Hangszeresek, hangászok, hangosítók, hangmérnökök, hangszer kereskedők. Egy dolog közös bennük: a hang szeretete. Ez évben is megtartották szokásos kiállításukat, ami két területen – hangos és nem hangos – szekciókra osztva elkápráztatta a látogatók sorát.
Örömteli tanulság, hogy manapság, hang témában ekkora rendezvényt meg lehet szervezni, ekkora látogatottságot lehet produkálni. Mint a Hangfoglalás nevű elődei, a Budapest Music Expo 2018 kiváló alkalom volt az amatőr és hivatásos muzsikusok összejövetelére, a hangszer kereskedőkkel, különböző márkák hazai képviselőivel, és nem utolsó sorban nekik a látogatók, érdeklődők hadával élményszerűen találkozni. Szándékosan említem meg a dolog egy másik vetületét is, hiszen egy ilyen rendezvény, ahol a szakma összes területét lefedő szakembergárda mutatja be új termékeit és velük együtt tudását, jó talajt ad a hifi és audio-rajongóknak is megismerkedni a „kábel másik végén” tevékenykedőkkel. Már amennyire ez a terület érdekli Őket?! A rendezők is azt szeretnék, hogy egyre jobban érdekelje a hallgatót az, hogy mit hallgat.
És miért is ne! Mindent fiatal korban kell kezdeni. Itt a ragyogó szemű gyerekek kézbe vehetik az akusztikus és elektromos gitárt, a zongorát, a dobverőt, sőt még a szintetizátort is. Aki szeretne zenét tanulni, annak lehet ez az első látogatás a hangszerek birodalmába és a jelenlévő zeneiskolákba való beiratkozásra. Éppen ezért volt a kiállításnak halk és hangos, zenészképző, okosító, koncertező és élménydobolós helyszíne.
Az elektronikában kicsit jártasabbak megnézhetik a keverőpultokat és a temérdek kisegítő elektronikát. Koncert hangosítás, lemezfelvétel, élő előadás, amelyek eszköz-parkjából és szakterületéről mind-mind kaptunk ízelítőt. Szó szerint megszámlálhatatlan mennyiségű hangszer, hang- fény- színpad és stúdiótechnikai eszköz került kiállításra és ezek nagy része kipróbálható volt. Találtunk több olyan céget is amelynek nemcsak a hangtechnika kereskedelme, de a hangrendszerek bérbeadása és üzemeltetése illetve hangrendszerek méretezése és telepítése is fő működési terület.
A fellépő művészek, kezdők és haladók, mind azon voltak, hogy tudásuk legjavát adva mutassák magukat. Lehet ez úgymond „pofavizit”, mert aki nincs itt az nem is „létezik”, de lehet egy olyan rangos rendezvény, amit csak felkarolni, támogatni és hirdetni lehet, mert büszkék vagyunk rá. A rendezvény hangvételére jellemző az alapvető követelménynek tekintett minőség és a megbízhatóság.
Második tanulság. A zenei műfajok örökléte. Itt jól megfért egymás mellett a jazz, a country, a klasszikus és az örök életű rock. A legjobb példát Neumann Balázs vezette elő, a Yamaha elektronikus-zongorák szinte egész napos bemutatóján, ahol az előadó kézjátékának kivetítésével és a hangszerek programozhatóságának segítségével mutatták be, mint tud a hangszer.
Világsztár vendég Dirk Verbeuren, a Megadeth együttes belga dobosa fáradhatatlan bemutatót tartott tudományából és a kiállított Tama dupla szerkó kvalitásaiból.
Mivel Közép-Kelet Európa legjelentősebb hang-, fény-, színpad-, stúdiótechnikai és zenei eseményéről beszélünk, a Budapest Music Expo 18 ezer négyzetméteren 82 kiállító több ezer termékét lehetett megcsodálni, és nem véletlen, szabadon kipróbálni. Az érdeklődőket rengeteg rögtönzött koncert, bemutató, szakmai kurzus várta. A hangszer-importőröknek köszönhetően minden világmárka jelen van országunkban, ezt bizonyították a Marshall, Zelmer, Gibson, Fender, Yamaha, Rhodes, Bugera, Yamaha, PreSonus, Vanguard, Void, Cort, Beyerdynamic, Bose, Martin, Studer, Shure, Audio-Technica, Ludwig, Pearl, Gretsch, Boss, Tama, Peavey, Tascam, Warm, Zildjian, Meinl kiállított termékei.
„Magyarországon ilyen tárlat még nem volt, a gyűjtemény tisztelgés nagyszerű élő zenészeink előtt. A kiállításnak a következő években folytatása lesz, és más hangszeres kollégákat is felkértünk arra, hozzák el az expo-ra, amin játszanak” – mondta Andrásik Remo a Budapest Music Expo szervezője a megnyitón. Egy hirtelen ötlettől vezérelve 63 gitárt állítottak ki, első körben mindenki nem is fért bele a kiállításba! A híres Magyar Gitárosok Falán, többek között, látható volt Szigeti Ferenc (Karthago) Framus 12 húros akusztikus hangszere, László Attila Gibson L5-öse, Alapi István (Edda) Framus Diablo Progressive X-e, Lukács Peta, valamint friss életműdíjasunk, Tátrai Tibor neki gyártott legendás piros Stratocaster és Szabó Sándor 12 húros akusztikus gitárja. Minden gitárhoz egy tabló tartozott, leírás arról, kié, honnan származik, mikor használta.
„Aki hangszerrel, hangszeres zenével él, az lényegesen boldogabb életet élhet, mint aki nem teszi ezt”.
Bizonyos szervezetek, mint a ProArt Szövetség kutatásaiból kiderül, Magyarország, könnyűzenei kultúrából ma sajnos „zenei-analfabéta” országnak számít. A népesség több mint fele a médiában hallott zenét objektív módon nem tudja megítélni, tehát nem tudja eldönteni, hogy amit hall, az jó vagy nem jó, csak szubjektív módon képes értékelni, hogy tetszik vagy nem tetszik. Ebben már több mint két évtizede folyamatosan ludas a „szennymédia”.
Azt mondják a pop/rock szakmában az 1980-as évek közepéig lezajlott minden útkeresés, forradalom, újítás. Szerintünk helytálló a megállapítás, főleg olyan helyen, ahol a „tuc-tuc” zene, a mulatós és az elektronikus basszus lüktetés jelenti a zenét. Nincs pop/rock zeneismeret, miközben az emberek szabadidejükben leginkább zenét szeretnek hallgatni. A közoktatásból ez abszolút hiányzik, kizárólag a komolyzene van jelen és egy ideje a népzenei képzés, de egyáltalán a könnyűzenei oktatás ma Magyarországon csak egy nagyon szűk réteg számára elérhető. A Kőbányai Zenei Stúdióban, illetve Debrecenben, Székesfehérváron és Cegléden vannak zeneoktató intézmények, de ott is feltétel az érettségi. Nincs mit csodálkozni azon, hogy művészi értelemben, mélységeiben a zene egyre kevesebb embert érdekel.
„Van egy nem reprezentatív felmérés arról, hogy gimnazista diákok a kedvenc zenekarról nem tudnak egy összetett mondatot megfogalmazni. Akik zenét tanulnak, azok, akik hangszeren játszanak és ismerik a zene univerzális nyelvét, más lelki színvonalon élik az életüket. Az egyénre és a társadalomra is kimutathatóan káros a mostani helyzet. Ezt a problémát nyíltan meg kell fogalmazni. Merthogy van érdeklődés a fiatalok részéről, de ez az ügy innentől más szerepvállalást igényel, mint amit magánemberek saját erejükből képesek megvalósítani. Független mindettől jó volt látni, hogy a látogatók túlnyomó része játszik valamilyen hangszeren, képesek értékelni a jó muzsikát, megbecsülik a saját zenei kultúrájukat, és hajlandók is a minőségi zenéért fizetni. Nagyon boldogok vagyunk, hogy ennyi partnert találtunk, hiszen ez azt mutatja, hogy van igény.” – nyilatkozta Andrásik Remo főszervező.
