A svéd, Peter Holmstedt által irányított Hemifran hajdan azzal a céllal jött létre, hogy a tradicionális amerikai folk-zenét népszerűsítse a kontinensünkön. Mára a tengerentúli gitárzene meghatározó képviselőjévé vált. A Hemifran több száz fős muzsikus gárdájában az amerikai előadók mellett azok az európai művészek is helyet kaptak, akik amerikai zenét játszanak Európában. Érdemes ellátogatni a Hemifran honlapjára, mert ott olyan előadókkal is találkozhatunk, akikről itthon még csak nagyon kevesen hallottak. Miközben színvonalas produkciókat mutatnak be estéről estére a tengerentúli közönségnek. Az alábbiakban bemutatunk néhány lemezt a Hemifran friss terméséből.
Tiffany Huggins Grant a Georgia állambeli – amerikai léptékkel kisvárosnak számító – Smyrna-ban született. A zenével már korán kapcsolatba került és ennek köszönhetően már 17 évesen a színpadon szerepelt. A gitáros-énekesnőnek nagy álma vált valóra a most megjelent, Jonquil Child címet viselő albumával. Hiszen az előadói kvalitásokon túl itt a komponistát is megismerheti benne a közönség. A 12 számos albumon 10 saját dalt találhatunk a 2 feldolgozás mellett. Az énekesnő munkáját ezen a lemezen Paul Griffith (dobok), Thomas Grant (basszusgitár), John Heinrich (gitár) és Jen Gunderman (billentyűsök) segítette. Egyébként muzsikusként meg kell említenünk a lemez producerét, Mark Robinsont, aki az egyéb tevékenysége mellett gitározik is az albumon. A repertoárba kicsit melankolikus, mégis magasan lebegő, könnyen a fülben ragadó dalok kerültek, amelyek jól felismerhetően magukon viselik az amerikai folk jellegzetességeit. Az énekesnő hangja kellemes tónusú és „fülsimogató”. Természetesen a lemez sikerében annak is nagy szerepe van, hogy az énekesnő remek muzsikusokat verbuvált maga köré. Habár tipikusan amerikai műfajról van szó, azért nem kizárt, hogy itthon is felfedezi magának az album néhány felvételét valamelyik kereskedelmi adó zenei szerkesztője. A lemezről mindenképpen érdemes meghallgatni: „Out my window”, „Tears fall the same”,” When it Rains”
www.tiffanyhugginsgrantmusic.com
Jonathan Kasper a New York állambeli Buffalo-ban született énekes, igen gazdag pályafutást tudhat már maga mögött napjainkig. Eddigi karrierje arról tanúskodik, hogy Kasper igyekezett minden zenei stílusban kipróbálni magát. Az elmúlt évtizedek során éppen úgy énekelt Led Zeppelin feldolgozásokat, mint ahogyan brazil pop számokat. A Zig Zag névre hallgató formáció tagjaként Beatles, Rolling Stones, Who és David Bowie feldolgozásokat adott elő. De, ezzel még korán sem teljes a sor, hiszen a jazz zongorista, Beegie Adair oldalán a jazz világába is tett egy kis kirándulást. Sőt ez utóbbiból még egy lemez is született Fragile Heart címmel. A változatosság kedvéért az énekes, a legújabb albumát a dallamos rocknak szentelte. Az In the know című album repertoárjában 13 dalt találunk. Amit hallunk az melankolikus, alternatív felhangokkal gazdagon teletűzdelt gitárzene, rengeteg érdekes dallammal, nagy adag költőiséggel és csipetnyi humorral. Az albumon Jerry Kimbrough gitározik, Doug Kahan basszusgitározik és Dann Sherill dobol. A zenekar állandó tagjai mellett – néhány szám erejéig – Steve King (billentyűsök), Joe „Guido” Welsh (gitár, ütősök és billentyűsök) valamint Dave Matthews (billentyűsök) is kiveszi a részét a munkából. A lemezről mindenképpen érdemes meghallgatni: „Feminist Girl”, „Back on Track”, „Little Picture”, „No Freedom Train”.
www.jonathankasper.com
A My Quiet Companion névre hallgató gitár trió 2012-ben alakult Göteborgban. A formáció tagjai – Sofia Ekberg (ének és gitár), Patrick Rydman (ének gitár és ütősök), Henrik Cederblom (ének és gitár) – önállóan is sikeresnek számítanak a svéd zenei piacon. Az általuk komponált zenék éppen úgy jelen vannak a svéd színházakban, mint a sugárzott médiában. Trióként is gyorsan népszerűvé váltak azok körében, akik a természetes énekhangot és a valódi hangszereket részesítik előnyben a számítógépekkel kreáltak helyett. Az évek során védjegyükké vált zenei világuk egy sajátos keveréknyelvként jellemezhető. A dalaik alapját az amerikai folk-zene képezi, amit skandináv dallamokkal „elegyítenek” és egy kis alternatívval fűszereznek. A zenekar nevét viselő albumukon 10 számot találunk. A CD-t a bakelitek mintájára két részre osztották, így van „A” és „B” oldal – legalábbis papíron… Mind a két részre azonos mennyiségű szám került. A repertoárba szereplő számok mindegyike – szerzőként vagy társszerzőként – a zenekar tagjaihoz (is) kötődik. Az album szinte valamennyi felvételére jellemzőek a kicsit melankolikus hangvételben elmondott gondolatok, életérzések, pillanatok, amelyeket lágy gitárzenével „támogatnak”. Az „A” oldalról a lemez címadó dala és a „Today I Woke Up”, a másik oldalról pedig a „Circle Of Stones” és az „All The Small Details” számíthat nagyobb érdeklődésre. Egyébként az utóbbi dal szerepelt az énekesnő 2013-as bemutatkozó EP-jén is.
www.myquietcompanion.com
Jeremy Pinnell amerikai muzsikus, zenei pályafutása – mondhatni – a megszokott forgatókönyv szerint alakult. Hiszen gyerekkorában templomi kórus tagja volt, majd szintén gyerekként került a kezébe az első gitár is. A gitározás alapjaiba az édesapja vezette be, majd önképzővé vált és 18 éves korától már egyben a munkája is lett a hobbija. A country műfaj mellett kötelezte el magát és ilyen dalokat írt és adott elő. Az előadó most megjelent friss albumát hallgatva betekintést nyerhetünk a modern country zene világába. Az OH/KY címet viselő korongon 10 számot találhatunk. Ilyen zenék leginkább amerikai kisvárosokban játszódó filmekben bukkannak fel. Szinte valamennyi ilyen filmben van legalább egy olyan gyorsétterem/kocsma/bár ahol ilyen dallamok lépnek elő filmzenévé néhány percre vagy pillanatra. Korán sem lehetetlen, hogy a közeljövőben valamelyik amerikai filmben Pinnell dalai is felbukkannak. De, addig is itt a friss korong, amelyet leginkább modern country albumként lehetne definiálni. Az OH/KY című album a filmekben látottak ellenére nem egy tipikus „egy szál gitáros” produkció. Ugyanis Pinnell munkáját az 55s névre hallgató formáció segítette. A zenekarban Cameron Cochran (pedal steel), Brad Myers (gitár és mandolin), Harold Kennedy (gitár), Charles Christopher Alley (dobok), Ben Frnaks (basszusgitár) és Tim Carr (ének) tevékenykedett. A lemezről mindenképpen érdemes meghallgatni: „Big Bright World”, „The Way Country Sound”, „Loose Women”,” Angel Of Mine”
www.jeremypinnell.com
Grary Davis Hawaaii-ról származó amerikai muzsikus, jó eséllyel pályáztatna a legtöbb névvel rendelkező művész képzeletbeli címre. Ugyanis egy sor néven ismerheti őt a közönség: Reverend Freakchild, Billy, Bhoomisparsha, Fordham, Sal Paradise, Swaraj, Floyd Graves. Az előadó számos zenekarban megfordult (pl. a Bananafish, a The Neptune Ensemble, a The Soul Miners, a The Lucky Devils és a The Cosmic All-Stars) és legalább ugyanannyi zenei stílusban is kipróbálta magát. A zenei „mindenevőségét” jól mutatja, hogy az eddigi pályafutása során a blues-tól a rock-ig és a gospel-ig sokféle dolog volt hallható a tolmácsolásában. A zene mellett figyelemre méltó a művész „másik élete” is, hiszen filozófia-vallás szakon diplomázott a boston-i egyetemen. Később pedig külön kurzusra járt a tibeti buddhizmus tanulmányozására. A munkái az önmaga számára megfogalmazott jelmondat („Music is my religion. Through song I seek transcendence!”) szellemében születnek. A muzsikus közelmúltban megjelent albuma a Hillbilly Zen-Punk Blues címet kapta. A lemez címe azt sugallja, hogy nem érdemes kísérletezni a stílus besorolással. Aztán a felvételeket hallgatva bebizonyosodik, hogy a repertoárban található 10 számmal „minden” zenei stílust érint az előadó. Például a lemez nyitó kompozíciója az „All I Got Is Now” a blues jegyében fogant, a folytatásban, a „Soul Transforming Realization” pedig már igazi spirituális zene. A Reverend Freakchild néven jegyzett album azoknak szól akik szeretik a változatos produkciókat és a rezonátor gitár különleges hangját.
www.treatedandreleasedrecords.com
