Azok, akik nem felületesen ismerik az audio-történelmet emlékeznek a nagyra értékelt TEAC A-7300 szalagos magnetofonra, a Pioneer CT-95 és T-1100S kazettás-deck csodákra valamint a Pioneer DV-AX10 modellre, amely a világ első univerzális lejátszója volt CD, SACD, DVD és DVD-A lejátszási képességgel. Mindegyik mögött egy név áll: Shirokazu Yazaki.
Yazaki-san több mint 50 éve sikeres tervezőmérnök. Ez idő alatt a legkiválóbb japán elektronikai cégek számos komponens készülékének tervezésében vett részt. Yazaki-san előszeretettel emlékszik vissza néhány tervezési csúcspontjára, mint a Pioneer tervezői csoportjának vezetője és menedzsere vagy mint a DVD mérnöki részlegének vezérigazgatója.
1967-ben került be az egyetem gépészmérnöki szakára. Japán ekkor már kilábalni látszott a második világháborúból, gyógyultak sebeik. Zenekedvelőként a jazz világa felé fordult. Sokszor hallgatott zenét jazz kávézókban Tokióban. Ott nagylemezek szólaltak meg, szinte vég nélkül, a vendégek pedig órákon át hallgatták a jazzt, olykor csak egy csésze kávé mellett a félhomályban. Minden kávézó fejlesztette hangrendszerét, hogy versenyezzen más kávézók audio-berendezéseivel. Ezzel a mozzanattal megérkezett az érdeklődés első fellendülése a jazz iránt Japánban. Az egyetemi évek végére már hallotta a JBL, az Altec, a Marantz és a McIntosh zseniális audio-termékeit. 1971-ben felvették a TEAC céghez, a magnetofon fejlesztő osztályra gyártási mérnöknek.
A fiatal férfit, aki friss gépészmérnöki diplomával lépett ki az egyetemről, a tokiói audio-vásáron lenyűgözte a nagy érzékenységű Altec tölcséres hangszórók által sugárzott intenzív zenei élmény. Abban az időben történtek azok az események, amelyek a ’70-es éveket a hangtörténet egyik meghatározó korszakaként jelölik, amelyek inspirációt küldtek a jövőbe, hogy indítsanak egy audio-forradalmat, amely megváltoztatta azt a módot, ahogyan ma sokan gondolkodunk a hangzásról. 1972-ben Yazaki-san elkezdte építeni saját SET erősítőjét Western Electric 310A, Western Electric 274B és GEC DA30 elektroncsövekkel. A Pioneernél végzett pályafutása vége felé Shirokazu Yazaki urat a Pioneer kutatási és fejlesztési központ élére helyezték, ahol 2006-ban került először kapcsolatba egy „D”- osztályú erősítő prototípusával.
A „D”-osztályú technológia iránti érdeklődését felkeltette, hogy a régi Pioneer cégbeli kollégája, Jun Honda az International Rectifier cégnél dolgozik, ahol energiagazdálkodási megoldásokkal foglalkoznak. Honda nem szimplán mérnök, kifejezetten zseni az audio-áramkörök tervezése terén. A történelem következő lapját 2010 február 6.-án írták, amikor Shirokazu Yazaki, Tsutomu Banno és Jun Honda megalapították a SPEC Corporation vállalatot, hogy „D”-osztályú erősítőket készítsenek. Jó vagy még jobb erősítőket, mint a DA30 elektroncsöves, amit több mint 40 évig a tökéletesig „faragtak”. Yazaki-San évtizedek óta használ triódákat single-ended kapcsolásban, és tölcséres hangszórókat. Yazaki-San rámutatott arra, hogy a hangszóróban a lengőtekercs energiát fejleszt, amely visszatér az erősítő kimeneti szakaszába, hogy torzítással befolyásolja a visszacsatolási áramkört. A „D”- osztályú erősítőben ez az energia nem visszacsatolási áramkörben, hanem a tápegységben eliminálódik. Ez az egyik oka annak, hogy a „D”-osztályú erősítők hangzása olyan tiszta.
Shirokazu Yazaki és Tsutomu Banno, a SPEC Corporation főmérnökei.
A „D”-osztályú erősítők valódi potenciálja abban rejlik, hogy hogyan szabályozzák a hangszórókból kikerülő elkerülhetetlen, visszafelé irányuló elektromos erőt. A hagyományos félvezetős erősítőkben az áram erőszakosan lép be a visszacsatoló hurokba, ami megzavarja a dinamikus zenei jelek precíz fázisátvitelét. Ahhoz, hogy hallhassuk az előadó zenébe átvitt gondolatait és lelkét, ultra alacsony zajszintű, nagy operatív képességű erősítőket kell alkalmaznunk, amelyek egy nagyon egyszerű áramkörön belül, passzív részek, például a kondenzátorok és az ellenállások közötti cserével, mutatják a különbségeket.
Yazaki-San élettörténete és a tervezéshez való hozzáállása varázslatos. Munkájában az a logika vezérli, amelyet feltehetően a főiskolán tanult, de sok európai kollégájával ellentétben annak nem rabszolgája. Bármivel foglalkozik inkább a logika alkalmazkodik a feltételekhez. Az anyag a zene, megköveteli a kereteken kívüli gondolkodást, ezért túl kell lépni az akadémiai tudás határain, ami gyakran unalmas, ha olyan nehezen mérhető dolgokkal kell megbirkózni, amelyeket végül az emberi füllel, a legérzékenyebb „hangszerrel” kell kidolgozni. A zenei tisztaság elérésére törekedve a tervezők kompromisszumok kidolgozására és döntésekre vannak ítélve. Így volt, van és lesz. Ezen semmilyen találmány vagy technológia nem tud változtatni. Mr. Yazaki jól tudja ezt.
