2023 nyarán is felmerül bennünk, hogy kedvet csináljunk azoknak a haladó szellemű hallgatóknak akik audiofil csemegékre vágynak. A „hogyan” kezdetű régi kérdésre itt az új válasz: egyszerűen, ajánljuk a Budapest Music Center közelmúltban megjelent Cd-lemez kiadványait, amelyek digitális pitjeikben hordozzák a csodát, a muzsika varázsát. A BMC zenei katalógusában mindig találni gyöngyszemeket. Kortárs zsenik és klasszikusok, korhű, de akár egyedi felfogású művészek előadásai is jellemzik a választékot. A zeneszerzők és munkáik figyelemfelkeltők, az előadások mély átéléssel prezentáltak, a hangfelvételek műszaki színvonala etalon értékű.
Klasszikus zene, kortárs zene és klasszikusok kortárs felfogásban – még ha nem is szeretjük a komolyzene titulust, akkor is érezzük a bennük rejlő komoly munkát. A kiadó repertoárjában megfér egymás mellett Kodály és Ligeti, J.S. Bach, Kurtág és Vidovszky. Együtt hallható öt pianínó és egy koncertzongora, egy másik felvételen szóló cselló és megint egy másikon csembaló, a folytatásban tenor szaxofon és klarinét, kamara együttes és szoprán ének hang. Sőt az ütőhangszerek kedvelői is találnak érzelmeket tolmácsoló zenészeket nemcsak dinamikai csúcsokat.
Henning Bolte zenei újságíró örök érvényű gondolatai szerint:…”A zene nem rendelkezik meghatározott fogalmi jelentéssel. Ehelyett a hallgató lelkére és szellemére, hangulatára és képzeletére gyakorol hatást, mégpedig holisztikus módon. A zene különböző hatásai egyesekben lecsapódnak, másokat elkerülnek. A hallgatók vonzódhatnak bizonyos hangnemek, hangulatok, energiák, ritmusok, hangszerelések, dinamikák vagy e jellegzetességek meghatározott kombinációi iránt, és természetesen rokonszenvezhetnek az adott zenészek személyiségével is. Ezek a jellemvonások felébreszthetnek belső folyamatokat, érzéseket, lelkiállapotokat, a vágyat arra, hogy megmeritkezzünk a hangzásokban, és ettől függ, hogy a zene milyen mély hatást gyakorol érzékeinkre és lelkünkre. Szoktunk hivatkozni az ízlésre, amely fontos, bár meglehetősen merev képet nyújt a zene befogadásának fent leírt folyamatáról. Én inkább úgy fogalmaznék, hogy zenehallgatás közben minden hallgató felépít magában egy saját (belső) dramaturgiát, akár tudatosítja magában, akár nem. Ettől függ, hogy miként szűri meg a beépülő zenét, hogyan viszonyul hozzá, milyen módon kapcsolódik a belső ideje az éppen lezajló zenei időhöz, mit és miként szintetizál és integrál magába a zenei folyamatból (ha egyáltalán), és mennyire lesz éhes vagy szomjas a zene varázserejétől”…
A BMC „termés” elsőnek bemutatandó lemeze Vidovszky László | Ligeti Ensemble, Keller András, Piano Sextet, Rácz Zoltán – Le Piano et ses Doubles, Promenade, Blackout című kiadása. A címben is szereplő tartalom Vidovszky László életművében fontos mérföldkövek összeállítása. A hét részes Le piano et ses doubles című sextett Kocsis Zoltán 60. születésnapjára készült, a három darab közül a legösszetettebb. Eredetileg szólózongorára írt, első megjelenésekor a címe is egyes számban volt (Le piano et son double, 1992). A jelenlegi verziót alapvetően a mikrotonalitás határozza meg. Az itt alkalmazott hangrendszer – a hetvenkét fokú skála – felbontása már elég finom ahhoz, hogy képes legyen megjeleníteni a ma általánosan elterjedt tizenkét fokú hangolás mellett más kultúrákban használatos skálákat, a legfontosabb disszonanciákat és konszonanciákat is. Az így létrejövők pontatlanságaik miatt ráadásul dinamikusabb hangzást eredményeznek, mint az elméletileg tiszta, de a belső mozgásokat teljesen nélkülöző, az örökkévalóságot sugárzó statikus harmónia.
A Promenade tételei a zenei szólamok mozgásának különféle lehetséges útjait járják be, több korábbi mű zenei anyagára épül, egy már eleve több változatban is megszólaltatható kompozíció központi tételének nagyobb együttesre való átdolgozása és néhány rövid tétel összedolgozása mellett. A műnek létezik szcenikus változata is, ahol az előadók helyváltoztatásai játék közben módosítják a hangzó tér akusztikai tulajdonságait. Az előadások során a különböző verziók között egyfajta rivalizálás alakult ki, az előadók is markánsan voksoltak egyik vagy másik változat mellett. Ezért született a döntés, hogy a mű központi tételének két lehetséges, egyformán érvényes változatát is közreadjuk a lemezen. Ebben a variációban egy korábban elrejtett mozgás ütős hangszerekkel „erősítve” szólal meg. A kiinduló anyag és az alkalmazott algoritmus mindegyik esetben ugyanaz, de a végeredmény érezhetően más. A Blackout úgynevezett szalag-zene, szabad improvizáció. A MAX/MSP programban írt vezérlés lehetővé tette, hogy a gesztusok a játékos számára előre nem látható módon alakítsák a hangzó anyagot.
A lemezen feltűnő művésztársai valamennyien elévülhetetlen érdemeket szereztek a hazai és külföldi kortárs játékban. A Piano Sextet olyan kiemelkedő fiatal és középgenerációs zongoristákat tömörít, mint Balog József, Borbély László, Kiss Péter, Mali Emese, Palojtay János és Radnóti Róza. A lemezen közreműködő másik kisegyüttes a Rácz Zoltán és Keller András által alapított és kettejük művészeti vezetése alatt álló Ligeti Ensemble, amely Ligeti György életművének ápolása mellett előadja a zenetörténet jelenének és elmúlt bő évszázadának napjainkra klasszikussá érett remekműveit, és magas színvonalon képviseli a magyar kortárs zenét a nemzetközi színtéren.
Zétényi Tamás – Kodály & Ligeti – Sonatas for Cello Solo, Sonata for Viola Solo a cselló és az audiofil „mély hang szekció” szerelmeseinek ajánlva, az előadó a 20. század legkiemelkedőbb vonós hangszerre készült szóló-darabjaiból válogatott első önálló lemeze. A szólószonáta műfaja vonós hangszereken az egyik legnagyobb zeneszerzői kihívás, mivel a hegedű, a brácsa és a cselló elsősorban dallamhangszerek, így harmóniát játszani rajtuk a kéz anatómiája miatt csak véges számú akkorddal lehet, vagy pedig olyan kompozíciós technikákkal, amelyek látens módon hoznak létre többszólamúságot. Zétényi Tamás, aki doktori fokozatát a Zeneakadémián Liszt Ferenc kései kamara zenéjéből írt disszertációval szerezte, ezt kiválóan tudja prezentálni. Kodály kétségkívül hatással volt Ligetire, aki azonban saját cselló szonátájában szikárabb szerkesztési elveket és bartóki mintákat is követett. Ligeti kései, összegző jellegű műve, az új tonalitást és kárpát-medencei népi dallamokat egybegyúró brácsaszonáta pedig Zétényi Tamás saját átiratában hangzik el.
A lemezen található, szólóhangszerre írt művek szubjektív monológok, ez indokolja a végig személyes, emocionális hangot. Hazatalálunk a Kárpát-medencébe, mint ahogyan a mindenféle tradícióval szakító avantgárd darabok után a diákévek zenei emlékeihez is visszatérhetünk. Látszólag tucatnyi heterogén elem, stílus, hatás keveredik a művekben, Ligeti mégis – Kodályhoz hasonlóan – fölényes zeneszerzői tudással olyan egyedi szintézist teremt, amely sehol sem hat mozaikosnak vagy felsorolásszerűnek, és amely mindvégig idiomatikus a hangszeren. Ligeti György, ha már a csak képzeletében létező otthonához is, de hazatalált.
Zétényi Tamás a győri Széchenyi István Egyetem adjunktusa, generációjának kiemelten foglalkoztatott muzsikusa, a Classicus Quartet és a Classicus Ensemble, valamint a Trio Passacaglia csellistája. Lemeze az audiofilek csemegéje lehet, ajánlatos megfigyelni a az előadótól való tisztes távolságot, a hangmérnök nem dugta fejünket a hangszerbe, engedi a stúdió terét hallani.
A mai fülnek különlegességként hat a csembaló hangzása. A többféle játéktechnika és az ezzel járó hangzás változások jellemző példáiból hallhatunk 78 perc ízelítőt Dobozy Borbála – Johann Sebastian Bach: 12 and 6 Preludium, Inventions and Sinfonias című lemezén. A koncentrált tételek ereje és varázsa abban is rejlik, hogy Bach képes volt az intenzív érzéseket konstruktív zenei gondolkodással ötvözni. Bach életének egyik legtermékenyebb és legboldogabb időszaka 1717 – 1720 közé esik, akkor keletkeznek a szólóhegedűre írt szonáták és partiták, a szóló gordonkára írt szvitek, az Angol és Francia szvitek, a Brandenburgi versenyek, a Wohltemperiertes Klavier I. kötete és a Két- és háromszólamú Invenciók. Ide tartozik néhány egyedi mű, ilyen a Kromatikus fantázia és fúga (BWV 903), valamint a Clavier-Büchlein.
…”Azzal tisztában kell lennünk, hogy a zene szellemi tartalmának és transzcendentális jelentésének elmélyítése csak akkor lehetséges, ha az érzéseket és azok intenzitását konstruktív zenei gondolatokkal ötvözzük. Mert a művészet valójában és ténylegesen – és különösen is igaz ez J. S. Bach életművére – csakis magának az isteni aktivitásnak az imitációján keresztül érthető meg. Teremteni invenció nélkül lehetetlen. De mit értünk invención? Invención az ideák életben tartását, a dolgok intuícióját értjük, ahogyan azok a tapasztalat szintjénél magasabban megjelennek és az érzékelhető formák fizikai és metafizikai poláris egyensúlya helyreáll. Amikor a nem hallható hallhatóvá válik, amikor a mester a mennybe látogat, és ott készít feljegyzéseket az érvényes zenei formákról, amelyeket itt lenn a földön követni fog”.. – Kamp Salamon Liszt Ferenc-díjas karnagy, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem és a Pécsi Tudományegyetem doktora
És innentől nem kell semmit sem megmagyarázni, mert Dobozy Borbála a precizitást és a költőiséget, a ragyogó technikát és az életteli karaktereket kiegyensúlyozza. Játéka mentes a szélsőségektől és modorosságoktól, miközben egyedi irányt jelöl ki. A nemzetközileg is elismert csembalóművész Bach-trilógiájának megelőző része, a Wohltemperiertes Klavier két kötete, a BMC Records történetének legsikeresebb kiadványai közé tartoznak.
– folytatjuk –
