Egy régi téma felelevenítésével szeretnék a kedves olvasók kedvébe járni.
Jómagam utoljára 1980-ban a régi Hifi Magazin hasábjain olvastam kimerítőt az ekvalizátorok témájával kapcsolatban. Utána mázsaszám jelentek meg cikkek a kábelek és egyéb eszközök hangzásra gyakorolt jótékonyságáról, a hifi készülékek rendszerbe állításáról, egymásra hatásáról. Máskor óva intették a vásárlót a kábelekkel való hangolástól – ajánlva a semleges hangúakat – felkeltve az érdeklődést a hangdobozok és a teremakusztika által kínált számtalan variáció kihasználására. Ezzel újabb fejlesztések kipróbálására ösztönözve minket szépen elfeledtük az ekvalizátorokat.
Mik is voltak ezek valójában? Mondjuk magyarul: teremakusztikai kiegyenlítők.
Nemcsak voltak, jelenleg is léteznek, csak már a kommersz hangtechnika nem használja őket. Valóban a 80-as évek kedveztek az ilyen berendezések elterjedésének, amikor szinte mindegyik hifi-toronyban ott díszelgett kisebb és nagyobb tudású változatuk. Akkoriban az számított „menő” készüléknek, amin legalább harminc kezelőgomb és megannyi villogó LED kijelző hívta magára a figyelmet. A torony kb. négy-öt komponensből állt – szorozzuk csak be a kezelő szervek számát – megdöbbentő az eredmény. Hát még a hang! Gyártó és vásárló is azt hitte, kiválóan ért majd hozzá mindenki, sokan fogják használni az ilyen „hangszínszabályzós” készülék összeállításokat. Sajnos nem így történt, hamarabb rontották el velük a hangzást mintsem javítottak volna a hangzáshűségen. Ez a felismerés is segített a technikák és a kezelési komfort leegyszerűsítésében. Valójában nem lakószobai méretű hangtechnikához méretezték az ekvalizátorokat, és sokáig tartotta magát az a nézet, miszerint: arra nincs semmi szükség, hogy az egyszeri vásárlóval elvégeztessük a hangmérnöki szakot. Azóta más, a professzionális technikából átvett szempontok ismét a figyelembe állították az ekvalizátort.
Technikailag az osztott-sávú hangszínszabályzók szerkezete tranzisztorokból kialakított aktív szűrőrendszer síkpályás potenciométerekkel. A szabályozási helyeket gyárilag induktivitásokkal és kapacitásokkal állították be. Ezekben a készülékekben a fizika találkozik a muzsikával olyan szemléletesen, hogy segít a frekvenciasáv fogalmának megértésében. A hallható hangok tartományát felosztva matematika szerint, egy hang rezgésszámának dupláját véve annak oktávját kapjuk. A normál „A” hang 440 Hz-es frekvenciájának duplája 880 Hz egy oktávval feljebb van. Másfélszerese a kvint, 1.33 –szorosa a kvart, 1.25 –szerese a terc. Az ekvalizátor egy olyan eszköz, amelyik felbontja a 20 Hz-től 20 000 Hz-ig terjedő frekvencia sávot – mondjuk tíz részre – oktávonként tudunk „belenyúlni” a hangzásba. Minden egyes szabályzó a környezetében lévő sávokba is beleszól, természetesen nem vág vagy emel pengeélesen. Beállítás után egy rajzolatot kapunk a szabályzók állásából – tulajdonképpen innen kapta nevét a grafikus ekvalizátor.
A következő táblázat segít könnyebben megérteni a szabályozással előállított változásokat, hangzáskaraktereket.
| Tartomány | Kiemelés | Vágás |
| 20 Hz – 40 Hz | súlyos, nehéz | üres, széteső |
| 40 Hz – 80 Hz | döngő, dübörgő | tartalmatlan |
| 80 Hz – 160 Hz | hordóhang | alagútból jövő |
| 160 Hz – 320 Hz | tölcséres, forszírozott | távolodó |
| 320 Hz – 640 Hz | olcsó hangszóró hangja | még távolibb |
| 640 Hz – 1280 Hz | ének kiemelése, eltűnő kíséret | lágy, kevés elevenség |
| 1.28 kHz – 2.5 kHz | harsány, rekedtes | elmosódott |
| 2.5 kHz – 5 kHz | éles, bántó | süket |
| 5 kHz – 10 kHz | széteső | zöngés hangok nincsenek |
| 10 kHz – felett | sziszegő | szegényes, fakó |
Ennyi minta láttán felmerül a kérdés, változtathatunk-e egyáltalán a berendezés lánc hangzásán. Igen, hiszen ebből a táblázatból is láthatjuk, mennyi beavatkozási lehetőségünk van. Mielőtt az ortodox hifi-hívők kikészítenék a kősziklákat megkövezésemre, nem ajánlom a készülékek hangjának jobbá tételére ezeket a berendezéseket. Természetesen nem állíthatunk át mindent az egyes felvételek hallgatása után, mert nem a felvételekbe akarunk beavatkozni utólag. A szobánkat akarjuk a meghallgatáshoz optimalizálni, mert már jó készülékeink vannak, csak még nem vagyunk teljesen elégedettek!!!
A beállítást mérőjellel kell végezni, hangnyomás mérővel kontrollálni, a mérést többször megismételve. Alapállapotban, amikor nem avatkozunk be, nem befolyásoljuk az elektromos jel időbeni lefutását, a harmonikus torzítás és a zajszint alacsony. Amikor szabályozunk, elég széles sávban változtatjuk a fázisszöget, előtérbe kerülhetnek a felvételen lévő zajok és erősíthetjük rendszerünk esetleges torzításait. Tehát mindenképpen csínján kell bánni az ekvalizátor használatával. A kapott értékeket sem kell feltétel nélkül elfogadnunk, egészséges kompromisszumot köthetünk ízlésünk és a mért értékek között.
Ha végig nézzük a hangfelvétel készítéséhez szükséges keverőpult csatornáit, közvetlenül a mikrofonok érzékenyítésére szolgáló egység után megtaláljuk beépített változatát. Ha pedig egy olyan keverő-erősítő rendszert szemlélünk, amivel a koncerteket hangosítják, akár több különböző egységével is találkozhatunk. Van olyan változata ennek az eszköznek, amelynél a szabályozni kívánt frekvenciasávokat magunk állíthatjuk be, ez a parametrikus ekvalizátor. Itt a legrészletesebb szabályozási lehetőségünk van.
Ami miatt ma foglalkozunk az ekvalizátorokkal, az a házi-mozi már-már professzionalista kiépítése. A házi-mozi, ha normál lakószoba méreténél sokkal nagyobb helységben valósítják meg, teremhangosítási problémákat hordoz magával. A 3-4 főnél nagyobb befogadó képességű gondosan kialakított házi-mozi szobák akusztikai kialakítását is meg kell tervezni. Ha módunkban áll egy teljesen új helység kiépítése, akkor is ajánlott használatuk, de egy régi, eddig más célra használt, helység kismértékű átalakítása szükségképpen magával hordozza az ekvalizátorok alkalmazását. Helye a hangátviteli láncban a processzor-előerősítő fokozat után közvetlenül a végerősítők előtt van. Az egyes csatornák kihangolásánál játszik fontos szerepet a terem viszonyainak megfelelően. Mindenképpen mérésekre van szükség, amit illik szakemberre bízni. Ha a frontsugárzóknál nem is, a több háttérsugárzót használó rendszereknél a háttér jobb kihasználása – kiegyenlítése – érdekében érdemes üzembe állítani.
A házi-moziban képméretnek és hangzásnak összhangban kell lenni belsőépítészettel, akusztikával, csak így érhető el a teljes élmény. A többcsatornás hangátviteli metódusok elterjedése és a helység „hangolással való beállítása” előtérbe helyezi újra az ekvalizátorok használatát. Ezért kerül a legújabb fejlesztésű AV/receiver-ek sok modelljébe az automatikus kalibráló rendszer, mérőmikrofonnal és több oldalas beállítási menüvel.
Szabó Károly
