Időnként mindenkit elural a stressz vagy a motiválatlanság, főleg, ha a csodás nyári napok a munkahelyen telnek. Ilyenkor a legjobb, amit tehetünk, hogy meghallgatjuk a kedvenc előadóink lemezeit. A zenének köszönhetően ugyanis nem csak jól szórakozunk, de akár javíthatjuk a teljesítményünket, enyhíthetjük a szorongást és csökkenthetjük a stresszt is.
A zene hatalmas dolog. Eltekintve szórakoztató értékétől, a zenehallgatás hihetetlen pozitív hatással van az agyunkra. Pontosabban, a zene megváltoztathatja érzésünket és gondolkodásunkat. Tehát hogyan befolyásolja ez a mentális egészségünk kezelését? Mivel nagyon sokféle muzsika létezik, a különböző zenék mindenkire egyedi hatással vannak. A szórakoztató-zene képes rávenni minket, hogy úgy táncoljunk, mintha senki sem látná, énekeljünk, amíg meg nem fájdul a torkunk és lábunkkal fékezhetetlenül doboghatunk. A rock-tól és a folk-tól az elektronikus- és pop-zenéig, és minden, ami a kettő között van, végtelenül sokféle zene hallgatható, és fontos megtalálni azokat a dalokat, amelyek megszólítanak.
A MARCS Institute for Brain, Behavior and Development kutatói a vizsgálódások során azt találták, hogy a zene növeli a memória kapacitását és az elraktározott információk megtartását, valamint maximalizálja a tanulási képességeket. A „Music in the Brain” kezdeményezés – melynek MARCS Institute ad otthont – célja, hogy a zene és a tudomány izgalmas fejleményeit megosszák zenészekkel, diákokkal, tanárokkal, oktatókkal és zene-barátokkal. Állításuk szerint a zene agyunkban bizonyos érzelmeket, emlékeket és gondolatokat vált ki, ami gyakran pozitív hatással van a mentális egészségre mint bármi más. Összegyűjtötték, milyen területeken és hogyan segíthet a zene, ha egy kicsit szeretnénk feldobni a hangulatunkat. Íme a zenehallgatás öt lehetséges jótékony hatása!
1. Kognitív teljesítmény A tartós mentális jólét szorosan összefügg az optimista és pozitív érzésekkel. Szóval, ha rossz napod van, nincs is jobb, mint egy felemelő és örömteli dalt hangosan játszani. Az élénk zenei hangok és a dalszövegek megváltoztatják vagy javítják hangulatot, és erőt adnak az előttünk álló napra. Lassan indul a reggel? Át kell vészelni a hét hosszú napját? Nincs motiváció futni? A pörgős zene megmozgatja az agyat és a testet, ami motivál arra ami előttünk áll. A kutatók azt állítják, hogy a klasszikus és az ambient zenének vannak a legjobb hangulatjavító előnyei, míg a metál és a kemény elektronikus zene ellentétes hatást fejthet ki. Ha éppen nem tudunk a munkára koncentrálni, nyugodtan vegyünk elő egy fejhallgatót. Egy finn tanulmány eredményei azt mutatják, hogy a vidám zene növeli a feldolgozási sebességet, a memória teljesítményén pedig a tempósabb és lassabb dalok javítanak. Legközelebb, ha kell egy kis mentális lendület, az összetettebb számok helyett válasszunk inkább instrumentális muzsikákat – ezek kevésbé terelik el a figyelmünket. Segítheti a koncentrálást egy komolyabb hangzás-teljesítményű fejhallgató, ami a zajos környezetben is kizárja a külső hangokat.
2. Közérzet Egy hosszú nap végén mindenki élvezi a kikapcsolódást. A zenehallgatás egyszerű módja az ellazulás elősegítésének, mivel oldja az izmok feszültségét és levezeti a stresszt vagy a szorongást. Amikor az izmaink lazák, az elménk is laza. Az elalvás közbeni zenehallgatás szintén hatékony módja az ellazulásnak és a stressz csökkentésének, mivel lassíthatja a légzést és megnyugtathatja az elmét. Rosszkedv esetén is segíthetnek a dallamok – de nem mindegy, milyenek! A gyors ritmusú zene mozgásba hozza a testünket és az agyunkat, segítségével pedig jobban elvégezhetjük az előttünk álló feladatokat. Egy kutatás szerint a legerősebb hangulatjavító hatása érdekes módon a klasszikus és az ambient stílusú zenéknek van, míg a metál és elektronikus zene pont ellenkezőleg hat ránk. Mindez persze függ az egyéni zenei ízlésünktől is – metál és elektronikus zenei területen sok lágy dallam is található – mindenesetre érdemes tudatosan használnunk a zenét, ha jobban akarjuk érezni magunkat.
3. Stressz Akár a háttérből hallatszik, akár a teljes figyelmünkkel foglalkozunk vele, nem szabad lekicsinyelni a zene stresszoldó képességét. Bizonyos zenei műfajok veleszületett képessége csökkenti a stresszt. A lágy zene nyugtató stimulációt nyújt az elmének. Ebben az esetben kerülni kell a hangos rockzenét. Ha le akarjuk csökkenteni a stresszt, keresni kell olyan muzsikákat, amelyek sok ambient és csendes dallamos részt tartalmaznak. A modern, rohanó életmódunkból fakadó krónikus stressz hosszú távon az egészségünkre is hatással lehet. Épp ezért, ha valamilyen stresszhelyzetben úgy érezzük, nem tudunk megnyugodni, kapcsoljunk be egy kis nyugtató zenét, például lassú jazzt. A kutatás eredményei szerint a zenehallgatás hatással van az emberi test által adott stresszválaszra, különösen az autonóm idegrendszerre – így azok, akik zenét hallgatnak, gyorsabban megnyugodnak.
4. Depresszió és szorongás Annak megértése, hogy a zene hogyan befolyásolja érzelmeinket, sokat segít a szorongó és depressziós gondolatok enyhítésében. A zeneterápia a szorongás és a depresszió kezelésének népszerű formája lett. Ez egy gyakorlat a terápiás zenehallgatáshoz és komponáláshoz a fizikai és mentális rehabilitáció elősegítése érdekében. Dr. David Lewis-Hodgson (Mindlab International) közelmúltbeli tanulmánya kimutatta, hogy a hangszeres, klasszikus vagy ambient zene akár 65%-kal is csökkentheti a szorongást. A zeneterápia bevált módja a depresszió és szorongás csökkentésének. Ha magunk is szeretnénk megtapasztalni a pozitív hatásait, próbáljuk ki az úgynevezett mély vagy aktív zenehallgatás módszerét! Helyezkedjünk el kényelmesen, koncentráljunk csak a dallamokra és készítsünk jegyzeteket az érzéseinkről, emlékeinkről, testünk reakcióiról! Figyeljük meg, ahogyan figyelmünket megragadják a zene apró részletei – ez az elmélyülés ugyanis segíthet abban, hogy a saját lelki állapotainkra is érzékenyebben reflektáljunk!
5. Memória és tanulás A zene egyik nagy előnye, hogy mindennapi tevékenységei során is használható. Megpróbálni összpontosítani és egy tevékenységre koncentrálni – legyen az tanulás, munka vagy takarítás – egyesek számára nehéz lehet. Bizonyos típusú zenékről ismert, hogy fokozzák az összpontosítást, ezért fontos tudni, hogy melyik zene alkalmas a fókusz javítására. Javasoljuk instrumentális, klasszikus vagy ambient zene meghallgatását. Ha kifejezetten agytornára vágyunk, hallgassunk friss slágereket! A már ismert és kedvelt zenék hallgatása növeli a dopaminszintünket, az új számok megtornáztatják az agyat és új idegpályákat építenek, így maximalizálják a tanulási képességeket. A dalok hatására az agyunk különféle, az adott hangokhoz kapcsolódó érzelmeket, emlékeket és gondolatokat aktivál, amelyek hosszú távon pozitívan hatnak mentális egészségünkre, így pedig gyorsabb tanulást és fókuszálást eredményeznek.
A közölt tanulmányok az első lépések a zenei élvezet és a megerősítő tanulás összekapcsolása felé, hogy feltárják a kognitív idegtudományban közös gyökereiket. A zenehallgatás jutalmazó aspektusainak tanulmányozásakor azt találták, hogy az élvezetes zene az elvárt módon, a dopamin agonista hatásával összhangban, képes befolyásolni a feladatvégzést. Az egyének közötti különbségeket vizsgálva a zenei élvezetnek a megerősített tanulásra gyakorolt komplex hatásait tárták fel, amelyek az alanyok zenei hátterétől és hallgatói viselkedésétől függenek. Az eredmények azt mutatják, hogy a zenehallgatás hatással van a pszicho-biológiai stressz rendszerre. A zenehallgatás túlnyomórészt az autonóm idegrendszerre hat (a gyorsabb felépülés szempontjából), és kisebb mértékben az endokrin és pszichológiai stressz-reakciókra. Ezen eredmények segíthetnek jobban megérteni a zene emberi szervezetre gyakorolt jótékony hatását.
Benjamin P. Gold, Michael J. Frank, Brigitte Bogaert és Elvira Brattico tanulmányai alapján.
Magatartástudományi Intézet, Helsinki Egyetem, Finnország
Interdiszciplináris Zenei Kutatási Kiválósági Központ Zenei Tanszék, Finnország
Kognitív, Nyelvészeti és Pszichológiai Tudományok Tanszéke, Brown University, USA
Brain and Mind Laboratory, Orvosbiológiai Mérnöki és Számítástechnikai Tanszék, Aalto Egyetem, Finnország
