“Nem az a legjobb hangsugárzó, amely a legtöbbet adja, hanem az amely a legkevesebbet veszi el.” – John Bowers, Worthing, Anglia, 1966
Ha valami igazán ikonikus, az a Bowers & Wilkins márka Nautilus™ nevű hangsugárzója. Egy remekmű, amely még mindig futurisztikusnak hat. Semmi sem néz ki vagy szól úgy, mint a Nautilus, be kell vallani, nem egy hétköznapi tárgy, ami még mindig meghatározza a csúcskategóriás hangzást.
A cégalapító John Bowers mindig arról álmodott, hogy egyszer sikerül megépíteni a tökéletes hangsugárzót, olyat, amely pontosan olyan hangokat sugároz, mint amilyeneket a hangmérnökök felvettek. Technikai értelemben, a hangsugárzó gyártásban, a mérnöki munka és a találékonyság mindig egy dolgot céloz – a hangszórót akarjuk hallani nem a „körítést”, nem a hangdoboz „mellékhatásait”. A Nautilus, a természettől kölcsönzött valamit, amit lefordított az akusztika nyelvére. A tervezők kifejlesztették azt a feltűnő spirál formát, amelytől a hangsugárzó a nevét kapta. A Nautilus megannyi mérnöki munkából és technológiai fejlesztésből áll, egyedülálló és vizuálisan megdöbbentő. Az elvékonyodó csövek elnyelik az önkényesen keletkező energiákat és szinte a nullára csökkentik a rezonanciákat.
Az SRE (a Steyning Research Establishment) akkori kutatási vezetője, Dr. Peter Fryer szerint az inspiráció a Nautilushoz „egyenesen a csúcsról jött”. Amikor elindult világot hódító útjára forradalmi megoldásnak számított. A csodához egy lángelme kellett, Laurence Dickie, aki a Nautilus hangsugárzót tervezte, fejlesztette.
| Teljesítmény: | 100 / 300 Watt |
| Frekvencia átvitel: | 10 Hz – 25 000 Hz (-6 dB) |
| Impedancia: | 8 Ohm |
| Keresztezési frekvenciák: | 220 Hz, 880 Hz, 3,5 kHz |
| Méretek: | 1210 x 430 x 1105 mm |
| Tömeg: | 44,5 kg + lábazat: 42kg = 86,5 kg |
A Nautilus annak a ambiciózus kutatási és fejlesztési projekt végeredménye, amelyet a Bowers & Wilkins valaha vállalt, hogy a lehető legjobban megközelítse a tökéletes hangsugárzó etoszát. Amikor a Bowers & Wilkins elindult a Nautilus fejlesztésével, alapvető kérdések merültek fel. Lehetséges-e létrehozni egy elméletileg tökéletes hangsugárzót, olyat, amely nem okoz torzítást? A hangszóróknak milyen dobozban kell lennie? Ha eltávolítjuk a dobozt, hogy nézne ki egy hangszóró? Ennél is fontosabb, hogyan szólna?
Az 1991-es és 1992-es prototípus képek közül látható, hogy bár az általános csiga-forma felismerhető, de modernre fejlődött, még mindig volt munka, hogy a végleges Nautilus formába csiszolják. Ez a feladat Alison Risby-re hárult, a Brightoni Művészeti Főiskoláról, aki gondosan megformálta a majdnem kész Nautilust, árnyalatokat és görbét adva Dic akusztikailag korrekt szerkezetéhez, és végül, majdnem öt éves munka után megszületett a Nautilus.
A Nautilus gyönyörűen ívelt, varrat nélküli külseje 10 mm vastag, üvegszál-erősítésű ABS-ből van kialakítva, mint egy Forma-1-es versenyautó. A hangrezgések káros diffrakciójának megakadályozása érdekében merev, szilárd és tartós, éles szélek nélkül. A Nautilus kézműves mesterséget követel. A funkció megköveteli forma lehető legjobb kialakítását, a tökéletességre való törekvést. Az alkatrészek a kézi összeszerelési technikák és a félautomata gyártás ötvözésével készülnek. A perfekcionizmus lassú gyártási folyamatot eredményez, de biztosítja, hogy következetesen elérjék a világszínvonalú minőségi szintet.
A csiga valójában egy nagy kúposan szűkülő cső, amelyet feltekercseltek, ezért egyértelmű a csigahéjat utánzó alakja. Az ok, amiért ezt a kúpos megoldást használták, az a membrán által keltett, hátrafelé sugárzott energia nagy hatásfokú csökkentése. Ez az energia egy hagyományos hangdobozban ugyanolyan gyorsan terjed, mint kifelé, a doboz belső oldalairól visszaverődve akár fel is erősödik és a nyomáskülönbség hatására visszatartja a membrán következő pozitív irányú elmozdulását. A kúpos forma csökkenti az energiaterjedést, és az alapanyagtól való csillapítással az energia a csiga végén teljesen elnyelődik. A csigavonalban „feltekert” alacsony frekvenciájú egység le van zárva, nincs kivezető nyílása. Az egyenes csöves megközelítést alkalmazva egy 30 cm-es mélysugárzóhoz körülbelül három méter hosszú egyenes csőre lenne szükség. Ez lenyűgöző, de egy lakószobában megvalósíthatatlan.
A B&W minden hangszóró számára elméletileg „ideális” cső kiképzést használ. A magas- és közép-tartományért felelős hangszórók 1/4 hullámhosszúságú kúposan szűkülő csövek szélesebb végébe vannak beszerelve. Az „1/4” maga a hangszóró rezonancia-frekvenciájának (Fs) egynegyed része – ez határozza meg a cső hosszát. A csőkiképzés elsődleges célja a hátrafelé ható hang sebességének lassítása. A folyamatokat elősegítő csövek általában kisebb mennyiségű akusztikus tölteléket is tartalmaznak.
A Nautilus hangsugárzó a következőket tartalmazza:
Egy 300 mm átmérőjű alumínium membránnal ellátott mély-hangszóró, egy 100 mm-es alumínium / polimer szendvics-szerkezetű közép-hangszóró a középtartomány alsó szekciója részére, egy 50 mm-es alumínium membrános a felső közép-tartomány részre, és egy 25mm-es alumínium membrános dómsugárzó a nagy-frekvenciás tartomány lesugárzására. A hangsugárzó terítési adatai lenyűgözőek, a referencia tengelyre adott lesugárzás 2dB-n belül, vízszintesen 60°, függőlegesen 10° feletti érték.
A B&W aktív keresztváltást használ. Lefőképpen azért, mert a csigatekercs miatt a basszus túl csillapított lesz, ezért az aktív keresztváltó arra szolgál, hogy a legmélyebb hangtartományokat a többi frekvenciához képest egyenletesebbé tegye. Nem kis szerep hárul a hangsugárzónak a helység akusztikájához illesztésében. A Nautilus hangsugárzó testén, a gyöngyházfényű felület tizenkét, gondosan felhordott lakkrétegből áll, amelyek alumínium- és csillámszemcséket tartalmaznak. A kész festés egyedi hőkezeléssel és kikeményedési rendszer bevetésével végződik.
Laurence Dickie amolyan „nagy játékos”, a B&W évekig nem igazán tudott vele mit kezdeni. Túl jó volt, 1997-ben távozott a Bowers & Wilkins-től, de alkotása tovább él a B & W választékában. Laurence Dickie az elmúlt évtizedekben sem pihent, a Nautilus finomításával töltötte idejét, és létrehozta saját cégét a Vivid Audio vállalatot. A Vivid Audio rendkívül fejlett és kifinomult hangsugárzókat hoz létre, pontosan ugyanazokat a fogalmakat használva, mint annak idején. A B&W cégnek a Vivid miatt folytatnia kellett a Nautilus gyártását. Nagy bók, de mindkét rendszer alapjait ugyanaz a férfi alkotta.
Azért van ma a világon olyan sokféle hangszórógyártó és hangtechnikai vállalat, mert mindenki egyedi módon határozza meg a jó hangzást. Nincs két ember, akik pontosan ugyanúgy hall, igen, a megítélés lehet nagyon közeli, de mindannyian különböző következtetésekre jutunk arra vonatkozóan, hogy mi hangzik jól. Az úttörő, kutatási és fejlesztési program eredményeként létrejövő Nautilus, egy látomást valósított meg. A kutatásokból származó Nautilus Tube™ technológia kifejlesztésért a B&W elnyerte a Queen’s Innovation Award-ot. A Nautilus megkapta a Millennium-díjat és még sok más elismerést.
Ott voltam az első hazai bemutatón, az egyik Budapesti High-End Show rendezvényén, az Atrium Hyatt szállodában, még 199… valamikor. Az akkori B&W képviselet szervezésében, zártkörű meghallgatáson a díszvendég Szabó Sándor gitárművész (a sokhúros különleges gitárok mestere) mutatta be három, egyedi, saját kezére és igényei alapján, hazai gitárkészítő-mesterek által elkészített akusztikus gitárját. A zenei bemutatóról DAT-felvétel készült, amit visszahallgathattunk egy Audio Research hangláncon a Nautilus segítségével. Az élmény elevenen él még ma is. – a szerk.
További információk: https://aymara.hu/a-nautilus-sztori
