– amikor a mesterséges intelligencia dacol a természetes hülyeséggel –
Az világos, hogy megkedveltük a mesterséges intelligenciát. Hasznát vesszük az információk begyűjtéséhez, egy terminológia megértéséhez és az interneten található, mára korlátlan információáradat leszűkítéséhez. A probléma ott kezdődik, hogy egyesek a keresési eredményeket egy végső, független módon ellenőrzött véleménynek, tényszerű igazságnak tekintik. A mesterséges intelligencia technikai adatokra, szakmai véleményekre, fórumbeszélgetésekre és nagyszámú publikált anyagból „elővarázsolt” mintákra támaszkodik. Szerencsére többnyire forrásmegjelöléssel teszi, bár ennek ellenére gyakori jelenség, hogy valamiért mégis hibát hibára halmoz és rosszul gyűjti össze az adatokat.
A források némelyike kivételesen értékes – másokkal bánjunk óvatosan, ellenőrizzük!!!
Azt látjuk, hogy egyre több érdeklődő, kommentáló és vásárló érkezik mesterséges intelligencia által generált ajánlásokkal, tuti tippekkel és néha többször is irányt váltanak, mielőtt egyáltalán vásárolnának. Megpróbálunk segíteni megérteni, hogy miért okoz csalódást egy papíron jónak tűnő dolog a gyakorlatban.
Íme egy példa. Megadjuk a mesterséges intelligenciának a kiválasztott elektronikák gyártmányát, a modellt, az évjáratot és a vonatkozó adatokat, és megkérjük, hogy esetleg segítsen megtalálni a készülékek közé a legmegfelelőbb kábelt. A válaszok sokrétűek és gyorsak a lehetőségek azonosításában és a keresési idő megtakarításában, de az, hogy „melyik kábel illik hozzá(m)?” az egészen más kérdés, mint az, hogy „melyik szól a legjobban?”. Az egyik nagyrészt a kompatibilitást, és az interneten fellelhető, mások által gondolt opciókat jelenti, a másik, a rendszerintegrációt és a személyes megítélést foglalja magában. A mesterséges intelligencia mindkettőhöz hozzájárulhat – de az utóbbi alaposabb vizsgálatot igényel.
Egy ajánlás lehet teljesen logikus és mégis téves! Mindenképpen ellenőrizni kell az eredményt!
Vegyünk egy ismerős erősítő-hangsugárzó illesztési problémát. Adott egy hangsugárzó, amelynek érzékenysége 89 dB, névleges impedanciája pedig 4 Ohm. Megkérdezzük, hogy az erősítő meg tudja-e hajtani az adott hangsugárzót. A közzétett adatok és egy 4 Ohm működésre méretezett erősítő alapján a válasz egyszerűnek tűnhet.
De, mi van akkor, ha a hangsugárzó impedanciája bizonyos frekvenciákon erősen 4 Ohm alá, esetleg akár 2 ohm környékére esik? Mi van akkor, ha a hektikus impedanciamenet még jobban megterheli az erősítőt? És mi van akkor, ha az erősítő teljesítmény-tartaléka, a felhasználó által preferált hallgatási szinten, nem elegendő az adott kombinációhoz? Ezek a részletek nem szerepelnek a specifikációban. Ráadásul az érzékenység és a névleges impedancia különböző mértékegységek: a 89 dB-es érték nem jelenti azt, hogy egy hangszóró könnyen meghajtható. Nem minden névleges 4 Ohm átlagimpedanciájú hangszóró impedanciája esik le 2 Ohm-ra, és a minimális impedancia önmagában nem határozza meg az elérhető hangminőséget.
Ebben az esetben jellemezhetjük úgy az adott audio-rendszert, hogy hiányzik belőle a súly, a testesség, az energia vagy a dinamika. Bizonyos körülmények között egy nagy terhelésnek kitett erősítő már nem képes a dinamika megjelenítésére (kompresszió) vagy torzíthat, de ezek a szubjektív tünetek a teremakusztikából, az elhelyezésből, a felvételekből vagy a beállításból is adódhatnak. Pontosan ezért fontos a megfelelő diagnózis. Ha az erősítő a probléma, egy másik hangsugárzópár vásárlása költséges módja lehet a valódi probléma elkerülésének.
Amennyiben jobban utánagondolunk, felmerül a kérdés, kitől is fogad el információt a mesterséges intelligencia?
Képzeljünk el egy „megmondóembert”, aki magabiztosan írja: …„Az „X” erősítő hihetetlenül jól szól az „Y” hangsugárzóval.”… Talán évek óta birtokolja a kombinációt, gondosan összehasonlította az alternatívákat, és pontosan tudja, mit hall. Vagy, talán egyik terméket sem hallotta még soha, csak valamit szajkóz? Bizonyítékok nélkül nem tudunk állást foglalni. Egy MI-asszisztens sem tudja megbízhatóan megállapítani minden közreműködő képzettségét, motivációját vagy első kézből szerzett tapasztalatait.
Amikor egy vélemény több helyen is megjelenik, az konszenzusnak tűnhet. Viszont tíz web-oldal, amelyek ugyanazt az eredeti állítást ismétlik, nem egyenlők tíz független meghallgatási teszttel vagy több mint 20 éves szakmai tapasztalattal.
Az online információk mennyisége nem ugyanaz, mint a minősége(!)
Van egy másik kérdés is: vajon az MI-rendszernek könnyebb olyan gyártót javasolni, amely több értékeléssel, interjúval, videóval és kereshető termékinformációval rendelkezik, mint egy kisebb, specializált márkát? Az online láthatóság minden bizonnyal befolyásolja, hogy milyen információk állnak rendelkezésre az értékeléshez. Ez nem jelenti (??) azt, hogy a vállalatok egyszerűen megvásárolják a kedvező mesterséges intelligencia által kínált válaszokat, és azt sem, hogy a mesterséges intelligencia mindig a leginkább reklámozott terméket ajánlja, bár erős befolyást élvez a dolog. Az online információs tájkép azonban egyenetlen. Néhány kivételes berendezés nagyon kevés nyilvánosságot kap; más berendezések hatalmas mennyiségű figyelmet kapnak. Néha a legmegfelelőbb opció egyben a leghíresebb is. Néha nem. A népszerűség és a rendszeralkalmasság két különböző dolog. Állandó vesszőparipánk, hogy nem a készülékek tesztgyőzelme vagy a kiváló műszaki adatai a fontosak, hanem a készülékek közötti szinergia. Nagyon nem ugyanaz a kettő!
Gyakori, hogy a kérdező kap egy mesterséges intelligencia általi ajánlást, rákérdez egy másik lehetőségre, és egy ugyanolyan meggyőző magyarázatot kap, majd rákérdez egy harmadikra is. Minden válasz más-más feltételezések mellett elfogadható lehet, de a beszélgetés hamar egy folyamatosan változó végső ítéletnek tűnik. A végtelen számú alternatíva ördögi körében ragadunk. Több ajánlás nem feltétlenül jelent jobb döntést. Egy bizonyos ponton tesztelni kell a feltételezéseket és ellenőrizni kell a valós bizonyítékokat. A …„de, a mesterséges intelligencia azt mondta”… költségessé válhat? Ráadásul amikor téved, már pedig gyakran teszi, akkor elintézi egy „elnézést tévedtem” mondattal…de ez a mi zsebünkre megy és akár több százezer vagy millió forintos tévedés is lehet.
A legfontosabb kérdés, hogy mit akarunk a terméktől, és az megfelelő-e nekünk? Egy erősítő, amit szeretünk, vagy egy hangsugárzó, amit nagyra értékelünk, nem lesz automatikusan a megfelelő mindenkinek. A zeneszoba akusztikája, a meglévő audio-rendszer, a zenehallgatási módok, a költségvetés, sőt még az otthoni hálózati áram anomáliái is megváltoztathatják a választást. Ez azt jelenti, hogy a felhasználó ízlése, a rendszer elhelyezhetőségének részletei, a helyi környezet és az elektronikai zavarok is számítanak. A legjobb ajánlás nem az, hogy „igen, működik”, hanem az, hogy „igen, feltéve, hogy megvannak a megfelelő feltételek”.
A mesterséges intelligencia kiváló további kérdéseket tud feltenni, és egyre személyre szabottabb javaslatokat tesz, de a személyes ízlés és a tapasztalás hiánya miatt nem tökéletes „szakember”. Egy tapasztalt kereskedő a felhasználót végig vezeti a teljes audio-rendszeren, rákérdez a könnyen figyelmen kívül hagyott részletekre, és nemcsak azt magyarázza el, hogy valami kompatibilis-e, hanem azt is, hogy valamely termék miért megfelelő – vagy miért nem – az adott személy számára. Ha közben bemutatót tart, akkor hitelessé válik.
Felmerül a kérdés, hogy az audio-világgal kapcsolatos kérdésekben abba kellene hagyni a mesterséges intelligencia használatát? Egyáltalán nem! Utána kell nézni a lehetőségeknek, össze kell hasonlítani az adatokat és a funkciókat, bár ezeket is erős kontroll alatt kell megtenni, mert gyakori, hogy a kézenfekvő, a gyártó oldalán egyértelműen fellelhető műszaki adatokat sem jól listázza vissza az AI.
A szakkifejezések jelentését meg kell ismerni, meg kell érteni. Természetesen ez időbe telik. Ezután, mielőtt felesleges összegeket költenénk, szánjunk időt arra, hogy ellenőrizzük az ajánlást valakivel, aki a termékekkel dolgozik! Ne azt szajkózzuk számára, hogy az „AI azt mondta”… ez egy szakember számára akár sértő is lehet(!) Inkább próbáljunk meg nyitottak és érdeklődők lenni és elfogadni, ha a szakmájában jártas ember ésszerű érvek alapján, kérdések és az igények megismerése és az egyéni ízlésünk nyomán mást javasol. A lényeg nem az, hogy egy megkérdőjelezetlen véleményt egy másikkal helyettesítsünk: az a lényeg, hogy segítsünk megalapozott döntést hozni. Szívesen fogadjuk a véleményeket, a mesterséges intelligenciát és más szakértők tanácsait. Mi is megosztjuk a saját véleményünket. De egyik vélemény sem fontosabb annál, mint ami az audio-rendszerrel élő személy számára a megelégedettséget nyújtó végeredmény lesz.
Információk első kézből:
Streamaudio Kft
Internet: www.streamaudio.hu
Telefon: +36-30/530-6192, +36-30/211-5253
