke, amely változásakor a kondenzátorok és a tekercsek paraméterei megváltoznak a keresztváltóban és akkor még nem beszéltünk a hangszóróról, amely rettenetes dolgokra képes miközben értünk dolgozik.
Az érzékenység már elég jól bent van a köztudatban, és boldog-boldogtalan szajkózza, a hatékonyság ennél összetettebb. Nem kívánunk hosszan riogatni vele, de a hangsugárzó keresztváltójában lévő rengeteg passzív alkatrész miatt bizony az értéke leggyakrabban 1% alatt van!! Itt a magyarázata a kis teljesítményű erősítők ványadt hangjának. Gyorsan tisztázzunk valamit. Az 1 Watt nem kevés ám, normál zenehallgatás hangerősséget lehet vele elérni! Ami pedig ettől többre vágyik, az a hangsugárzó! A kottalapozás halk részletéből az üstdob robajának megjelenítésére ugrásnak bemutatásához szeretné „falni” a teljesítményt – ha lenne.
Az erősítőnk dolga teljesítménnyel etetni, sőt jóllakatni a hangsugárzót. Mivel a hangsugárzók őszintén éhezik a teljesítményt, nem elégszenek meg a bedumált adatokkal, amelyekkel az erősítő-gyártók kápráztatják a vásárlókat. Mi még csak elhinnénk az általuk megadott, élethelyzettől teljesen elrugaszkodott mérési adatokat, ám a hangsugárzókat becsapni nem lehet. Mi tehát a megoldás? Hozzá sorvasztani az ízlésünket a rendszerünkből áradó hangzáshoz, vagy legközelebb meghallgatni az erősítőt és a hangsugárzót együtt, még megvásárlás előtt? A döntés az Ön kezében van!
Gondolatok a bejáratásról
Elérkezettnek látjuk az időt a téma felhasználóbarát megközelítési módjának ismertetésére. A „felvilágosult” zenerajongók tökéletesen tisztában vannak a készülékek és hangsugárzók bejáratásának szükségességével, és lelkesen esküdöznek különféle, néha a földtől teljesen elrugaszkodott módszerre. Lelkük rajta, de érzésünk szerint nem látják a fától az erdőt. Lépjen ki a fa mögül velünk és csodálja meg az erdő szépségét, ahová a hifi-kereskedő bevezette! Higgye el, a felhasználónak van a legkevesebb félnivalója! Hogy miért? A válasz következik.
Az nem is kétséges, hogy minden audio-komponens esetében szükség van a bejáratásra. Az időtartam attól függ, hogy éppen mihez fogunk. A leghosszabb bejáratási idő a kábeleknek szükséges, időhosszban ezt követi az elektronika és a hangsugárzó. Mindegyiknek órák százaira van szüksége, hogy megmutassa teljesítő képességei legjavát. Egy elektronika esetében a bejáratás kb. 100 óra, egy hangsugárzó páros esetében 150 óránál is több szükséges.
Egyáltalán mit nevezünk bejáratásnak? Azt az időtartamot, ami után normál használat módban már nem változik tovább az eszköz hangja. És itt a lényeg! Hogyan vegyék rá a gyártók a gazdát arra, hogy értékelje a megvásárolt cuccának hangját idő előtt? Ravasz ötletek sokasága van használatban. Egyik, hogy széles spektrumú rózsa- vagy fehér-zajjal járassunk, amit nem nagyon ajánlunk, mert a muzsikában nem nagyon van ilyen. (mi a hangszer hangokat preferáljuk bejáratás esetén is). A dolog lényege az, hogy a felszerelés gazdája távol legyen tartva a meghallgatástól! Valóban, egy járatás elé senkinek nem jut eszébe leülni. Aztán ahogy telnek a napok, a „zene-éhség” kényszerítő ereje már akkora lesz, hogy mindegy hogy szól, csak hallgathassuk végre! A nélkülözéssel töltött időtartam alatt viszont a rendszer hangja sokat javul, tényleg jelentősen jobbat fog mutatni a gyári állapotnál és képes lesz elvarázsolni hallgatóját. Ha meg még mindig nem éri el az elvárt hangzást, rá lehet sütni, hogy további járatásra van szükség.
Hogyan úszhatjuk meg ezt a tortúrát? Egyszerűen úgy, hogy az első legalább egy hónapban elnézőek vagyunk az új komponenssel szemben, és elfogadjuk azt, hogy a hangja folyamatosan változni fog. Ha ezzel együtt tudunk élni, semmiféle „varázslatra” vagy bejárató hanganyagra nincs szükség. Ez idő alatt a hangrendszert analizálás nélkül kell hallgatni! Még izgalmat is találhatunk a dologban, hiszen megfigyelhető, miként változik a hang napról-napra.
Nagy hangerőt erőltetni tilos! Eszébe ne jusson hangsugárzót fordított polaritással bekötni! Ha a tanácsokat megfogadjuk, a megvásárlás pillanatától hódolhatunk szenvedélyünknek és egyre jobban élvezhetjük a muzsikát. Ha nem fogadjuk meg, akkor „süthetjük” az említett érzékenységet és hatékonyságot.
