Gyermekkorában, ha a rádió komolyzenei műsoraiban felcsendült Kodály Háry Jánosa vagy Bartóktól a Concerto, elbűvölték ezek a fantasztikus kompozíciók. El kezdett fuvolázni, majd elvégezte a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola dzsessz-tanszakának előkészítőjét. Gimnáziumi évei alatt kezdett el zenekarban játszani. 1968-ban, a Dogs együttes énekes lett, majd ugyanebben az évben Badacsonyban elindult a Mini együttes története. Badacsonyban, a Tátika presszóban volt a Mini „bölcsője”.
Életműve a progresszív rock, a blues-rock és jazz-rock magyarországi bemutatása és elterjesztése volt. A hetvenes évek elején-közepén, az új áramlatok fémjelezte igényes zenére fogékony ezrek, a Tabánban tízezrek hallgatták dalait, fuvola futamait, egy-egy koncertjére, de a legendás Bem rockparti klubos bulikra is időben el kellett elindulni, ha valaki be akart jutni. Mindent felűlmúló érzés volt akkoriban járni a város klubjait, és visszahallani a Szabad Európáról meg a Radio Luxembourgról ismerős slágereket.
Eljutott a Bem Rockpart igazgatónőjéhez, Kuhajda Istvánnéhoz – vagyis Margó nénihez. Hosszú sorozat vette kezdetét, hiszen a Bem Rockparton ötven éven át voltak koncertjei. A Mini 1976-tól rendszeresen fellépett az Ifjúsági Parkban a P. Mobillal. Időközben folyamatosan cserélődtek a tagok, de mindenki boldog lehet, aki ismerhette. Margó néni találta ki, hogy ki kellene vinni az Bem Rockpart bandáit a klub falai közül. 1969-ben a Sakk-Matt és a Kék Csillag játszott a Gellérthegyi Szabadtéri Színpadon, aztán 1970-ben a Mini lépett fel a Kex együttessel, ugyanott. 1971-ben az Illés együttessel járták az országot, 1972-ben pedig már az LGT társaságában ünnepelték május elsejét a Tabánban. A következő évben a Locomotivon kívül ott volt a Syrius is. Az 1979-es volt a legnagyobb buli. Margó néni szerint – akinek rendelkezésére álltak rendőri jelentések is, mert a pártállami vezetés besúgókkal is figyeltette – nagyjából hetvenezer gyerek volt kint. Ez akkor elképesztő tömeg volt.
Az 1980-as évek elejétől megszűnik a Mini, és Török Ádám megalapítja a Mini RC-t (Robot Company) és a Tátrai-Török Tandemet. 1987-től 1990-ig szólókarrierbe kezdett és fellépett Amerikában, Svájcban, Olaszországban és Ausztriában. 1990-ben fellépett a philadelphiai Freedom fesztiválon a svájci Jammin együttessel, majd egy évre rá Závodi Jánossal megalapította a R.A.B.B. (Rhythm and Blues Branch) nevű zenekart.
1993-ban nosztalgia Mini koncertet szervezett a Budapest Sportcsarnokban, ahol az együttes valamennyi korábbi tagja is szerepelt. 1998. január 31-én jubileumi koncertet adott a Petőfi Csarnokban, ahol 30 éves zenei pályafutását és 50. születésnapját ünnepelte, majd még ugyan ebben az évben újra indult az addig szünetelő Mini együttes, ezúttal Török Ádám és a Mini néven. 1999-ben Pro Urbe Budapest-díjat kapott, majd 2003-ban egy Best Of Mini Jubileumi Koncertet adott az együttesével a Petőfi Csarnokban. 2004-től 2007-ig turnékon és fesztiválokon vettek részt, többek között Tel-Avivban és Erdélyben is, 2005-ben megjelent Éjszakai harcos című lemeze megjelenése alkalmából pedig szuperkoncertet adott ugyancsak a Petőfi Csarnokban. Felvidéki zenekarokkal is együttműködött, mint az Expired Passport vagy a História. Török Ádámmal egy szinpadon játszott Tátrai Tibor, Babos Gyula, Orszáczky Miklós, Pataki László, Deák Bill Gyula, Papp Gyula, Závodi János – szinte a teljes magyar élvonal!
Ádi kompromisszumok nélkül mindig azt a zenét játszotta, amiben hitt, nem ült fel az új hullámok egyikére sem. Szerzeményeit magas színvonalú zenei tudással interpretála. Fiatalokat karolt fel és segített a pályán, egyenrangú partnerként tekintett azokra, akikkel fellépett, mert ha valakitől, Áditól igen távol állt a sztárallűr, vagy a pénzsóvárság. Pályafutása alatt 50 különböző lemezalbum és DVD jelent meg tőle, több mint 9000 koncertet adott itthon és elsősorban Svájcban, Lengyelországban, de jelen volt az USA, Kanada, Ausztria és Olaszország színpadain is. Mindíg fuvolásként, soha nem fuvolaművészként említették. Munkásságát 1991-ben eMeRTon-díjjal, 1999-ben Pro Urbe Budapest-díjjal, 2009-ben Blues-patika életműdíjjal ismerték el. 2017-ben megkapta a Magyar Érdemrend lovagkeresztjét, 2019-ben Máté Péter-díjat, 2021-ben Fonogram Életműdíjat kapott. Nem kapott Kossuth-díjjat, …pedig!!! Török Ádámot beválasztották a világ 12 legjobb rockfuvolása közé, a Kereszteslovag című dala a világ 1000 legjobb dala közé került.
Papp Gyulával és Kézdy Lucával tökéletesre csiszolta régi álmát, átdolgozta és lemezre vette a Bartók életmű számára kedves és fontos gyöngyszemeit. …”Bartók Béla a kedvenc zeneszerzőm, szerintem a legnagyobb magyar géniusz. Magyarországot három dologról ismerik nyugaton: Bartók Béláról, Puskás Öcsiről és a gulyáslevesről”… – nyilatkozta a Mandinernek idén januárban.
…”Én egy félnótás hippi voltam, át tudtam vitorlázni a nehézségeken. Engem kielégített, hogy volt egy jó kis bandám, ha volt melóm, jól éreztem magam. Nem voltam irigy soha senkire, pedig sokkal később kezdő zenészek is milliárdosok lettek hozzám képest. Amit letettem az asztalra, az szerintem nagyon jó”… – emlékezett vissza a pályafutására pár hónapja. Kivételes tehetségű muzsikus volt, tervekkel teli szívvel, próbák, megbeszélések vártak volna rá, Török Ádám azonban ezeknek a felkéréseknek már nem tudott eleget tenni.
…”Azon kívül, hogy zseniális zenész, ő az az ember volt, akit mindenki szeretett. Ez a szerethetőség benne volt a dalaiban, az egész lényében, a jóképű külsejében. Ő adott kenyeret a Miniben vagy 30-40 zenésznek, billentyűsöknek, basszgitárosoknak! Óriási figura volt. Engem hallott játszani valahol, elkérte a címemet és egyszer csak megjelent az újpesti lakásunknál és becsöngetett. Én még szinte kölyök voltam majd elájultam, amikor megkérdezte: Te, Lojzika, nem akarsz jönni velem zenélni?… A halál minősíti az életet, úgy halt meg, ahogy élt, szépen” – Németh Alajos, a Bikini együttes alapítója, a régi jó barát.
…”Sok zenésztárs álma vált valóra azzal, hogy Ádám beválogatta zenekarába. Néhány próba után, mert többre nem volt idő, már ment is a bulik sorozata. Évente majdnem 150 koncert, amit csak egy zenész kívánhat magának. Tabán, Pecsa, Aréna, külföldi turné, Izrael, Svájc, Lengyelország stb. Őrült sztorik, bulik, no és persze a csajok. Nagyon sokat adtál nekem, rengeteget tanultam tőled. Csak azt sajnálom, hogy ezt nem tudtam elégszer megköszönni Neked. Úgyhogy KÖSZÖNÖM!!! Örök szeretettel és tisztelettel: Tacsi”… – Paróczai Attila
…”Hát elment, a honi progressziv rock egyik legnagyobb egyénisége, maga mögött hagyva a véres harcmezőket, keselyűk vészjósló vijjogását, a csataterek örökre fényes színpadát, a magasban szálló fehérlő felhők fuvolahangját. Isten veled, Ádi!”… – Móczán Péter EAST együttes.
…”Hé, ember, mondom, ember! Az utat járom én, mert ha nem tudnád, az út királya voltam s maradok én!”… – a Vissza a városba című dalából írt idézettel búcsúzott fia, Török Dániel.
Gazdagsága az őszintesége és ahogyan zenélt. Mély fájdalmunkat, a családtagokon kívül, csak azok érthetik meg és osztoznak az emlékekben, akik az elmúlt ötvenegy/néhány évet koncert-látogatással és lemez-hallgatással élték. Ez a dal rólunk szól, fiatalokról, a szabadságról. Tőled kaptuk, Ádám, Ádi, Gyugyó, Törökbácsi, és ki tudja, még hányféle néven hívnak és tisztelnek szerte a világban. Sajnos már nem mehetünk el a 75. jubileumi életmű koncertjére az Erkel színházba. A Jó Isten magához szólította, mert kell egy fuvolás az égi zenekarba. A nagy generáció, Radics Béla, Bartha Tamás, Orszánszky Jackie, Bencsik Samu, Váradi Vadölő László, Daczi Zsolt, Som Lajos, Laux József, Balázs Fecó, Babos Gyula, Somló Tamás, Brunner Győző, Mihály Tamás, Benkő László, Kóbor János, …”ott fenn, ott fenn”… majd a Nagy Koncerten a Menyországban találkozunk, de sosem vész el, amit itt hagytál. Ég Veled, Gyugyó!
